Döntött az MNB a kamatokról
Gazdaság

Döntött az MNB a kamatokról

Portfolio
Mai kamatdöntő ülésén változatlanul hagyta az irányadó rátát a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa. A kamatfolyosó paraméterei (az egynapos betéti és hitel kamatláb) szintén nem változtak. Így holnaptól az irányadó kamat továbbra is 0,9%, a kamatfolyosó határai pedig -0,15%, illetve 0,9% maradnak.

400-600 milliárd forintnyi likviditást szorít ki a piacra az MNB

Megjelent a jegybank kamatdöntés utáni közleménye, amiből az alábbi elemek a legfontosabbak: Az inflációs cél fenntartható elérése a jegybank szerint 2019 közepére várható. A monetáris tanács a kibovített eszköztár alkalmazásával biztosítja a laza monetáris kondíciók tartós fennmaradását. A monetáris kondíciók fenntartásával összhangban a 2018 első negyedévére megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás 400-600 milliárd forint, ez megegyezik az előző negyedéves értékkel. A múlt év végén bevezetett új eszközöket az MNB programszerűen, folyamatosan és hosszú ideig kívánja működtetni. A program értékelése során a hazai hosszú hozamok nemzetközi hozamokhoz viszonyított relatív pozíciója számít. Tovább a cikkhez

Nem reagált a forint az MNB-döntésre

A tegnapi gyengülést követően 310 környékén várta a forint az euróval szemben az MNB kamatdöntő ülését. A döntés nem idézett elő komoly mozgást a forint árfolyamában, most a 3 órakor érkező közleményre várnak a befektetők. Tovább a cikkhez

Döntött az MNB a kamatokról

A döntés nem okozott meglepetést, hiszen a jegybank régóta azt mondja, hogy az irányadó ráta változatlanul marad, akár 2020-ig ("tartós tartás"). A további finomhangolást a jegybanki eszköztár egyéb elemeivel végezte az MNB, ezek az elmúlt hónapokban további lazító lépéseket jelentettek. Most azonban ilyen lépésekre sem számított a piac.


Az alacsony inflációs környezet lehetővé teszi az MNB számára, hogy tartósan alacsony szinten tartsa a jegybanki alapkamatot. A decemberi ülés óta megjelent makrogazdasági adatok nem jelentettek meglepetést, így a monetáris tanács nem is kényszerült a makrogazdasági helyzetértékelésének megváltoztatására. A jegybank úgy gondolja, hogy a válság utáni éveket globálisan is tartósan alacsony inflációs környezet jellemzi, ezért (a háztartások erős fogyasztása, a feszes munkaerőpiac és a két számjegyű reálbér-emelkedés ellenére) lehetőség nyílik a nagyon laza monetáris politikára.

Az MNB a kamatdöntéshez fűzött közleményét szokás szerint 15 órakor publikálja. Ahogy mindig, most is elsősorban az utolsó mondatokra lesz érdemes figyelni, amelyek a jövőbeli monetáris politika irányára tesznek utalást. Várhatóan ebben sem lesz érdemi változás, továbbra is a tartósan laza hozzáállást fogja hangsúlyozni.

Ami új elem lehet, hogy a jegybank megjegyzésekkel illetheti a két hete debütált monetáris politikai célú kamatswap (mirs) eszköz tapasztalatait. Mint ismert, a piac kissé félreértette a jegybank motivációit, ez pedig spekulációs hullámokat, illetve erősebb hozamingadozásokat okozott az állampapírpiacon. Ugyanis több pénzpiaci szereplő is azt gondolta, hogy a jegybank bármennyi kamatcsere ügyletre hajlandó az általa kívánt hozamszint elérése érdekében. Az eszköz meghirdetése után, decemberben a kötvénypiaci hozamok látványosan csökkenni is kezdtek, a tízéves állampapír hozam például 2% alá. Nem az eszköz direkt hatása, hanem a spekulatív célú tőke hirtelen beáramlása miatt. Amikor a piac (az első aukció alkalmával) rádöbbent, hogy az MNB ragaszkodik az elképzeléséhez (szűk kínálat mellett nagy fajlagos transzfer), a hozamok újra emelkedni kezdtek.

A jegybanknak azonban továbbra is az a célja, hogy a hosszabb lejárú hozamok alacsonyak maradjanak. Várhatóan azonban ez ügyben nem lesznek új nem konvencionális intézkedések, valószínű, hogy inkább megvárja, hogyan teljesít a mirs az új kondíciók mellett.

Ahogy azt írtuk, laza monetáris politikájával az MNB egy egyre szűkebb csoport részét alkotja. a fejlett világ nagy intézményei közül a Fed már évek óta a lassú, de fokozatos kamatemelésben hisz, és idén az EKB is elkezdi majd leépíteni eszközvásárlási programját. A Bank of Japan továbbra is pumpálja a pénzt a gazdaságba, de az utóbbi hetekben már ők is elkezdték óvatosan behúzni a féket, csökkentették a vásárlások havi keretösszegét. A feltörekvő piacokon sem merészek már a jegybankok, néhány egyedi sztoritól eltekintve legalább a monetáris kondíciók tartására rendezkedtek be.

Kelet-Közép-Európában egyértelműnek látszik, hogy jelenleg nincs a magyarnál bátrabb jegybank. Elsőként a csehek léptek a szigorítás útjára, ők tavaly nyár óta már kétszer emeltek kamatot a korábbi extrém alacsony 0,05%-ról, így most fél százaléknál tartanak. Romániában január elején emelték 25 bázisponttal 2%-ra az irányadó rátát, ezzel talán a vártnál korábban ők is elkezdtek szigorítani. Az elemzők ugyanis csak az év második felére várták az első kamatemelést Bukarestben.

Vagyis mára oda jutottunk, hogy már csak a lengyel 1,5%-os és a magyar 0,9%-os alapkamat tart ki a régióban, Varsóban 2015 óta nem nyúltak a kamatszinthez. A várakozások szerint azonban ők is hamarabb léphetnek majd rá a gázra, az elemzők most arra számítanak, hogy valamikor 2018 második felében elkerülhetetlen lesz az első emelés, csak annak pontos időzítése kérdés az elemzők szerint, bár egyelőre Varsóban is fogadkoznak, hogy 2018-at még kihúzzák kamatemelés nélkül.

City of Tomorrow Malmö
újszülött kisbaba kóráhz
Népszerű
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
opel gyar motorgyartas szentgotthard autoipar