A rendszerváltás óta nem láttunk ilyet: száguld a magyar gazdaság

• A mezőgazdaság hozzáadott értéke 3,4%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Az előzetes adatok kommentálásakor a KSH szakértője megjegyezte, hogy például a jó kukoricatermés fontos szerepet játszott ebben.
• Az ipar teljesítménye 2,7%-kal, ezen belül a feldolgozóiparé 2,5%-kal nőtt az előző év azonos időszakához mérten. A gép és gépi berendezés gyártása, valamint a közúti jármű gyártása kivételével a jelentősebb súlyú feldolgozóipari ágazatok mindegyike bővült.
• Az építőipar hozzáadott értéke 28%-kal emelkedett, ezen belül minden ágazatban erőteljes növekedés jellemző.
• A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 3,8%-kal nőtt, a legnagyobb bővülést a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (6,9%) érte el. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység együttes teljesítménye 6,4%-kal nőtt. Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke 5,1, a szállítás, raktározásé 3,7%-kal emelkedett. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 2,5%-kal növekedett, amit nagyrészt a pénzügyi közvetítési szolgáltatások közvetetten mért díjának (FISIM) javulása okozott, emellett a nem pénzügyi vállalatok és a háztartások hitel- és betétállománya is emelkedett. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes hozzáadott értéke nem változott.

A fentiek azt eredményezték, hogy a kiigazítatlan adat szerinti 4,9%-os GDP-növekedéshez a szolgáltatások 2,2, az építőipar 1,1, az ipar 0,6 százalékponttal járultak hozzá. A szolgáltatásokon belül a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (0,7 százalékpont), illetve a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység (0,5 százalékpont) hozzájárulása volt a legjelentősebb.

• A háztartások tényleges fogyasztása 4,7%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 5,3%-kal nőtt, ezen belül a legtöbb kiadási csoportban szintén volumennövekedést mértünk. A kiadási csoportok közül a szabadidő, kultúra, a lakberendezés, lakásfelszerelés, a hírközlés, a közlekedés, valamint az egyéb termékek és szolgáltatások esetében a volumen az átlagot meghaladóan emelkedett. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 5,9%-kal nőtt.
• A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 2,2%-kal bővült, a közösségi fogyasztásé lényegében stagnált (+0,1%). A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 3,0%-kal lett nagyobb.
• A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 4,0%-kal emelkedett.
• A bruttó állóeszköz-felhalmozás továbbra is jelentősen növekedett, a III. negyedévben 20%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit. Mind az építési beruházások volumene, mind a gép- és berendezésberuházásoké nagymértékben, előbbi nagyobb ütemben nőtt. Szinte valamennyi gazdasági ágban bővült a beruházási volumen.
• A bruttó felhalmozás az egy évvel korábbihoz képest 15%-kal nőtt.
• A belföldi felhasználás a III. negyedévben összességében 7,2%-kal emelkedett.

• Az egyik a lakossági jövedelmek bővülése, ami a fogyasztást pörgeti. Bár a reálkeresetek növekedése az elmúlt hónapokban kicsit visszafogottabb lett, ám eközben a háztartások hitelfelvételi hajlandósága erősödött.
• A másik fontos növekedési faktor az EU-forrás, pontosabban az ezt megelőlegező költségvetési költekezés. Ennek köszönhetően óriási összegek áramlanak a gazdaságba, amelyek keresleti oldalról húzzák a GDP-t és pörgetik az építőipart, illetve az ipart.
• Bár a felülvizsgált adat még az előzetesnél is nagyobb mértékben eltér a piaci várakozásoktól, előretekintve a lassulást ígérő pálya nem nagyon változott. Az ugyanis továbbra is érvényes, hogy a GDP-bővülésnek vannak nem fenntartható elemei. Az azonban a negyedévről negyedévre meglepetést okozó GDP-adat láttán nagy kérdés, hogy ez a pálya valóban annyira meredek lesz-e, mint ahogy azzal többnyire számoltak a szakértők. A jövő évi GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzések konszenzusa egyébként 3,5%.

• A nemzetközi konjunktúra érezhetően lanyhul, különösen az európai gazdaságok vesztenek lendületet (ld. alábbi ábra), de amint azt a tegnapi amerikai részvénypiaci zuhanás kapcsán kiemeltük: ott is a növekedési félelmek kezdek eluralkodni.
• A magyar belső felhasználás gyors bővülése az importigény miatt elkezdte rontani a külső egyensúlyt, ami felveti a kérdést, hogy folytatódhat-e hasonló tempóban a bérek emelkedése.
• Ugyanakkor a hitelezés felfutása, a kitartó építőipari konjunktúra, illetve az, hogy az uniós forrásfelhasználás jövőre fut a csúcsára, felveti annak a lehetőségét, hogy kedvező külső környezet mellett 2019-ben sem látunk még érdemi lassulást, és az csak 2020-ban érkezik majd.

A sokféle GDP-növekedésről - Így nézzük mi A KSH többféle GDP-mutatót közöl a jelentésében. Az előző év azonos negyedévéhez viszonyított (yoy) indexből három is létezik: a nyers, a naptári-hatással igazított (wda), illetve a szezonálisan és naptári-hatással egyaránt igazított (swda). Ezek közül a Portfolio 2016-tól következetesen a szezonális és naptár-hatással igazított indexet (swda) tekinti fő számnak (headline). Ennek oka, hogy a munkanapok száma (különösen ha a tárgy vagy a bázis időszakban szökőnap is van) érdemben befolyásolja a teljesítményt, amivel mindenképpen érdemes korrigálni. Ezen felül a szezonális igazításnak éves mutatóknál akkor van értelme, ha az éven belüli szezonalitás jellege változik. Mivel az Eurostat minden ország esetében az swda számot hivatkozza, ezért a nemzetközi összehasonlítást megkönnyíti, ha mi is ezt tekintjük fő adatnak. Az előző negyedévhez viszonyított (qoq) GDP-index természetesen minden esetben szezonálisan és munkanap-hatással igazított, mivel az egyes negyedévek a GDP-n belül nagyon eltérő súlyúak és szerkezetűek, máshogy nincs értelme számolni növekedést. Európában a legtöbb helyen ez számít a fő számnak, és a Portfolio is igyekszik ezt a számot kiemelten kezelni kedvező tulajdonságai miatt. Ugyanakkor ez a mutató rendelkezik a végponti gyengeség nevű kellemetlen tulajdonsággal, vagyis hogy a szezonális igazítás jellegéből fakadóan a számok utólag többször változnak, de rövid bázisú konjunktúra-jelzőszámként így is nagyon hasznos.