Megvan, mit okoz a cafeteria rendszer átszabása
Gazdaság

Megvan, mit okoz a cafeteria rendszer átszabása

Portfolio
A jelenlegi felállás szerint teljesülhet a jövő évre kitűzött 1,8%-os GDP-arányos hiánycél - állapította meg a jegybank költségvetési jelentésében. Az MNB közgazdászai azt is megbecsülték, hogy milyen hatással járnak a jövő évi adócsökkentések.

Teljesülnek a célok

A költségvetési törvényjavaslat szerint 2019-ben az ESA-szemléletű költségvetési hiány a GDP 1,8 százaléka lehet - írják elemzésükben az MNB szakértői. A kiadvány a Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot elemzi a június 25-ig rendelkezésre álló információk alapján.

A csökkenő hiány révén a fiskális politika anticiklikus tartalékot képez. A GDP-arányos államadósság feltevéseink teljesülése esetén több mint 2 százalékponttal csökkenhet 2019-ben, így az Alaptörvény adósságszabálya teljesül - vélik az elemzők.

Megvan, mit okoz a cafeteria rendszer átszabása

Vannak olyan tényezők és költségvetési sorok, ahol a jegybank másképp számol, mint a kormány, ez már a főbb bevételeknél kiütközik:

Megvan, mit okoz a cafeteria rendszer átszabása

Mekkora az adócsomag?

A jegybank úgy számol, hogy

az adópolitikai intézkedések összességében mintegy 40 milliárd forint adókiengedést jelentenek.

(Ez nem tartalmazza a már korábban eldöntött, jövőre életbe lépő újabb 2 százalékpontos szociális hozzájárulási adócsökkentést. Ez 100 milliárd forintos bevételkieséssel jár.)

Megvan, mit okoz a cafeteria rendszer átszabása

Az adócsomag elfogadása esetén megszűnik három csekély mértékű bevételt eredményező adónem (kulturális adó, hitelintézeti különadó, magánszemélyek különadója), illetve további kettő beolvad más adónemekbe (egészségügyi hozzájárulás, baleseti adó), így az adó- és járuléknemek száma öttel csökken.

A társasági adót két nagyobb intézkedés érinti az adótörvényben, amelyek összesen 9 milliárd forinttal csökkenthetik a költségvetési bevételeket - állapítják meg. Az első az egyik adóalapcsökkentő tétel, az úgynevezett fejlesztési tartalék szabályait módosítja. A fejlesztési tartalék az eredménytartaléknak az adóévben beruházási célból lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, amelyet a társasági adóról szóló törvény limitál jelenleg az adóévi adózás előtti nyereség 50 százalékában, de legfeljebb adóévenként 500 millió forintban. A benyújtott adócsomag utóbbi limitet emeli meg 10 milliárd forintra. Ezen intézkedés miatt a társasági adóbevételek várhatóan 7 milliárd forinttal csökkennek 2019-ben. A második változtatás az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezményét bővíti ki: a beruházások mellett felújításokra is igényelhető lesz az adócsomag elfogadása esetén az adókedvezmény, 2 milliárd forint várható bevételkiesés mellett.

A helyi iparűzési adónál az adótörvény kivezeti a foglalkozás növeléséhez kapcsolódó adóalap mentességet. Ennek értelmében eddig a vállalkozás, amennyiben két adóév között képes volt növelni az átlagos statisztikai létszámát nem államilag támogatott munkahelyek teremtése révén, a növekmény után fejenként 1 millió forinttal csökkenthette az adóalapját. Az intézkedés hatásaként a bevételek 2,5 milliárd forinttal növekedhetnek.

A kisvállalati adó esetében a módosítás az adónem választhatóságát szabályozó feltételeket a kétszeresére emeli. A jelenleg hatályban lévő szabályozás szerint KIVA szerint adózás választásakor az adózó vállalkozás megelőző adóévi árbevétele és mérlegfőösszege nem haladhatja meg az 500 millió forintot (12 hónapnál rövidebb adóév esetén az árbevétel esetén ennek arányos részét). Az adótörvény ezt a feltételt emeli 1 milliárd forintra.

A kiva népszerűsége egyébként már az idei évben kimutatható, az adónemet választók száma közel duplájára nőtt.

Megvan, mit okoz a cafeteria rendszer átszabása

A szabályváltozás ugyan a KIVA bevételek növekedését okozhatja, ugyanakkor az újonnan belépő KIVA adóalanyok kieső szociális hozzájárulási adó és társasági adó befizetései miatt az intézkedés hatása összességében a költségvetési bevételek 1,5 milliárd forinttal való csökkenését eredményezheti - kalkuláltak a jegybankban.

A jelenleg is kedvezményes 18 százalékról jövőre 5 százalékra csökken a tartós (UHT és ESL) tejek adókulcsa. Hasonló intézkedésre a többi tejtípus esetében 2017-ben került sor, ami becslésünk szerint nagyságrendileg 5 milliárd forint bevételkiesést eredményezett a büdzsének. A hazai tejfogyasztáson belül jelentős a tartós tejek dominanciája, ezzel is magyarázható, hogy számításaink szerint az új intézkedés 22 milliárd forinttal csökkenti a 2019-es költségvetési bevételeket.

Az adócsomag 20 ezer forintig mentesíti a lakossági átutalásokat a tranzakciós illeték megfizetése alól. Az intézkedés mindössze 2-3 milliárd forintos bevételkieséssel járhat, ugyanakkor a módosítás hozzájárulhat a 2019-ben megvalósuló azonnali átutalási rendszer dinamikusabb terjedéséhez, valamint a nagyarányú hazai készpénzhasználat fokozatos visszaszorulásához. Az adótörvény bevezeti továbbá a máshol is alkalmazott 6 ezer forintos felső határt a Magyar Államkincstár által végrehajtott, nem kincstári körbe tartozó átutalások számára.

A nyugdíj mellett dolgozó munkavállalók 2019-től a munkáltatói járulékok terén is kedvezményekben részesülnek, mivel a természetbeni egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék alóli mentesség után szociális hozzájárulási adót, illetve szakképzési hozzájárulást sem kell fizetnie az őket foglalkoztató munkáltatóknak. Az intézkedés statikus költségvetési hatása az alappályához képest mintegy 60 milliárd forint. A bevételkiesést mérsékli, hogy a munkát vállaló saját jogú nyugdíjasok létszámának emelkedése növeli a személyi jövedelemadó és pénzbeli egészségbiztosítási járulékból származó befizetéseket, ezen terheket a továbbiakban is fizetik az érintett foglalkoztatottak. Az előrejelzés során több mint 60 ezer igénybevevővel számoltak, akik a várható átlagbér csaknem 80 százalékát keresik.

Az idősebb korosztályt érinti, hogy a Munkahelyvédelmi Akcióterv is változik. A célcsoportok közül kikerül két nagy kategória: az 55 év feletti, illetve a 25 év alatti foglalkoztatottak, akik a MAT átlagosan 900 ezer fős havi létszámából 510-530 ezer munkavállalót jelentettek.

A legfeljebb két gyermekes anyasági ellátásról visszatérők, a tartósan álláskereső személyek, illetve a pályakezdők számára egy új kedvezményes csoport jön létre, amelyet a törvény egységesen munkaerőpiacra lépőknek nevez. Az igénybevétel feltétele, hogy a kedvezményezett a foglalkoztatását megelőző 275 napból legfeljebb 92 napig rendelkezhetett munkaviszonnyal, vagyis praktikusan az utóbbi 9 hónapból legfeljebb 3-ban volt foglalkoztatva. Az új kategória egyben kibővíti a potenciális kedvezményezetti kört, ugyanis a korábbi tartós álláskereső célcsoporttal ellentétben a kedvezmény igénybevételének már nem előfeltétele a regisztrált álláskeresés, vagyis ezzel megnyílik az út a korábban munkaerő-piaci szempontból teljesen inaktívak foglalkoztatása felé. További változás, hogy míg a kedvezmények jelenleg a bruttó munkabérig, de legfeljebb 100 ezer forintig vehetők igénybe, addig ez a maximális összeg jövőre valorizálásra kerül, és a mindenkori minimálbér lesz a kedvezmények alapjának felső határa. Az intézkedéscsomag következtében összességében kisebb kedvezményösszeg igénybevételére számítanak, az előrejelzés szerint a bevételnövekedés az alappályához képest csaknem 20 milliárd forint is lehet 2019-ben.

A népegészségügyi termékadó három ponton módosul, amelyek együtt 14 milliárd forinttal emelik a bevételeket. Az adóköteles alkoholtermékek köre kibővül a korábban adómentes gyümölcspárlatokkal és gyógynövényes italokkal, ez pedig 4 milliárd forinttal javíthatja az államháztartás egyenlegét (a 14 milliárd forinton belül).

Cafeteria

A béren kívüli juttatások rendszerének átfogó átalakítása összességében közel semleges hatást gyakorolhat a költségvetés egyenlegére a jegybank előrejelzése szerint.

A cafetéria rendszer három eleme közül az adómentes juttatások csaknem teljeskörűen megszűnnek, a kedvezményes béren kívüli juttatások kategóriában a készpénz juttatás eltörlésével csak a SZÉP kártya marad évi 450 ezer forintos összeghatárig, míg az egyes meghatározott juttatások szintén nagyrészt megszűnnek, vagy bérként adóznak tovább.

Azzal számolnak az MNB közgazdászai, hogy a vállalatok ezért a cafetéria alacsony kihasználtsága miatt az arra el nem költött bérköltségeik 90 százalékát jelentős béremelés formájában átadják a munkavállalóknak.

Ez azt eredményezi, hogy a foglalkoztatottak nettó jövedelme valamelyest csökkenhet, míg a költségvetési bevételek ezzel párhuzamosan emelkednek, tekintve, hogy a munkavállalás adóterhei magasabbak, mint a cafetéria juttatásoké.

Közben azonban úgy tűnik, hogy a kormány hajlandó a fordulatra a cafeteria ügyében:

Kik járnak jól?

Vagyis a fenti intézkedések és a táblázatban feltüntetett hatások alapján kifejezetten jól járnak:
  • A tejfogyasztók, amennyiben az áfacsökkentés hatása érvényesül az árakban.
  • A nyugdíjas munkavállalók.
  • És a munkáltatók a szocho-csökkentés hatására, és ebből a munkavállalók is részesülhetnek.




(Címlapkép: MTI Fotó / Mohai Balázs)
borkai zsolt_győr_mti
Varga Mihály
Szekesfehervar panelbeszelgetes cimlap1500
boris johnson
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Tudatos tervezés és stratégia nélkül nincs tőzsdei siker!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
2019. november 20.
Big Office Day Konferencia 2019
2019. november 20.
Big Office Consumption Based IT 2019
2019. november 21.
Property Investment Forum 2019
gázvezeték_getty