Elbukta Magyarország a különadópereket Brüsszellel szemben
Gazdaság

Elbukta Magyarország a különadópereket Brüsszellel szemben

Portfolio
Két és fél éven át tartó, Magyarországot érintő per zárult le az Európai Unió Bíróságán, miután a törvényszék döntést hozott a magyarországi dohányipari különadó és az élelmiszerlánc-felügyeleti díj ügyében. A mostani bírósági döntés értelmében az Európai Bizottság 2015-ben meghozott, két különadó felfüggesztésére tett javaslata jogszerű volt.

Döntött a bíróság 2 magyar különadó ügyében

Az Európai Bizottság 2015 júliusában mondta ki ítéletét a két új magyarországi különadó ügyében, és arról döntött a brüsszeli testület, hogy Magyarország nem alkalmazhatja sem a dohányipari különadót, sem a nemzetközi kiskereskedelmi multikat célzó élelmiszerlánc-felügyeleti díjat. Pár hónappal később a magyar állam a Bizottság döntését megtámadta és két ügyben is keresetet nyújtott be a luxembourgi székhelyű Európai Bíróságra.

Ezekben a keresetekben született szerdán ítélet. A bíróság közleménye szerint a törvényszék a két ügyet azok hasonlósága miatt egyesítette és ítéletében megállapította, hogy "a Bizottság a jelen jogviták tárgyát képező nemzeti intézkedésekkel kapcsolatban Magyarországgal folytatott előzetes konzultációk fényében helyesen következtetett arra, hogy a hivatalos vizsgálati eljárások lezárásáig hazánk nem kívánta felfüggeszteni az ezen intézkedések tárgyát képező pénzügyi terhek alkalmazását".

Következésképpen a vitatott felfüggesztő rendelkezések meghozatala a Bizottság által adott arányos válasz volt a kialakult helyzetre

- mondta ki a bíróság. Ezzel kapcsolatban a Törvényszék hangsúlyozza, hogy a Biztosság nem a két, progresszív teherviselési rendszer egészének, hanem csak azok azon részeinek felfüggesztését rendelte el, amelyek állami támogatásnak minősülnek.

Magyarország azon állításával kapcsolatban, hogy a Bizottság bizonyos tagállamokban hozott adóintézkedésekkel összefüggésben anélkül indított hivatalos vizsgálati eljárást, hogy közben felfüggesztő rendelkezést hozott volna, a Törvényszék kimondja, hogy a Bizottság nem köteles megindokolni azon választását, hogy valamely ügyben miért nem hoz felfüggesztő intézkedést. A Törvényszék azt is megállapítja, hogy - Magyarország érvelésével ellentétben - a Bizottság nem volt köteles a jelen jogvita tárgyát képező döntései keretében meghatározni azon vállalkozások csoportját, amelyek a kifogásolt nemzeti intézkedések kizárólagos kedvezményezettjei voltak.

A Törvényszék szerint egyébként a felfüggesztő rendelkezések elfogadását megelőző eljárások során a Bizottság megfelelő módon lehetőséget adott Magyarország számára az észrevételei megfogalmazására, amivel az uniós szerv biztosította e tagállam a védelemhez való jogának tiszteletben tartását.

Minderre tekintettel a Törvényszék úgy határoz, hogy a Bizottság jogszerűen fogadta el a vitatott felfüggesztő rendelkezéseket és ezért elutasítja az azok ellen Magyarország által benyújtott kereseteket.



Elbukta Magyarország a különadópereket Brüsszellel szemben
Kép és címlapkép forrása: MTI Fotó/Mohai Balázs
Végül a Törvényszék emlékeztet arra, hogy 2016. július 4 én a Bizottság végleges határozatok meghozatalával lezárta a jelen ügyekben érintett határozatokkal megindított hivatalos vizsgálati eljárásokat. A Bizottság a végleges határozatokban megerősítette az ez utóbbi határozatokban előzetes jelleggel elvégzett értékelést, és megállapította, hogy a szóban forgó nemzeti intézkedések jogellenes és a belső piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősülnek. Mivel Magyarország a keresetindítási határidőn belül nem vitatta a végleges határozatokat és azok nem képezték tárgyát valamely harmadik személy által benyújtott keresetnek sem, e határozatok időközben jogerőssé váltak - áll a közleményben.

A magyar államnak 2 hónapja van benyújtani az esetleges fellebbezését az ügyben.

Melyik ez a két ügy?

A törvényszék közleménye emlékeztet arra, hogy 2015 februárjában Magyarország a dohányipari vállalkozásokat terhelő új adót vezetett be, egészségügyi hozzájárulás elnevezéssel, amelyet a dohánytermékek magyarországi gyártásából és kereskedelméből elért éves nettó árbevétel alapján vetnek ki. Ezen adó célja, hogy forrásokat biztosítson az egészségügyi rendszer finanszírozásához az egészségügyi szolgáltatások színvonalának emelése érdekében.

Az ezen új adónemhez kapcsolódó adókulcsok progresszíven növekednek, és azok mértéke 0,2% az adóalap 30 millió forintot túllépő, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után, 2,5% az adóalap 30 milliárd forintot túllépő, de 60 milliárd forintot meg nem haladó része után és 4,5% az adólap 60 milliárd forintot meghaladó része után. Az adófizetési kötelezettség csökkenthető, ha a vállalkozás beruházásokat végez tárgyi eszközökbe.Miután a Bizottsághoz panasz érkezett ezen adóval kapcsolatban, a brüsszeli szerv egy előzetes vizsgálat keretében megállapította, hogy az adókulcsok jelentős mértékű progresszivitása, továbbá az adófizetési kötelezettség beruházások megtételéhez kötött csökkentése az uniós versenyjoggal össze nem egyeztethető állami támogatásnak minősülnek.

A Bizottság szerint a progresszív adókulcsok különbséget tesznek a vállalkozások között azok árbevétele alapján és indokolatlan előnyt nyújtanak az alacsonyabb árbevétellel rendelkező vállalkozásoknak.

Hasonlóképpen, az adófizetési kötelezettségnek a beruházásokkal összefüggő csökkentése indokolatlan, ráadásul az egészségügyi hozzájárulás célkitűzésével össze nem egyeztethető előnyt nyújt az ilyen beruházásokat megvalósító vállalkozásoknak.

Az élelmiszerlánc-felügyeleti díjjal kapcsolatban a bíróság kiemeli: a díj célja - az uniós rendelettel összhangban - az élelmiszer-ellátási lánccal kapcsolatban végzett hatósági tevékenységek költségeinek finanszírozása. 2014. december 31-ig a díj mértéke az összes élelmiszerlánc-szereplő számára egységesen az éves nettó árbevétel 0,1%-a volt. 2015-től azonban a napi fogyasztási cikket értékesítő üzletek tekintetében az árbevétel növekedéséhez igazodó progresszív adókulcsok kerültek bevezetésre, amelyek mértéke 0%-tól (az árbevétel 500 millió forintot meg nem haladó része után) 6%-ig (az árbevétel 300 milliárd forintot meghaladó része után) terjed. Az összes többi élelmiszerlánc-szereplő továbbra is a díj alapját képező árbevétel 0,1%-ának megfelelő mértékű átalánydíj megfizetésére kötelezett.

A Bizottság előzetes álláspontja szerint az élelmiszerlánc-felügyeleti díj meredeken progresszív mértéke versenytorzulást okoz a belső piacon, mivel az uniós joggal össze nem egyeztethető állami támogatásban részesíti az alacsonyabb árbevételű kiskereskedőket a magasabb árbevételű gazdasági szereplők kárára. A Bizottság ezért állami támogatásokkal kapcsolatos hivatalos vizsgálati eljárás megindítása mellett döntött, továbbá ezen eljárás lezárásáig elrendelte a felügyeleti díj progresszív díjmértéke alkalmazásának felfüggesztését.
City of Tomorrow Malmö
újszülött kisbaba kóráhz
Népszerű
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
opel gyar motorgyartas szentgotthard autoipar