Hogy néz ki a világ 2060-ban? Jobban élünk majd, mint ma?
Gazdaság

Hogy néz ki a világ 2060-ban? Jobban élünk majd, mint ma?

A következő évtizedekben elsősorban a nagy feltörekvő országok lassulása miatt csökken majd a világgazdaság növekedési trendje, miközben a fókusz egyre inkább Ázsia, azon belül is Kína és India felé tolódik majd - állapítják meg 2060-ig szóló kitekintésükben az OECD szakemberei. A gondokon persze lehetne segíteni különböző reformokkal, melyek hatását szintén modellezték. A magyarok számára jó hír, hogy várhatóan fokozatosan zárkózunk majd fel a fejlett gazdaságokhoz a következő negyven évben, ennek üteme azonban elmarad majd a kormány ambiciózus várakozásaitól.

Mi történik majd 2060-ig a gazdaságban?

Ritkán készül igazán hosszú távú, több évtizedes gazdasági kitekintés, a legtöbb szervezet előrejelzési időhorizontja két-három évig terjed csak. Ezzel a gyakorlattal szakított most az OECD, mely egészen 2060-ig tekintett friss elemzésében.

A szervezet közgazdászai alapesetben azzal a forgatókönyvvel számoltak, hogy nem változik a gazdaságpolitikai környezet, nem hajtanak végre érdemi reformokat. Ebben az esetben arra számítanak, hogy a világgazdaság reál növekedési trendje a jelenlegi 3,5 százalékról 2 százalékra csökken majd elsősorban a nagy feltörekvő országok lassulásának köszönhetően. Ezzel párhuzamosan nőhet Kína és India súlya a világgazdaságban, emiatt a fókusz még inkább Ázsia felé tolódhat el.

Az OECD szerint az életszínvonal minden országban emelkedik majd a következő bő negyven évben, és folytatódik a szegényebb országok felzárkózása. A legnagyobb ütemű a felzárkózás a magas növekedésű fejlődő országokban és a kelet-európai gazdaságokban mehet végbe, amit elsősorban a munkaerő termelékenységének növekedése támogathat.

Sokan aggódnak a világ jelenlegi eladósodottsága miatt, az OECD ezzel kapcsolatban kettős jóslatot fogalmaz meg: egyrészt várhatóan nem emelkedik tovább jelentősen az adósságállomány, ami jó hír, másrészt viszont arra lehet számítani, hogy a jelenlegi magas szinten stabilizálódik majd az adósságtömeg. Persze a további eladósodás elkerüléséhez az is kellene, hogy 2060-ig az OECD-országok átlagosan a GDP 6,5%-ával emeljék elsődleges költségvetési bevételeiket, hiszen a nyugdíjjal és az egészségüggyel kapcsolatos kiadások várhatóan nyomást helyeznek majd a költségvetésekre.

A fentiek mellett a szervezet arra számít, hogy fennmarad majd a világban az utóbbi években látott megtakarítási hajlandóság, ami nyomhatja lefelé a reálkamatokat.

Ha minden marad a mostaniban, akkor az OECD részesedése a teljes világgazdaság termeléséből 2060-ra 43%-ra csökkenhet a jelenlegi 54%-ról (2000-ben ez még 72% volt). Kína részesedése a világgazdaságból a 2030-as években tetőzhet 27% körül, majd onnan lassan csökkenhet, miközben India esetében folyamatos lehet a növekedés. Ezzel párhuzamosan a 2030-as években előzheti meg India Kínát a világ termelésében, nagyobb lehet a részesedése.

De mi van, ha valami megváltozik a világban?

Ahogy említettük, a fenti forgatókönyv azon az alapfeltevésen nyugszik, hogy alig változik valami a világban 2060-ig. Ugyanakkor vannak persze alternatív forgatókönyvek is, egyes intézkedések vagy tendenciák kibillenthetik a jelenlegi nyugalmából a világgazdaságot. De nézzük, milyen területeken lehet tér a reformokra!

  • A legfontosabb feltörekvő országokban, az úgynevezett BRIICS-csoportban (Brazília, Oroszország, India, Indonézia, Kína, Dél-Afrika) van a legnagyobb tér arra, hogy a kormányzás minősége javuljon, illetve emelkedjen az oktatás színvonala, ami a munkaerő termelékenységét hozhatná magával. A szervezet azzal számol, hogy ha ebben a két fontos mutatóban az OECD-átlagot sikerülne csak elérni, akkor 2060-ra 30-50 százalékkal lehetne magasabb az egy főre eső GDP az érintett országokban, vagyis ennyivel magasabb lehetne az életszínvonal.
  • A világszervezet szerint fontos lenne olyan reformokat bevezetni, melyek támogatnák a gazdasági versenyt, ha minden országban annyira lenne versenytámogató a környezet, mint az élen járó öt OECD-tagállamban, akkor átlagosan 8%-kal lehetne magasabb az életszínvonal 2060-ra. Ez persze egy átlagos érték, a jelenleg legrosszabb gyakorlattal rendelkező országban 15-20%-os is lehetne a javulás az alappályához képest.
  • Különböző munkaerőpiaci reformokkal az aggregált foglalkoztatási rátát 6,5 százalékkal lehetne emelni az OECD-ben 2040-ig, ennek módszere elsősorban a fiatalok és a nők foglalkoztatásának elősegítése lehetne. Ez 10 százalékkal emelhetné az átlagos életszínvonalat, illetve csökkenthetné a romló demográfiai miatti költségvetési nyomást.
  • Ha a nyugdíjkorhatárt az egyre magasabb várható élettartamhoz igazítanák, akkor az is érezhetően emelné a foglalkoztatási rátát és az életszínvonalat. Azokban az országokban, ahol még nincs tervben a korhatár emelése, ez a hatás akár 5-7% is lehetne az alappályához képest.
  • További ötlet a kutatás-fejlesztés ösztönzése, ha az erre fordított összeget a GDP arányában mindenhol az öt élen járó ország jelenlegi szintjére lehetne feltornászni, az 6%-os növekedést okozhatna átlagosan az életszínvonalban 42 év alatt, a jelenleg lemaradó országokban ez a hatás 10-18% is lehetne az alappályához képest.
  • ha az állami beruházásokat a GDP 6 százalékára lehetne emelni a következő évtizedekben, akkor az átlagosan 4 százalékkal emelné az egy főre jutó GDP-t. Persze ennek lennének költségvetési terhei, de azok jóval kisebbek lennének, mint a beruházások haszna, néhány országban pedig az is elképzelhető, hogy önfenntartók lehetnének ezek a beruházások - teszik hozzá a tanulmány készítői.
  • Egy esetleges negatív forgatókönyv az, ha a világkereskedelemben mostanában látott folyamat tartós lenne, és hosszú távon emelkednének a vámok, illetve a legtöbb ország bezárkózna. Az OECD szerint ha a világ visszalépne a kereskedelem szabadságában, visszatérne az 1990-es vámtarifákhoz, az 2060-ig 14%-kal csökkenthetné az életszínvonalat, a leginkább érintett országokban pedig ez akár 25% is lehetne.

És mi lesz így velünk, magyarokkal?

Számunkra elsősorban a Magyarországgal kapcsolatos megállapítások érdekesek a tanulmányban. Az OECD várakozásai szerint a jelenleg 26 778 dolláros egy főre eső magyar GDP alapesetben 57 791 dollárig emelkedik majd 2060-ig, vagyis több mint megduplázódik.

Hogy néz ki a világ 2060-ban? Jobban élünk majd, mint ma?
Ehhez a legtöbb országhoz hasonlóan nálunk is a munkaerő termelékenysége és a tőke növekedése járulhat hozzá a legnagyobb mértékben:

Hogy néz ki a világ 2060-ban? Jobban élünk majd, mint ma?
Ez már önmagában sem tűnik rossznak, azonban a már említett különböző reformokkal ezt még jobban fel lehetne pörgetni. Mi most öt olyan alternatív forgatókönyvet vizsgáltunk meg magyar szempontból, melyeket az OECD reálisnak festett fel:

  • Versenyt támogató reformok: több tanulmány kimutatta már, hogy a verseny elősegítése jótékony hatással tud lenni a termelékenységre, a beruházásokra és a munkaerő teljesítményére. Ha ebben a mutatóban sikerülne 2030-ra elérni a jelenlegi öt élen járó ország szintjét, akkor az a további harminc évben sokat adhatna az életszínvonalhoz, átlagosan 9 százalékkal emelhetné az egy főre jutó GDP-t, főleg azokban az országokban, melyek ma még bezárkóznak (Izrael, Törökország, Dél-Korea).
  • Munkaerő-piaci reformok: ezek keretében elsősorban a munkaerő rugalmasságát kellene növelni a 2020-30-as években, hogy aztán az kifizetődjön. Ennek keretében például többet kellene költeni aktív munkaerő-piaci lépésekre a munkanélküliek esetében, növelni lehetne a családtámogatást a GDP-arányában, viszont rövidíteni lehetne a szülési szabadságot (gyes és gyed), valamint csökkenteni az alacsony keresetűek adóékét. Az OECD szerint elsősorban az idősek és az anyák területén vannak jelentős munkaerő-piaci tartalékok, így további lépésként jöhet szóba például a bölcsődei helyek növelése, hogy ez segítse az anyák visszailleszkedését a munkaerő-piacra.
  • Nyugdíjkorhatár emelése: az idősek foglalkoztatását javítaná, ha a nyugdíjkorhatárt hozzáigazítanák az egyre emelkedő várható élettartamhoz. Persze erősen kérdéses, milyen lenne a 60 év feletti munkaerő termelékenysége, de a szervezet szerint összességében így is jobban járna a világ.
  • A kutatás-fejlesztésre fordított összeg emelése: ha 2030-ig az öt vezető ország szintjére tudnánk emelni a k+f kiadásokat különböző intézkedésekkel.
  • A világkereskedelem beszűkülése: ez azt a pesszimista forgatókönyvet tartalmazza, mi lenne, ha az 1990-es szintre emelkednének vissza a vámok globálisan.


Az alábbi ábrán azt látjuk, hogyan alakulna a magyar egy főre eső GDP a különböző alternatív forgatókönyvek megvalósulása esetén:

Hogy néz ki a világ 2060-ban? Jobban élünk majd, mint ma?
Jól látszik, hogy egészen 2030-ig alig van érdemi hatásuk az intézkedéseknek, akkor elsőként a munkaerő-piaci reformok jótékony hatása jelenik meg. Az időszak végére, 2060-ra akár több mint 6000 dollárral, mintegy 10 százalékkal magasabb lehetne a magyar életszínvonal, mint az alappálya esetén abban az esetben, ha végrehajtanánk a munkaerő rugalmasságát támogató intézkedéseket. A kutatás-fejlesztés ösztönzésével is jelentős javulást, több mint 5000 dollárral magasabb értéket lehetne elérni, a másik három intézkedésnek pedig marginális hatása lenne. Érdekesség, hogy még a világ bezárkózása (az importvámok emelkedése) esetén is magasabb lenne az életszínvonal, mint alapesetben, vagyis jelentős vesztesége nem lenne Magyarországnak a világkereskedelem lassulásából hosszútávon.

Persze az életszínvonal a legtöbbször relatív, éppen ezért fontos azt is megnézni, hogyan teljesít majd a többi ország, illetve sikerül-e felzárkóznunk a fejlett országokhoz életszínvonalban. Alapvetően az OECD megállapítása az, hogy a fejlődő országok fokozatosan csökkentik majd hátrányukat, ezen belül Magyarország konvergenciája is folytatódhat. A szervezet az USA fejlettségét veszi viszonyítási pontnak, ehhez képest jelenleg 49,6 százalékon járunk az egy főre eső GDP-t tekintve, ez 2060-ig 60,2 százalékra emelkedhet.

Hogy néz ki a világ 2060-ban? Jobban élünk majd, mint ma?
Vagyis fokozatos lesz a felzárkózás, bár annak üteme elmaradhat az optimista várakozásoktól. Korábban a kormány már azt szerette volna elérni, hogy 2030-ig érjük el Ausztria fejlettségi szintjét, erre azonban még 2060-ig sem kerül sor, ha hiszünk az OECD-nek. Akkor ugyanis Ausztria az amerikai fejlettség 84,4%-án lesz a jelenlegi 82,9% után. Vagyis náluk csak minimális konvergenciára van már kilátás a következő negyven évben, nekünk viszont sokkal gyorsabban kellene fejlődnünk, hogy legyen esély utolérni őket.

A címlapkép forrása: Shutterstock
DSOKI20191013203
orban viktor tarlos istvan fidesz valasztas
török gábor
orban viktor ertekeles onkormanyzati valasztas tartlos istvan fidesz
lengyel valasztasok magas reszvetel
moszkva oroszprszag voros ter
BÉT
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Bevezetés a tőzsdei kereskedés és befektetés világába.
Esti szeminárium
A legegyszerűbb módszer, hogy a valószínűségeket saját oldaladra állítsad.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
2019. október 17.
Hiventures - Portfolio KKV Tőkefinanszírozás 2019
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
DSOKI20191013203