Budapestről üzent Brüsszelnek a sztárközgazdász:
Gazdaság

Budapestről üzent Brüsszelnek a sztárközgazdász: "Fontos válaszút előtt Európa"

Portfolio
Válaszút előtt áll az Európai Unió, el kell dönteni, melyik úton akar elindulni: gazdasági vagy politikai unió felé - mondta szerdán Budapesten Dani Rodrik világhírű közgazdász. A Harvard egyetem professzora hozzátette: az eurózóna válságára adott válaszok miatt ő pesszimista, hiszen szerinte inkább a nemzetállamoknak kellene visszaadni egy kicsit nagyobb szabadságot.
Szerdán vette át a 2018-as Neumann János-díjat Budapesten Dani Rodrik, aki azt követően előadást tartott. A Rajk László Szakkollégium által alapított díjat minden évben egy olyan kutatónak ítélik oda, aki nagy hatással van a társadalomtudományokra. A török-amerikai Dani Rodrik elsősorban a globalizációról és a populizmusról, valamint a világgazdaság jövőjéről beszélt előadásában.

A globalizáció és a populizmus nem új találmány

Nem a mostani a globalizáció első intenzív időszaka, az első világháború előtt például még az aranysztenderd idején volt egy komoly hullám a tőkeáramlásban és az emberek szabad mozgásában - kezdte előadását Rodrik. Emellett a populizmus sem mai találmány, az Egyesült Államokban már a 19. század második felében megjelentek az első populisták, akiknek célja éppen az aranysztenderd eltörlése volt, ugyanis akkoriban az amerikai farmerek mai szemmel nézve klasszikus megszorítást éltek át a magas adósságállomány és a magas kamatok miatt.

A populizmus iránti keresletet ma nagyrészt a gazdasági egyenlőtlenségek táplálják, erre válaszolnak a modern pártok, mozgalmak a jobb- és a baloldali populizmussal

- szögezte le napjaink egyik legfelkapottabb sztárközgazdásza.

A populizmust illetően Rodrik szerint fontos különbség van a demokráciában gyakorlott országok és a demokráciával még csak ismerkedők között. Utóbbiak esetében ez az irányzat sokkal inkább visszatérést jelent egy autokratikus modellhez, erre lehet jó példa Törökország. A nyugati populista mozgalmaknál ez az elem hiányzik.

Globalizáció: áldás vagy átok?

Dani Rodrik szerint a globalizációval kapcsolatos nemzetközi gondolkodást ma nagyrészt a politikai költség-haszon elmélet határozza meg. Az egyik oldalon ugyanis a szabad kereskedelemnek vannak előnyei, melyek közül a legfontosabb az, hogy a teljes gazdasági torta nagyobb lesz a vámok lebontásának köszönhetően, a másik oldalon viszont állnak a globalizáció negatív következményei, például a vagyoni különbségek növekedése. Persze a globalizációnak vannak egyéb hatásai is:

  • A munkaerő szabad áramlásával egy-egy ország munkaerőigénye sokkal rugalmasabb, könnyebben helyettesíthető, főleg a határok mentén.
  • A munkaerő nagyobb mobilitása hatással van az ingatlanárakra a keresleten keresztül.
  • A szabad munkavállalás befolyásolja az adózást az egyes országokban, illetve hatással van a gazdasági sokkoknak való ellenállóképességre.
  • A globalizáció negatív következményeként alakultak ki az adóparadicsomok, melyeknek köszönhetően globálisan csökkent a vállalati nyereségadók jelentősége.
  • Szintén negatív következmény volt, hogy elterjedtek igazságtalan gyakorlatok a munkavállalókkal szemben.


Rodrik szerint a globalizáció következményei nem egyformák, sok múlik azon, hol tart egy ország a folyamatban. Azokban az országokban, melyekben előrehaladott a globalizáció, kevesebb a pozitív következmény, mint azokban, melyek alacsony szintről indulnak, mint például Kína vagy India.

Európában a jóléti állam ígérete táplálta a gazdasági és kereskedelmi nyitottságot, ez a kompenzáció a globalizáció negatív hatásaiért cserébe

- véli a közgazdász. Szerinte az USA-ban ez az ígéret nincs meg, ezért nehezebben fenntarthatók például a kereskedelmi megállapodások, ki kell alakítani azok pozitív ellensúlyát.

Az utóbbi időszakban elsősorban a globalizáció negatív következményei erősödtek fel, az élénkülő verseny aláásta az adózást, a szabályozást, illetve a munkaadó és a munkavállaló kapcsolatát. Mindezek pedig legitimálták az egyenlőtlenséggel kapcsolatos kritikákat és félelmeket. És itt kanyarodott vissza az előadás napjaink populista irányzataihoz, melyek ezeket a kritikákat és félelmeket testesítik meg.

Ugyanakkor manapság is vannak fontos különbségek, Latin-Amerikában például inkább a baloldali populizmus terjedt el, mely elsősorban a jövedelmi egyenlőtlenségeket, szociális különbségeket akarja kezelni. Ebben az esetben elsősorban a bankárokat, multinacionális vállalatokat vagy az IMF-et kiáltják ki ellenségnek - emelte ki Rodrik. Ezzel szemben Európában inkább a jobboldali populizmus terjedt el, mely sokkal inkább a kulturális, nemzeti tényezőkre fókuszál. Ezek mentén könnyebb mobilizálni az embereket akkor, amikor a globalizációs sokk elsősorban a bevándorlásban csapódik le. Abban az esetben viszont, amikor a társadalmi egyenlőtlenségek, pénzügyi válságok, külföldi befektetők jelenléte jellemzi a globalizációt, akkor könnyebb a szociális különbségekkel mobilizálni. A két irányzat között kakukktojás Spanyolország, ahol a Podemosra inkább a baloldali populizmus jellemző, ez annak köszönhető, hogy Kelet-Európával ellentétben a spanyoloknál a latin-amerikai bevándorlók jelentek meg a globalizáció következtében, ők pedig nem sokban különböznek a született spanyoloktól.

Rossz irányba indult el Európa

A fentiek után Rodrik szerint három út áll jelenleg a világgazdaság előtt:

  • A "Rossz": az 1930-as évekhez hasonló összeomlás a globális társadalmi együttműködésben, a szélsőjobboldali és szélsőbaloldali rezsimek felemelkedése. Donald Trump politikája ebbe az irányba mutat, de a közgazdász szerint a jó hír, hogy az amerikai elnök sosem fog saját érdeke ellen cselekedni.
  • A "Csúf": a populizmus és a protekcionizmus kombinációja lerombolja a liberális demokráciát és a nyitott világgazdaságot.
  • A "Jó": demokratikus újrasúlyozás, ami visszavesz a "hiper-gloablizációból" és visszaállítja a nagyobb nemzeti önállóságot. Ez nem a globalizáció ellen szól, csak újra kell gondolni néhány dolgot.


Az amerikai professzor szerint az Európai Uniónak is el kell döntenie, milyen úton akar elindulni, akar-e szorosabb politikai uniót vagy megmarad a gazdasági együttműködésnél. Úgy véli, hogy a kontinensen is az lenne az ideális, ha nagyobb szabadságot kapnának vissza a nemzetállamok.

Van olyan út, amivel ez megoldható lenne, de az eurózóna válsága óta én is pesszimistább lettem. Szerintem a válságra adott válaszok éppen arról szóltak, hogy a tagállamok korábban túl nagy szabadságot kaptak, amit erősebb politikai unióval lehet megfékezni. Ebbe az irányba tart ma az EU, de szerintem ez nem helyes

- szögezte le Rodrik előadása végén.
E.ON
KPMG
Musk
Frankfurt Stock Exchange
Stock exchange
fed
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
fed