Egykor Magyarország büszkeségei voltak, mára viszont súlyos válsággal küzdenek
Gazdaság

Egykor Magyarország büszkeségei voltak, mára viszont súlyos válsággal küzdenek

Portfolio
Gyors népességfogyás, magas munkanélküliség, alacsonyabb végzettség és jövedelem: röviden így jellemezhető Magyarország ipari válságterületeinek nehéz helyzete az országos átlaghoz képest. A KSH egy friss kiadványában külön fejezet foglalkozik a szocialista ipar egykori büszkeségeivel, amelyek a leginkább megszenvedték a rendszerváltás következményeit.
A Központi Statisztikai Hivatal a héten tette közzé TÉR-KÉP,2016 című elemzését, amelyben tematikus térképek, diagramok, illetve infografikák segítségével igyekszik átfogó képet adni az Európai Unióban és Magyarországon zajló térbeli folyamatokról, illetve bemutatni az egyes térségek között meglévő társadalmi, gazdasági különbségeket. A tanulmányban egy külön fejezet foglalkozik az úgynevezett ipari válságterületekkel: az ország azon részeivel, amelyekben a rendkívül egyoldalú iparszerkezet miatt az 1990-es évek elején súlyos strukturális válság alakult ki.

A gazdaságtalan, magas költséggel kitermelő bányászatban, az erre épülő kohászatban, alapanyaggyártásban dolgozó vállalatok már korábban is nehézségekkel küzdöttek, az új kihívásoknak, a piac követelményeinek viszont egyáltalán nem tudtak megfelelni. A nagy ipari cégek vagy csődbe mentek vagy átalakultak, de a dolgozók száma mindenképpen jelentősen csökkent. Ennek következtében az iparban foglalkoztatottak magas aránya visszaesett, a munkanélküliség pedig átlagon felüli méreteket öltött, amit a mai napig nem sikerült kiheverniük. Az elemzés kilenc járással foglalkozik ebben a fejezetben:

  • négy észak-magyarországival (Kazincbarcikai, Miskolci, Ózdi, Salgótarjáni),
  • négy közép-dunántúlival (Ajkai, Oroszlányi, Tatabányai, Várpalotai),
  • valamint egy dél-dunántúlival (Komló).

Rohamosan fogy a népesség

A fenti területek súlyos problémáinak talán leglátványosabb tünete a gyors elnéptelenedés. Jöjjön rögtön egy elég durva szám:

2017. január 1-jén az ország népessége 3,9%-kal kevesebb volt a 2001. évinél, az ipari válságterületeken azonban ennél lényegesen nagyobb, összességében 13% volt a csökkenés, ami minden járásban nagyobb volt az országosnál.

A legjelentősebb mértékben, 16%-ot meghaladóan a Komlói, a Kazincbarcikai és az Ózdi járásban fogyott a lélekszám.

Egykor Magyarország büszkeségei voltak, mára viszont súlyos válsággal küzdenek
Ennek egyik oka az elvándorlás volt, hiszen érthető módon a lehetőségek hiánya sokakat kényszerített költözésre. A Tatabányai járás kivételével, mindenhol több volt az elvándorlók száma, mint az odavándorlóké. A vizsgált területeken ezer lakosra nézve vándorlásból eredően 4,4 fő volt a fogyás. Az átlagnál alacsonyabb volt az elvándorlás mértéke az Ajkai, a Várpalotai, az Oroszlányi és a Miskolci járásban. Feltehetően az alacsony foglalkoztatottsággal összefüggésben az Ózdi járásban ez a mutató azonban több mint 10 ezreléket tett ki.

Egykor Magyarország büszkeségei voltak, mára viszont súlyos válsággal küzdenek
Ezen felül az ózdi, a salgótarjáni és a kazincbarcikai járás esetében az átlagosnál nagyobb halandóság tovább súlyosbította a népességfogyás jelenségét.

Alacsonyabb iskolai végzettség, magasabb munkanélküliség

A 2016. évi mikrocenzus adatai szerint az ipari válságterületeken a 7 éves és idősebb népességben magasabb a legfeljebb általános iskola 8 évfolyamával, szakmunkás, szakiskolai végzettséggel, valamint az érettségivel rendelkezők aránya és alacsonyabb a diplomásoké, mint országos átlagban. Az Ózdi járásban élők a legkevésbé képzettek, 48%-uk legfeljebb az általános iskola 8 évfolyamával rendelkezett.

Egykor Magyarország büszkeségei voltak, mára viszont súlyos válsággal küzdenek
Az elemzés szerint 2016-ban az érintett területeken 276 ezer fő volt foglalkoztatott, 18%-kal több, mint 2001-ben. Népességen belüli arányuk másfél évtized alatt 33%-ról 44%-ra emelkedett, azonban mindkét időpontban alacsonyabb, mint országosan. Az elmúlt három évtizedeben (szükségszerű módon) jelentős szerkezeti átalakuláson ment keresztül a munkaerőpiac.

Az iparban foglalkoztatottak részesedése az ipari válságterületeken az 1980. évi 52-ről 2011-re 29%-ra csökkent, miközben a szolgáltatói szektorra vonatkozó arány 34,8%-ról 62%-ra nőtt.

Egykor Magyarország büszkeségei voltak, mára viszont súlyos válsággal küzdenek
Hiába a munkaerő-piaci transzformáció, sokan nem tudtak az új gazdaság szerkezethez alkalmazkodni, ezért a már említett módon a munkanélküliség továbbra is az ipari válságterületek egyik alapproblémája. 2016-ban a 6,7%- os munkanélküliségi ráta 1,3-szerese volt az országosnak, az átlagos érték ugyanakkor igen nagy különbségeket takar: a két szélsőértéket képviselő Ózdi és Oroszlányi járás között 3,2-szeres az eltérés.

Egykor Magyarország büszkeségei voltak, mára viszont súlyos válsággal küzdenek

Az alacsonyabb jövedelem miatt jóval kevesebb adót fizetnek a helyiek

Az ipari válságtérségekben élők átlagosan 2 millió 39 ezer forint után fizettek adót, ami az országos átlagnál 6,4%-kal kisebb, az elmaradás mértéke ráadásul 2010- hez képest kismértékben ugyan, de emelkedett. A különbségek a járások között is nőttek, a leghátrányosabb helyzetű Ózdi járásban a 2010. évi 26%-kal szemben már 39%-kal kisebb összeg után adóztak, mint a legkedvezőbb helyzetű járásban.

Egykor Magyarország büszkeségei voltak, mára viszont súlyos válsággal küzdenek
Az alacsony átlagjövedelmek esetén általában több a rászoruló, akik számára a járási hivatalok és az önkormányzatok támogatásokat ítélnek meg. 2016-ban egy lakosra vetítve erre a célra a legkisebb jövedelmű Ózdi járásban költöttek a legtöbbet. A támogatások mértékét a foglalkoztatási, szociális helyzet mellett ezt a lakosság korösszetétele, a nyugdíjasok aránya is befolyásolja. Így a Komlói járásban az Ózdinál alig kedvezőbb jövedelmi viszonyok mellett egy lakosra vetítve annak csak négytizedét fordították szociális célú ellátásokra.

Egykor Magyarország büszkeségei voltak, mára viszont súlyos válsággal küzdenek
Összességében tehát látszik, hogy a szocialista ipar egykori hazai fellegvárai az országos átlaghoz képest sokkal rosszabb helyzetben vannak. Ennek ellenére nem szerencsés őket egy lapon említeni, hiszen eltérő mértékben viselik magukon a múlt sebeit: az északi országrészen található járásoknak kevésbé sikerült kimászniuk a gödörből, mint a közép-dunántúli járásoknak.


(Régi gyárépület az egykori kohászati üzemben, az Ózdi Ipari Parkban, ahol lerakták A Nemzeti Kulturális Dokumentációs Logisztikai Központ alapkövét 2014. február 27-én.
MTI Fotó: Komka Péter)
GettyImages-200487905-002
Csaknem pormentes lesz az ALDI magyarországi logisztikai bázisa
STA_0781
STA_0480
putyin
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Tőzsdei hullámlovaglás kezdő kereskedőknek.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
2019. november 20.
Big Office Day Konferencia 2019
2019. november 20.
Big Office Consumption Based IT 2019
2019. november 21.
Property Investment Forum 2019
GettyImages-200487905-002