Újabb óriási elszámolási vitába keveredett Magyarország
Gazdaság

Újabb óriási elszámolási vitába keveredett Magyarország

Portfolio
Alig zárta le az Eurostat az Eximbank elszámolása ügyében folytatott többéves vitáját Magyarországgal, újabb frontot nyitott. Most azt állítják, hogy a jegybanki alapítványok az államháztartás részét képezik. Bemutatjuk, hogy a magyar hatóságok hogyan érveltek és mit okozhat, ha ismét az uniós hivatal kerül ki győztesen.
Nem dőlhetnek hátra a magyarországi statisztikai hatóságok: több évig tartó elszámolási vita után az Eximbank ügyét elbukta hazánk az Eurostattal szemben és most a jegybanki alapítványok miatt vizsgálódik az EU hivatala. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy továbbra is fenntartásokkal kezeli a magyar államháztartási- és államadósság adatok minőségét, mert érvelése szerint a jegybanki alapítványoknak az államháztartását részét kellene képezniük.

Így indult az adok-kapok

Az Eurostat az elszámolási viták eredményének közzétételekor nyilvánosságra hozza az adott ország statisztikai hatóságaival folytatott levelezést is. A hivatalos levelezésből pedig kiolvasható, hogyan érvelt az MNB-alapítványok ügyében Magyarország.

Az EU statisztikai hivatala márciusban küldött levelet az ügyben Vukovich Gabriellának, a KSH elnökének. Ebben arra hívták fel a figyelmet az uniós szakértők, hogy a jegybank alapítványai a nemzeti számlák európai rendszerének (ESA) módszertana értelmében intézményi egységeknek tekinthetők, azonban az alapítványokhoz tartozó társaságok speciális céllal létrehozott cégeknek tekinthetők, így nem különálló egységek. Ezért ezeket a társaságokat a létrehozó alapítványokkal együtt kell figyelembe venni az elszámolásoknál. Az Eurostat álláspontja szerint az alapítványok feletti felügyeletet a jegybank gyakorolja, emellett a finanszírozási forrást is a jegybank biztosította az alapítványai számára.

Azt is kiemelik, hogy az alapítványok tevékenysége eltér a jegybank alapvető tevékenységeitől (tartalékok kezelése, a fizetőeszköz felügyelete és a monetáris politika irányítása). Érvelésük szerint az alapítványok valamilyen szempontból vagyont osztanak újra és mint ilyen olyan tevékenységet gyakorolnak, ami a kormányzatok illetékességi körébe tartozik.

Elismerik ugyanakkor az Eurostat szakemberei, hogy nemzetközi kitekintésben nem szokatlan az alapítványok tevékenysége. Más jegybankoknak is van az alaptevékenységétől eltérő felelősségi köre, és hasonlóképp létrehoznak nonprofit szervezeteket.

Az MNB-alapítványok azonban két fontos szempont szerint különböznek a nemzetközi főáramtól. Ez pedig a méretük és számuk

- emeli az Eurostat levele. Más országokban jellemzően egy célra egy különálló entitást hoznak létre a jegybankok és jelentéktelen összeggel támogatják. A magyar esetben viszont 2016 végén 6 alapítvány volt és az összesen 13 társaságuk az MNB eszközoldalának 2,7%-át birtokolták, ami megfelelt a magyar GDP 0,8%-ának.

Mindezek alapján arra a következtetésre jutottak márciusi levelükben az uniós statisztikai szakértők, hogy az ESA módszertan szerinti statisztikai osztályozás tekintetében az MNB alapítványai a kormány által felügyelt nonprofit szervezetek és nem piaci szereplők, ezért az államháztartáson belül kellene ezeket elszámolni. Emellett a hozzájuk tartozó társaságok esetében is így kellene eljárni.

Nem mellékesen arra is figyelmeztet az Eurostat, hogy nem helyénvaló az a gyakorlat, hogy a jegybanki tranzakciókat a nemzeti vagyon újraelosztásaként tüntetik fel, az alapítványoknak juttatott forrás gyakorlatilag a jegybank által a kormányzatnak nyújtott nulla százalékos hitel, határozatlan futamidőre.

Reagált a KSH és az NGM

A KSH minderre március végi levelében reagált és fogalmazta meg a magyar hatóságok szakmai érveit. Elsőként az eljárás módját illeti kritikával a statisztikai hivatal. A KSH levele felrója, hogy a 2018 áprilisi EDP-adatközlés előtt 9 nappal kaptak a magyar hatóságok egy ex-ante tanácsot az alapítványok elszámolásának ügyében, valamint a jegybank kormánynak adott nulla százalékos hitele ügyében. A KSH szerint az Eurostat úgy adta ki fenntartását a magyar adatokkal szemben, hogy 2016 vége óta az elmúlt másfél évben nem tudott egyértelmű és megalapozott véleményt nyilvánítani a központi bank egyes műveleteiről.

A KSH azzal érvel, hogy az alapítványokhoz tartozó társaságokat valóban érdemes az alapítványokkal közösen konszolidálni, ez viszont azzal a következménnyel is jár, hogy az alapítványok piaci szereplőkké válnak. A csoport fő tevékenysége ugyanis ingatlanbefektetés és ingatlankezelés. Azt is hangsúlyozza a KSH, hogy a piacról származó bevételek mind fedezik a társaságok működési kiadásait, valamint az egyéb kiadásokat.

Ezt követően tér rá a KSH az alapítványok feletti felügyelet, kontroll kérdésére. A felügyelet nem egy egyszeri tevékenység, ami egy adott időpillanatban áll fent, hanem egy tartós képesség.

A jegybanki alapítványok esetében az alapító meghatározza az egyes egysége létrehozásának körülményeit, azonban a magyar Ptk. értelmében később elveszíti a befolyásolás képességét felettük, a teljes hátralévő időtartam alatt

- állítják a magyar hatóságok. Hozzáteszik: ebben a tekintetben az alapítványok mindegyike saját magát menedzseli, tulajdonosi vagy szervezeti felügyelet nélkül. Kiemelik azt is, hogy az alapítványok teljesen függetlenek a kormánytól, annak semmilyen kinevezési jogköre nincs, nincs szerződési joga, nem finanszírozza őket és nem viseli azok működésének kockázatát.

Mivel az alapítványok nem tartoznak a kormány felügyelete alá, ezért az átsorolások az államháztartásba nem lehet indokolt

- nyomatékosítják.

Visszavágnak az Eurostatnak abban a tekintetben is, hogy egy adott intézmény vagyonának mérete, vagy az intézmények száma nem lehet és soha nem lehet döntő szempont a statisztikai besorolásuk eldöntésekor. Azt is hozzáteszik, hogy nem vagyonátruházást valósítanak meg az alapítványok, hanem nem pénzügyi szolgáltatásokat végeznek és mint ilyen szociális előnyöket nyújtanak a háztartásoknak, nem pedig tőketranszfert.

Visszautasítja a KSH azt is, hogy az alapítványoknak juttatott kezdeti forrás (állampapírba fektették) a központi bank által a kormánynak nyújtott kölcsön lenne.

Az ügyben a Világgazdaságnak nyilatkozott a Nemzetgazdasági Minisztérium. Álláspontja szerint az átsorolásra tett javaslat teljesen abszurd, hiszen az uniós statisztikai hivatal abból indul ki, hogy mivel a kormány kontrollálja a jegybankot, a jegybank pedig az alapítványokat, ezért a jegybanki alapítványokat a kormányzati szektor részének kellene tekinteni. Az NGM szerint ezzel szemben a valóság az, hogy a kormány nem felügyeli a jegybankot, hiszen az független intézmény, ahogy ez az EU országaiban elfogadott. Azt is hozzátette a tárca a lapnak, hogy a jegybanki eredmény felhasználásáról nem a kormány, hanem maga az MNB dönt.

Igenis a kormány felügyeli

Az Eurostat reagált a KSH észrevételeire, és külön kiemelték, hogy nem értenek egyet azzal, hogy a megalapítás után az alapítványok felett elveszíti a felügyeletet a jegybank.

Ami viszont ennél is érdekesebb, hogy az Eurostat szakértői kimondják:

a nemzeti számlák rendszerének bizonyos szempontjai szerint a jegybank tekinthető úgy, hogy a kormány felügyelete alatt áll. Ha ezt kiterjesztjük, akkor azt mondhatjuk, hogy a jegybank alapítványai közvetett úton a központi kormány által felügyeltek.

Mit okozhat a vita?

Az Eximbank átsorolása után egyébként így néz ki jelenleg a magyar adósságpálya:

Újabb óriási elszámolási vitába keveredett Magyarország

Ha elveszítjük ezt a vitát is az Eurostattal szemben, akkor ez ismét változhat. Az alapítványok ugyanis alapításukkor vagyonukat (többnyire) állampapírba fektették, amit azóta az EKB felől érkező felszólítás hatására 2016 októberétől fokozatosan építenek le. A leépítés ütemét jól mutatja, hogy míg 2015 év végén 210 milliárd forint feletti állampapírvagyonnal rendelkeztek, tavaly ez 40 milliárd forint alá csökkent. Ha az alapítványok valamilyen módon a kormányzati szektorba kerülnek, akkor először nagyobbat esik az adósságráta, de utána még kevésbé lesz meredek az adósságpálya. Így az utóbbi évek adósságcsökkentése még visszafogottabb lesz.
Frankfurt Stock Exchange
Üzlet

Nagyot emelkedett a Mol

Kivétel nélkül erősödéssel zárták a szerdai kereskedést a hazai blue chipek.

BMW
Interspar hipermarket
török jegybank, getty
LAS VEGAS, NV - APRIL 28:  Chairman and President of the Trump Organization Donald Trump yells 'you're fired'
Krones
szijjarto1119
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól.
Interspar hipermarket