Népességrobbanás várható Debrecenben a BMW-beruházás hátán
Gazdaság

Népességrobbanás várható Debrecenben a BMW-beruházás hátán

Weinhardt Attila
Meg vagyok győződve arról, hogy a BMW-vel együtt a városba érkező 500 milliárd forintnyi új beruházás hatására két-három évtizeden belül a mostani 203 ezer körülről 250 ezer főre nő Debrecen lakossága és ez már az ingatlanpiacon is jól látszik - hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban a készülő demográfiai fordulatot a város polgármestere. Papp László szerint tartható az a menetrend, hogy a város 2019 őszén át tudja adni az egybefüggő területet a BMW-nek, de az emiatt felveendő 44 milliárd forintos hitel visszafizetésének pontos kereteiről még zajlanak az egyeztetések, ahogy az sem tudható biztosan, hogy mikor kezdene termelni az autógyár. Abban viszont biztos a városvezető, hogy az induláshoz szükséges 1000 fős munkaerő rendelkezésre fog állni és leszögezte: bár az elmúlt években számos beruházó választotta Debrecent, de "nem akarunk kis gömböc módjára viselkedni, hogy mindent ide, és másnak semmit".

1 2 3

A magyar gazdaság növekedési kilátásai és a vállalatok versenyképességi kihívásai is szóba kerülnek a Portfolio október 4-i Budapest Economic Forum konferenciáján. További részletek:
Földszerzés, hitelfelvétel, mérföldkő.
Portfolio: Öt hete jelentették be (az interjú szeptember 7-én készült - a szerk.), hogy Debrecenben épül a BMW-gyár, de a konkrét helyszín még mindig találgatásokra ad okot. Hol fog felépülni a gyár?

Papp László: Azok találgatnak, akik nem követik a város eseményeit, hiszen mi mindig ugyanúgy nyilatkoztunk ebben a kérdésben. Debrecen közgyűlése a nyár folyamán elfogadott egy szabályozásiterv-módosítást, amely a város északnyugati részén jelölt ki egy fejlesztési területet, amely iparterületi besorolást kap. Ez a terület megfelelő távolságra van a lakott területtől, hiszen minden településrésztől legalább 1 kilométerre fekszik, éppen azért, hogy bármilyen zavaró hatás kiküszöbölhető legyen.

Amikor kiválasztottuk a helyszínt, felmértük, hogy melyik az a terület, amelyikkel nyerni lehet a beruházásért folyó küzdelemben. A déli iparterülettel nem lehetett nyerni, mert ott a már betelepülő vállalatoknak köszönhetően nincs egységes, összefüggő terület. A város keleti oldala részben természetvédelmi, Natura 2000-es terület, szóba sem jöhet. Logisztikai, közlekedési, a városhoz való viszonyulás szempontjából tehát csak az északnyugati terület volt az, amellyel esélyünk lehetett nyerni és ahogy az eredmény mutatja: jól választottunk, mert ez egy versenyképes terület volt.

Népességrobbanás várható Debrecenben a BMW-beruházás hátán
A bejelentések szerint a BMW-gyár alapterületének kijelölt mezőgazdasági területeknél egyrészt megtörténik majd Debrecen városa által a földvásárlás, vagy ha az nem megy, akkor az állami kisajátítás, másrészt ezzel párhuzamosan a város földterületet ajánl fel azoknak, akik szeretnék folytatni a mezőgazdasági tevékenységüket. Hol tart ez a két folyamat?

A folyamatban lévő dolgok állásáról nem kívánok nyilatkozni, mert tartom ezt az ügyet annyira fontosnak, hogy ne a sajtó útján értekezzek róla. A mi elsődleges feladatunk az, hogy a tulajdonosok és az önkormányzat között hozzuk tető alá a megállapodásokat. Továbbra is a konszenzust keresve szeretnénk megoldani a területszerzés kérdését, ezért vázoltunk fel három lehetőséget.

Az egyik: az adásvételi szerződéssel történő tulajdonjogszerzés. Az adásvétel mellett a csereterület biztosítására is gondoltunk, mivel tisztában voltunk azzal, hogy a kiválasztott terület jó mezőgazdasági adottságokkal rendelkezik, és lesz olyan, aki ragaszkodik a gazdálkodás lehetőségéhez. A legutóbbi közgyűlési ülésen 300 hektár csereterület biztosításáról döntött a városi önkormányzat, ebből 150 hektár részben az önkormányzat által tulajdonolt cégben áll rendelkezésre, további 150 hektárt pedig a Nemzeti Földalaptól szeretnénk megvásárolni erre a célra.

Ha pedig sem ez, sem az a megoldás nem lehetséges, akkor jön a kisajátítási eljárás, de megítélésem szerint ez egészen kis mértékben lesz jellemző a folyamatban. Legalábbis a gazdákkal folytatott eddigi tárgyalásaink arra utalnak, hogy a legtöbb esetben ők maguk is értik, hogy mekkora jelentősége van egy ilyen járműipari beruházásnak, a város és a régió számára, és a legtöbb esetben ez a gondolkodásmód jellemző a tárgyalásainkon is. Egyébként már megtörténtek az első megállapodások.

Amikor lezárjuk ezt a folyamatot, ez transzparens, tiszta kell hogy legyen, hiszen sem a cég nem engedheti meg magának, hogy bármilyen félreérthető ügy kialakuljon a területszerzésekkel kapcsolatban, sem az önkormányzat. Ez az ügy minden tekintetben ki fogja állni a próbát.

Ha jól értem, arra céloz, hogy nem történtek spekulációs célú felvásárlások.

Így van. Azon a területen nem volt spekulatív jellegű tulajdonosváltozás az elmúlt időszakban.

Tudnak-e ugyanolyan - a hírek szerint rendkívül jó, 40 aranykorona körüli - minőségű termőföldet felajánlani azoknak, akik ezt a megoldást kérik, mint amin eddig gazdálkodtak?

Egyértelműen igen. A beruházáshoz közel eső területeken tudunk cserét felajánlani, ami egyúttal azt is jelenti, hogy minőségben gyakorlatilag megegyezik a két terület.

Milyen menetrend szerint szeretnének haladni a területvásárlásokkal, földcserékkel, illetve a megszerzett egybefüggő terület infrastrukturális fejlesztésével?

A mérföldkő 2019 ősze, amikor a cég szeretné elkezdeni az előkészített területen a fejlesztést.

Ez tarthatónak látszik most?

Igen.

Debrecen elindított egy 44 milliárdos hitelfelvételt, állami garanciavállalás mellett és a bankokat versenyeztetik a finanszírozás érdekében. Ez a folyamat hol tart?

A versenyeztetési eljárás lezárult, most folyik az ajánlatok értékelése. Reményeim szerint még ebben a hónapban meg tudjuk kötni a hitelszerződést.

Helyt álló-e az a hír, miszerint a város a hitelkeretért cserébe azt a Kölcsey Központot ajánlja fel fedezetként, ahol éppen beszélgetünk?

Igen. Az állam a hitelkeret 80 százalékára vállal garanciát, a fennmaradó 20 százalékra városnak kell biztosítékot nyújtani, erre a célra ajánljuk fel a Kölcse Központot.

Népességrobbanás várható Debrecenben a BMW-beruházás hátán
A jelentős, 44 milliárd forintos keret felhasználása milyen célokra várható?

Területszerzésre és terület előkészítésre.

Miután a város felhasználja ezt a keretet, hogyan jut a pénzéhez?

Úgy, hogy piaci áron értékesíteni fogjuk a befektetőnek a területet.

Tehát nem az iparűzésiadó-bevétel a visszafizetés forrása?

Elvileg a város saját bevétele - az iparűzési adó - minden további nélkül lehet a visszafizetés forrása, de szándékunk szerint a terület értékesítéséből fizetjük vissza a hitelt.

Azért kérdeztem az iparűzési adót, mert a hírek szerint a 44 milliárdos hitel visszafizetése lépcsőzetes lesz és 2023-ig fog megtörténni.

A befektetővel még folynak a tárgyalások, így minden részletről és a konstrukció végső formájáról még nem számolhatok be.
Ez a cikk folytatódik
1 2 3
cimlap_szoja
kínavírua200127
FrankfurtTőzsde
GettyImages-486229691
építőipari költségek
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Hogyan reagálj a tőzsdei pánikokra, miként profitálhatsz belőle?
A tőzsdei könyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Értékesítési vezető

Értékesítési vezető

Szerkesztő - újságíró

Szerkesztő - újságíró

Event Driven Equity Analyst

Event Driven Equity Analyst

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
kínavírua200127