Fontos tévhit dőlt meg: nem vagyonokat, csak aprópénzt utalnak haza az elvándorolt magyarok
Gazdaság

Fontos tévhit dőlt meg: nem vagyonokat, csak aprópénzt utalnak haza az elvándorolt magyarok

Portfolio
Eddig azt hittük, hogy évente több milliárd eurót utalnak haza munkabérükből a külföldön dolgozó magyarok, egy most bemutatott friss tanulmány szerint viszont ennek csak a töredéke érkezik évente ebben a formában haza. Az érintettek többsége havi rendszerességgel támogatja itthon maradt családját, viszont a megkérdezettek kétharmada fizetésének legfeljebb a tizedét utalja haza.

Mit tudtunk eddig a hazautalásról?

A magyarok tömeges elvándorlása miatt régóta forró téma a jövedelmek hazautalása is. A külföldön élő magyarok számára többféle becslés létezik, 350-600 ezer közé teszik az Európában élő és dolgozók számát, a Portfolio az uniós tükörstatisztikákat korrigálta a saját becsléseivel, szerintünk 600 ezer körül lehet a reális szám.

A jelentős szám miatt érdekes a hazautalások mértéke is, ezzel kapcsolatban eddig csak az MNB fizetési mérleg statisztikája adott némi támpontot, Abban éves szinten mintegy 3 milliárd eurónyi összeg szerepel a külföldi fizetések soron. Ezzel annyi a probléma, hogy a fenti összeg a teljes bruttó fizetést tartalmazza, vagyis ebből még le kell vonni az adókat és járulékokat, illetve a külföldön élők megélhetési költségeit. Vagyis a folyó fizetési mérlegben kimutatott összegnek valójában semmi köze a ténylegesen hazautalt pénzhez, arról pedig, hogy ténylegesen mennyi a hazautalás, eddig csak sejtéseink lehettek. (Egy másik kimutatás szerint a tartósan külföldön élő magyarok éves szinten 663 millió eurót keresnek meg, de ennek hazautalásáról is csak annyit tudni, hogy nyilván nem a teljes összeg kerül haza.)A Hitelintézeti Szemlében megjelent tanulmány fontos új információkat jelent a kérdésben. Kajdi László, az MNB közgazdasági elemzője elsőként szintén az eddig ismert információkat és a hazautalások jelentőségét foglalta össze. Kiemeli, hogy a legtöbb kutatás a fejlődő országok szempontjából vizsgálta eddig a hazautalások jelentőségét, eddig kevesebb hangsúlyt kapott az Európai Unión belüli vándorlás. A hazautalt jövedelem jelentősége egyébként elsősorban a tőkebeáramlásban jelentős, ez a devizaforrás ugyanis sokkal kiegyensúlyozottabb gazdasági visszaesés esetén is, mint például a működőtőke-beáramlás.

Emellett még egy szempontból van jelentősége a hazautalásnak: a pénzt kapó háztartások fogyasztása és életszínvonala nőhet. Ez pedig azért érdekes, mert sokáig azt gondoltuk, hogy a hazai fogyasztás az itthoni béremelkedésekkel párhuzamosan változik, ha azonban jelentős a hazautalás, akkor az torzíthatja ezt a képet.

Ki és mennyit utal haza?

Kajdi László tanulmánya most egy friss kutatást mutat be, amit a jegybank és a KSH közösen végeztek el 2017-ben a hazautalásokról, így ez a 2016-os adatokon alapul. Az eredmények szerint az elvándorolt magyarok mintegy ötöde utal haza valamekkora összeget, itthon pedig a 4 millió háztartásból 65 ezer juthat ilyen formában anyagi forráshoz, számukra a külföldi hazautalás fontos jövedelemforrásként funkcionál.

A felmérés során 3029 háztartástól gyűjtöttek adatokat, alapvetően a fogadó háztartás és háztartásfő jellemzőire, a hazautalás összegére és módjára, valamint a küldő személy szociodemográfiai jellemzőire és életkörülményeire kérdeztek rá. Végül 1 325 háztartás jelezte, hogy kap külföldről támogatást. Az egyes adatfelvételi módok szerint vizsgálva a beérkezett kérdőíveket elmondható, hogy a sikeres válaszok túlnyomó többsége (1223 darab) személyes interjúk útján érkezett be, az internetes kitöltést mindössze 39-en választották, emellett 63 telefonos lekérdezés történt.

A fenti adatokat felsúlyozva összesen 67 548 magyar háztartás juthat külföldi támogatáshoz, ez a több mint 4 millió magyar háztartás 1,6 százaléka. A legnagyobb részben, 34,5 százalékban kétfős háztartásokról beszélhetünk, az összes fogadó háztartás közül 4453 kapott egy második személytől is támogatást, míg mindössze 239 háztartás esetében jelöltek meg harmadik küldő személyt is. A háztartások fele kizárólag hazai rezidens, azaz csak átmenetileg külföldön tartózkodó személytől kapott támogatást, míg a többi esetben a küldő személyek közül legalább egy tartósan tartózkodott külföldön.

A külföldről pénzt kapó magyar háztartások között az idősebb korosztály dominál, több mint 50 százalék az 55 év felettiek aránya, szemben az összes magyar háztartásra jellemző 34,8 százalékos arányra ebben a korosztályban. Ebből arra lehet következtetni, hogy feltehetően főleg a sokkal könnyebben vándorló fiatal-középkorú gyermekek támogatják idősebb szüleiket.

Persze nem csak pénzbeli támogatás létezik, a kérdőívben külön részletezték az egyéb juttatásokat. Az egyéb támogatások között kellett jelezni bármilyen kis- és nagyértékű tárgyi segítséget (pl. elektronikai eszközök, élelmiszer, autó) vagy a külföldön élő által kifizetett, de Magyarországon igénybe vett szolgáltatást (pl. utazás vagy oktatás). A támogatás módja szerint közel 48 százalékos a kizárólag egyéb támogatást küldők aránya, míg a küldőknek körülbelül harmada kizárólag pénzzel támogatja az otthon maradottakat. Általánosságban elmondható, hogy a külföldön élők némileg gyakrabban segítik az otthon maradottakat tárgybeli adományokkal vagy szolgáltatásvásárlással - áll a tanulmányban.

A Hitelintézeti Szemlében megjelent tanulmány végkövetkeztetése az, hogy a felmérés szerint a korábban becsült több százmilliárd forinttal szemben mindössze 38 milliárd forintot utaltak haza a külföldön élő magyarok 2016-ban. Az persze torzíthatja a képet, hogy nem tudni, mennyire hajlandók az emberek őszintén beszélni a pénzügyeikről.



Fontos tévhit dőlt meg: nem vagyonokat, csak aprópénzt utalnak haza az elvándorolt magyarok
A fenti összeg 84 százaléka pénzben érkezett, vagyis hiába segítenek sokan különféle termékekkel, a pénzbeli segítségre jellemzően nagyobb összeget szánnak. A nem pénzbeli támogatások között elsőként említették az infokommunikációs eszközöket, illetve a különféle szolgáltatásokat, például utazást vagy iskoláztatást. A nagy értékű tárgyi támogatások - mint autó- vagy ingatlanvásárlás az otthoniak számára - rendkívül alacsony (2,5 százalék körüli) volt. Az egyéb támogatást kapó háztartások az esetek 85 százalékában jeleztek elsősorban ruhanemű- és élelmiszer-küldeményeket.

A felmérés szerint egy év alatt átlagosan 563 ezer forintot utaltak haza a külföldön dolgozók, ezen belül a pénzbeli támogatás 910 ezer forint volt átlagosan, míg az egyéb támogatás csak 132 ezer. Az érintett magyar háztartások 27 százaléka havonta rendszeresen kap külföldről támogatást, ami azért fontos, mert a rendszeresen érkező bevételek olyan jövedelemforrást jelentenek, amellyel a háztartási költségvetés tervezésénél is számolni tudnak. A háztartások közel fele (47,4 százaléka) azonban négyszer vagy kevesebbszer kapott támogatást, tehát inkább egyedi alkalmakról lehet beszélni esetükben, és ezek a háztartások az összes Magyarországra küldött támogatási összeg csupán 17 százalékához jutottak hozzá. Az egy alkalommal átlagosan utalt összegeket tekintve jellemzően 100 és 200 ezer forint közötti összegekről beszélhetünk. Ez a szám azoknál a legmagasabb, akik mindössze évi egy alkalommal támogatták a magyar háztartást.

Fontos tévhit dőlt meg: nem vagyonokat, csak aprópénzt utalnak haza az elvándorolt magyarok
Az nem meglepő, hogy az itthon maradt háztartás jobb jövedelmi helyzete (magasabb egy főre jutó jövedelme) esetén jellemzően kisebb a hazautalás. Azonban az is látható, hogy a hazautalások feltehetően jelentős szerepet játszanak a legszegényebb háztartások gazdálkodásában. Az ilyen támogatásokból származó jövedelem mértéke a felvétel eredményei alapján elérheti vagy meg is haladhatja az egyéb módon (például munka vagy segélyek révén) szerzett jövedelmeket.

Fontos kérdés az is, hogy a hazaküldött pénz mekkora részt tesz ki a külföldi jövedelemből. A felmérés szerint a küldő személyek közel 64 százaléka jövedelmének mindössze legfeljebb 10 százalékát juttatja el az otthoni háztartásnak, mintegy 80 százalékuk pedig kevesebb, mint 30 százalékát utalja haza. Általánosságban az mondható el tehát, hogy a külföldön dolgozók jövedelmüknek csak viszonylag kis részét küldik haza támogatásként. Az átmenetileg külföldön dolgozók körében sokkal nagyobb arányban jelenik meg a hazautalás.

Az nem meglepő, hogy a több mint 72 ezer pénzt hazaküldő ember harmada Németországból utalt, hiszen az a kivándorolt magyarok egyik fontos célországa. A felmérés szerint a hazautalók 21 százaléka az Egyesült Királyságból, 15 százaléka pedig Ausztriából küldi haza fizetésének egy részét. Ausztriából és Németországból elsősorban szakmunkás végzettségűek utalnak haza, az Egyesült Királyságból támogatást küldők között 32 százalék a diplomások aránya. Ugyanakkor az Egyesült Királyságban dolgozók jelentős része feltehetőleg nem a szakképesítésének megfelelő munkát végez, a megadott legjellemzőbb foglalkozások ebben a csoportban is a pincér, konyhai kisegítő, rakodómunkás vagy takarító.

A címlapkép forrása: Shutterstock
címlap_INA
continental uj auto szag acella
Webp
D_MTI20191212057
boris johnson brexit
naptár 2020
usa wall street trader
Népszerű
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
mav ev vegi juttatas