Mi folyik a magyar egészségügyben? Itt a friss jelentés!
Gazdaság

Mi folyik a magyar egészségügyben? Itt a friss jelentés!

Portfolio
Az egészségtelen életmódból eredő kockázatok továbbra is magasak, az ellátás minősége egyenetlen és a hozzáférés területén érzékelhető az egyenlőtlenség, miközben az egészségügyre fordított kiadások viszonylag alacsonyak. A másik oldalról viszont fontos erőfeszítések történtek a szakemberek itthon tartására, a kivándorlás lassult, kulcsfontosságú programok indultak útnak (e-egészségügy, Egészséges Budapest Program, szűrési programok), a halálozási ráták csökkennek - írja le a hazai egészségügy állapotát az Európai Bizottság legutóbb bemutatott országjelentése.
Három oldalban, tömören mutatja be a magyar egészségügyi ellátórendszer állapotát a Bizottság jelentése.

Elmaradásban

2015-ben Magyarországon 75,7 év volt a várható élettartam, majdnem öt évvel kevesebb, mint az uniós átlag. Noha a várható élettartam 4 évvel növekedett az elmúlt 15 évben, az EU-hoz mért különbség csak kismértékben csökkent (az EU28 legkorábbi adatpontja, 2002 óta 0,2 évvel). A társadalmi-gazdasági csoportok között az egészségi állapot terén jelentős egyenlőtlenségek állnak fenn - mutat rá az EB.

A legmagasabb és legalacsonyabb végzettségű magyarok várható élettartama közötti eltérés a férfiak esetében 11,7 év a nők esetében 6,7 év volt 2015-ben. Ezek a nagy eltérések egészségügyi kockázati tényezőkhöz, valamint az ellátáshoz való hozzáférés egyenlőtlenségeihez kapcsolódnak.

Az egészségügyi rendszer korlátozott hatékonysággal működik

A halálozási ráták a csökkenő tendencia ellenére továbbra is magasak, ami az egészségügyi rendszer korlátozott hatékonyságát is tükrözi - állapítja meg a jelentés.

A halálozások háromnegyedéért a szív- és érrendszeri betegségek és a rák felelősek; az ischaemiás szívbetegséghez kapcsolódó halálozások aránya a harmadik legmagasabb, a rákhoz kapcsolódó pedig a legmagasabb az EU-ban. A kezelhető halálokok aránya a magyarok esetében mintegy duplája az uniós átlagnak. Ez a kellő időben történő és minőségi ellátás hiányára utal.

A 2014. évi kezelhető és megelőzhető halálozások alapján egy közelmúltbeli átfogó értékelés úgy becsülte, hogy az összes halálozás egynegyede potenciálisan elkerülhető lett volna hatékonyabb egészségügyi ellátással (14%), és az egészségügyi kockázatok megelőzésével (12%).

Azt ugyanakkor a brüsszeli testület is elismeri, hogy a problémákat felismerte az egészségügyi kormányzat és kezelésük érdekében az utóbbi időben nagyobb hangsúlyt helyeztek bizonyos típusú rákbetegségek korai stádiumban való kimutatását célzó szűrési programokra. Nemrégiben országos vastagbélrák-szűrési program indult.

Arra is felhívják a figyelmet az anyagban, hogy az egészségtelen életmódhoz kapcsolódó egészségügyi kockázatok továbbra is magasak:
  • A 2000. évi 30%-os szintről ugyan csökkent, de a felnőttek még mindig több mint egynegyede napi
  • rendszerességgel dohányzott 2014-ben, ami az EUban a harmadik legmagasabb arány.
  • Az egy felnőttre jutó alkoholfogyasztás mintegy 10%-kal magasabb az uniós átlagnál.
  • Az elhízás előfordulása a 2000. évi 18%-ról az EU-ban a harmadik legmagasabb arányt elérve 2014-ben 21%-ra nőtt.

Magyarországon a betegségek okozta összes teher közel 40%-a - az egészségkárosodással korrigált életévekre gyakorolt hatással mérve - az egészségtelen életmódnak tulajdonítható.

Mennyit költünk egészségügyre?

Az egészségügyre fordított kiadások viszonylag alacsonyak - összegzi a Bizottság dokumentuma.

2015-ben az egészségügyre fordított összes (folyó) kiadás GDP-arányosan 7,2% volt, míg az uniós átlag 9,9%. Egy főre nézve az egészségügyi kiadások mértéke az uniós átlag mintegy fele, és ez a különbség az elmúlt évtizedben tovább nőtt. Azt is hozzáteszik: a legtöbb uniós országtól eltérően az állami forrásokból származó ráfordítások GDP-arányosan a 2005. évi 5,7%-ról 2015-ben 4,8%-ra csökkentek. Az ideiglenes adatok javulást jeleznek azonban: 2016-ban az állami egészségügyi kiadások GDP-arányosan 5,2%-ra emelkedtek, amely még mindig jóval alacsonyabb az EU28 7,8%-os szintjénél.

A teljes kiadáson belül a betegek által teljesített közvetlen kifizetések 29%-os arányt képviselnek. Ez pedig a Bizottság szerint az egészségügy ellátásbeli egyenlőséget veszélyezteti.

A testület szerint hatékonysági problémák is szerepet játszanak az egészségügyi rendszer korlátozott eredményességében. Az egészségtelen életmód és az egészségre fordított kiadások, valamint a gazdasági jólét viszonylag alacsony szintje mind a Magyarország elégtelen egészségügyi eredményei mögött meghúzódó fontos tényezők.

Mindazonáltal Medeiros és Schwierz (2015) elemzése arra enged következtetni, hogy jelentős hatékonysági tartalékok állnak fenn. A tanulmány becslése szerint Magyarország az egészségügyi rendszernek az egészségügyhöz rendelt források és az elért eredmények közötti kapcsolattal mért hatékonysága tekintetében az EU-n belül az alsó negyedben teljesített. A hatékonyság hiánya strukturális tényezőkhöz köthető. A szolgáltatásnyújtás továbbra is erősen kórházközpontú, amihez az alapellátás és a krónikus betegségben szenvedők ellátásának koordinálása terén jelentős hiányosságok társulnak.

Mi folyik a magyar egészségügyben? Itt a friss jelentés!

Mindezek fényében a Bizottság szerint a kórházközpontú egészségügyi rendszer további javításra szorul. A kórházi ágazat két nagy szakaszban végrehajtott átszervezése (2007-ben és 2012-ben) csökkentette az akut fekvőbeteg-ellátási kapacitást, különösen a kisebb kórházakban, és összesen körülbelül 10 000 kórházi ágy megszűnését eredményezte. A kórházi ágyak száma azonban továbbra is messze meghaladja az uniós átlagot (699 ágy 100 000 lakosra, szemben az 515 ággyal), a kórházi ellátások arányával egyetemben.

A Bizottság javaslata szerint tovább csökkenthetők a fekvőbeteg-ellátási szolgáltatások, és a forrásokat inkább a költségesebb kezelésekre lehetne fordítani, a kevésbé súlyos eseteket pedig az ambuláns ellátás felé lehetne terelni.

Ez irányba tett kulcsfontosságú lépésként a kormány 2017-ben elfogadta az Egészséges Budapest Programot, amelynek célja a nagy mértékben széttöredezett fővárosi kórházi hálózat modernizálása - szál elismerően a bizottsági anyag. Megemlíti emellett a jelentés az e-egészségügyi rendszer elindulását, ami jobb koordinációt eredményezhet és azt is kiemelik, hogy nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya, a kormány pedig megkezdte a további elterjedés ösztönzését.

Hiányzik a munkaerő

A jelentés kiemeli, hogy a munkaerő hiánya továbbra is korlátozza az ellátáshoz való hozzáférést. Magyarországon az uniós átlagnál valamivel kisebb az orvosok száma (3,1 orvos 1000 lakosra, szemben a 3,6-tal), de még nagyobb a különbség az ápolók száma esetében (6,5 ápoló jut 1000 lakosra, az EU-ban 8,4).

A kivándorlás a magánszférába való áttéréssel együtt az állami szektorban munkaerőhiányhoz vezetett. Ez különösen a vidéki térségekben korlátozta az ellátáshoz való hozzáférést.

Ugyanakkor a jelentés is kiemeli, hogy az elmúlt években számos intézkedést hajtott végre a kormány a szakemberek megtartására. 2016-ban egy többéves fizetésemelési programot indítottak, amely az orvosokra, ápolókra és egyéb egészségügyi dolgozókra terjed ki.

A szakképesítés külföldi munkavállaláshoz szükséges elismerése iránti kérelmekre vonatkozó újabb adatok szerint az orvosok kivándorlása lelassult.

Aggodalomra ad azonban okot az egészségügyi dolgozók korösszetétele - zárják a jelentésnek ezt a részét.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Bruzák Noémi
Benzinkút
hősök tere_getty
Ipari tartályok
Official Photo 2019 - Emmanuel Babeau (6) (1)
Megint véleményt mond Magyarországról az IMF
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
2019. október 17.
Hiventures - Portfolio KKV Tőkefinanszírozás 2019
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Történelmi tett: olyat tud Magyarország, amit utoljára az IMF-hitel előtt