Mi történt?
A forint egy hónap alatt közel 3%-ot gyengült az euróval szemben, ezzel közel kétéves mélypontjára ért. Bár más feltörekvő piaci devizákhoz képest az árfolyammozgás nem mondható jelentősnek, a mozgás hatására a kurzus kilépett az utóbbi hónapokban bemozgott sávjából, így a nagyon stabil árfolyam képe megingott.A hosszabb kötvénypiaci hozamok 40-50 bázisponttal emelkedtek egy hónap alatt, a tízéves kötvény újra 3% felett hoz, ami utoljára tavaly ősszel, az MNB agresszív lazítási lépéseinek bejelentése előtt volt jellemző.
Az utóbbi napok új történése, hogy a bankközi kamatoknál, azaz a BUBOR-piacon is emelkedést láthattunk. A legrövidebb (egynapos, egyhetes) lejáratokon az emelkedés nem magyarázható a hagyományos módon, hiszen itt inkább a bankközi likviditási helyzet határozza meg a kamatokat, mintsem a monetáris politikával kapcsolatos távlati várakozások.
A jelenség mögött egy külső kockázati prémiumsokk áll, aminek hatására a feltörekvő piacoktól elvárt hozamok megemelkedtek. Ahogy azt írtuk, mindezt alapvetően három külső okkal lehet magyarázni:
- A fejlett országok hozamkörnyezetének normalizálódásával a fejlett piacok vonzóbbá váltak, a feltörekvő piacok kisebb-nagyobb bajaira pedig érzékenyebbek lettek a befektetők.
- A feltörekvő piacokon is felbukkan a hirtelen megugró inflációtól való félelem, ami növeli a kockázatokat.
- Egyes feltörekvő piacokon komoly stabilitási problémák vannak, különösen Törökország és Argentína helyzetét találhatják izgalmasnak a külső megfigyelők.
Az MNB számára a legfontosabb kérdés, hogy a mostani sokk egy a pénzügyi kondíciókba tartósan beépülő elem, vagy inkább a bizonytalanság miatti nagyobb volatilitást látjuk csak, ami ha elmúlik, véget ér a mostani csapkodás és a hozamok is lejjebb mehetnek. Éppen ezért érzik úgy a piaci szereplők, hogy a jegybanknak érdemes lehet megszólalni, erre pedig ideális alkalom a kamatdöntés utáni (15 órakor megjelenő) közlemény.
A hagyományoknak megfelelően minderről hamarosan beszámolunk.
