A felsőoktatásban résztvevők számának 2007 óta tartó csökkenése nem meglepő annak tükrében, hogy visszaesik az adott korosztály létszáma is, a baj csak az, hogy sokkal gyorsabban csökkennek a felsőoktatási férőhelyek, mint ahogy a korosztály fogyna. Ez pedig formálisan azt eredményezheti (mint majd később látni fogjuk), hogy a felsőfokú végzettségűek aránya a teljes népességen belül nem tud tovább növekedni.
A kormányzat azonban teljesen másképp számol. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára a felsőoktatási létszám csökkenéséről megjelent cikkünk után az MTI-nek azt mondta, hogy:
Jelentősen emelkedett a diplomázók száma az országban, több mint kétezerrel többen szereztek diplomát 2016-ban, mint 2010-ben. Míg 7 évvel ezelőtt kevesebb, mint 66 ezren végeztek valamilyen felsőfokú képzésen, addig ez a szám a legutóbbi tanévben a legfrissebb adatok szerint meghaladta a 68 100-at.
Ezzel azonban az a probléma, hogy a képzési rendszer a megfigyelt időszakban megváltozott. A korábbi főiskolai-egyetemi képzést felváltotta a bolognai rendszer, ami másképp működik. Miközben korábban a felsőoktatásba belépő megválasztotta, hogy egyetemi vagy főiskolai képzésre jelentkezik, addig most a szakok döntő többségénél egy 3 vagy 4 éves alapképzést (BA/BSc = korábbi főiskolai végzettség) kell elvégezni, vagy a szakok egy kis hányadánál osztatlan, 5-6 éves képzésre kell jelentkezni (pl. jogász, orvos).
Az alapképzést követi az általánosságban 2 éves mesterképzés, így egy második oklevelet is kap az, aki ezt elvégzi, miközben korábban (a bolognai képzés előtt) csak egy egyetemi oklevelet kapott a hallgató az 5. év végén. Így most "duplikációt" látunk az adatokban (a mesterképzés miatt), ha a most kiadott oklevelek számát össze szeretnénk vetni a korábbiakkal.
Kérdésünkkel megkerestük a KSH-t is, ahol azt közölték, hogy "a bolognai rendszer fokozatos bevezetése következtében az oklevelek kiadása is változott." Kiemelték, hogy
a mesterképzésben diplomát szerzők feltehetőleg valamelyik korábbi évben már szereztek egy alapképzéses oklevelet,
de azt is hozzátették, hogy "ettől függetlenül nem tartunk korrekciót szükségesnek, mert [a hallgató] mindkét évben mindkét esetben oklevelet szerzett."Nézzük meg, hogy mi történik akkor, ha nem a kiadott diplomák számát szeretnénk megtudni, hanem azt, hogy miként alakulnak a korábbi rendszerrel konzisztens, összevethető adatok, és valójában hányan szereznek "főiskolai vagy egyetemi" képesítést.
Módszer Az adatok összevethetősége végett a mesterfokozatú diplomák számát levonjuk a két évvel korábbi alapképzéses diplomák számából. Ezzel ki tudjuk küszöbölni azt a torzítást, hogy a diplomák duplikálódnak, és egységesen látunk egy olyan idősort, amelyben minden egyes hallgatót, aki elérte a mesterfokozatot, csak egy diplomával szerepeltetünk. Egy példával érzékeltetve mindezt: ha egy hallgató a Corvinus Egyetemen a bolognai rendszerben 2016-ban mesterfokozatot szerzett, akkor a KSH és az Oktatási Hivatal figyelembe vette a 2014-ben kiadott alapképzésű diplomáját, majd a 2016-os mesterdiplomáját is. Korábban azonban (a bolognai rendszer előtt) csak egyetlen diplomát vettek figyelembe, ami egyetemi (mester)fokozatot jelentett. Az idősor korrekciójánál - hogy összevethető adatokat kapjunk - mi azt tettük, hogy a hallgató "köztes" (alapfokozatú) diplomáját kivontuk a 2014-es adatból. A 2015-ös és a 2016-os adatok becslése nehezebb, hiszen még nem ismerjük, hogy a következő két évben hány alapfokú diplomás nyer végül mesterképzéses diplomát (vagyis a duplikáció mértékét hivatalos adatokból majd csak két év múlva tudhatjuk meg). Ezért az adatokat úgy állítottuk elő, hogy a 2016-ban mesterfokozatot szerzettek számát húztuk tovább, értékelésünk szerint ez kellően pontos becslést eredményez. Miután az Oktatási Hivatal 2001 és 2012 között a mesterképzésben diplomát szerzettek közé sorolta az osztatlan képzésben mesterfokozatot szerzetteket is, így a 2008 és 2010 közötti adatokra nézve nem tudtuk pontosan elvégezni a korrekciót. Ezért két hipotetikus pályát rajzoltunk fel, az egyik, ahol nem vettük figyelembe az osztatlan képzést (piros vonal), a másik, ahol a mesterfokozatok felét osztatlannak tekintettük (citromsárga vonal). Az osztatlan képzésen végzettek száma egyébként 2012 óta alacsony, 3-4 ezer fő közötti, így alapvetően nem befolyásolja érdemben a tendenciát.
A Rétvári által használt - az Oktatási Hivatal által kiadott - adatokon a korrekciót elvégezve az látszik, hogy 2011 és 2016 között 48 ezer és 53 ezer között mozgott az évente felsőoktatási oklevelet szerzettek száma. Ez már sokkal alacsonyabb szám, mint a 2000-es években látott 60-70 ezer közötti éves adatok, a visszaesés több mint 20%-os.
Ha azt feltételezzük, hogy a mesterképzésen végzettek csak 90%-a szerzett két évvel korábban oklevelet (vagyis csökkentettük a levonást), akkor 49 és 55 ezer közötti számokat láthatunk, ami továbbra is jelentősen, kb. 15-20%-kal elmarad a 2000-es évek közepéhez képest.
