Merkel: nem tárgyaljuk újra a Brexit-megállapodást - De akkor mi jöhet?
Gazdaság

Merkel: nem tárgyaljuk újra a Brexit-megállapodást - De akkor mi jöhet?

Számos EU-s vezető döntéshozóval összhangban ma Angela Merkel német kancellár felől is olyan jelzés érkezett, hogy szó sem lehet a november 25-én szentesített Brexit-megállapodás újratárgyalásáról, csupán arra tesznek erőfeszítéseket, hogy az északír-ír határ kérdésében a briteket megnyugtatni igyekvő kereteket dolgoznak még ki. Nagy kérdés, hogy ez mennyiben tudja majd tényleg megnyugtatni a brit alsóházi képviselőket, akik többsége nem szavazta volna meg az eredetileg mára kitűzött, de tegnap elhalasztott szavazáson a megállapodást. Azóta egyébként annyi tisztázódott, hogy legkésőbb január 21-ig mindenképpen a brit parlament elé viszi a kormány a végső Brexit-megállapodás szövegét jóváhagyásra.
Jean-Claude Juncker európai bizottság elnök délelőtt az Európai Parlamentben tette világossá, hogy szó sem lehet a csak két hete EU-csúcson szentesített Brexit-megállapodás újratárgyalásáról és ugyanígy nyilatkozott Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője, és a bizottsági elnöki posztra pályázó csúcsjelöltje. Ezen jelzésekkel egy időben éppen Hágában reggelizett Mark Rutte holland kormányfővel Theresa May brit miniszterelnök, aztán délben Berlinben Angela Merkel német kancellárral is egyeztetett.

A találkozó után Merkel azt mondta kereszténydemokrata párttársainak a Reuters információi szerint, hogy tényleg nem fogják újratárgyalni a kialkudott Brexit-kereteket, csupán "megnyugtató" kereteken fognak dolgozni.

Mindez tehát megerősíti azt, ami már tegnapra is kirajzolódott és megírtuk: az északír-ír határon a fizikai határellenőrzés elkerülése érdekében kidolgozott "vészhelyzeti megoldásnál" valamiféle írásbeli, de jogilag valószínűleg nem kötelező ígéretet fognak kidolgozni azt kimondva, hogy ez nem jár majd azzal a veszéllyel, hogy Nagy-Britannia időkorlát nélkül beleragad a vámunióba az EU 27 másik tagállamával. A brit félelmek szerint ugyanis ha ezt a "vészhelyzeti megoldást" aktiválják (mert lejár az átmeneti időszak, de nincs még kész a hosszú távú kereskedelmi kapcsolatokat rendező megállapodás), akkor a beleragadás azért esélyes, mert az így élesedő hibrid vámmegoldásból csak akkor léphetnek ki a britek, ha az EU is jóváhagyja.

Nagy kérdés, hogy a most kidolgozásra kerülő plusz megnyugtató keretrendszer
  • pontosan milyen ígéretet tartalmaz az EU és a brit kormány részéről (mert az EU felől kicsikart plusz vállalás mellé feltehetően a brit kormánynak is plusz vállalást kell tennie)
  • jogilag mindkét fél számára kötelező kereteket tartalmaz-e majd (az eddigi híradások afelé mutatnak, hogy nem, csupán a jogilag kötelező kilépési megállapodás, illetve a jogilag nem kötelező, az EU27 által a hosszú távú kereskedelmi kapcsolatokról szóló politikai felhatalmazás mellé "tűzik", mint keretdokumentumot)
  • elegendő lesz-e a Brexit-megállapodást eddig elutasító brit parlamenti képviselők jelentős részének meggyőzésére, hogy a január 21-ig a brit parlament elé kerülő szöveget már megszavazzák és így március 29-én megállapodással együtt lépjen ki Nagy-Britannia az EU-ból.

Egyelőre jelentősek a kételyek, hogy ez a plusz megnyugtató keretrendszer tényleg átbillenti-e a mérleget a brit parlamentben, azaz hogy a Theresa May által újból szavazásra vitt végső Brexit-megállapodás így már átmegy a londoni alsóházon. Ha viszont ez a plusz papírral sem fog megtörténni, akkor bizony még jelentősebbnek tűnik az esélye, hogy megállapodás nélkül esik ki Nagy-Britannia az EU-ból még akkor is, ha a szavak szintjén (mind brit, mind uniós oldalon) valójában mindenki el szeretné ezt kerülni.

Az egyik kézzelfogható lehetőség, amely egyre több piaci elemzésben is felbukkan és John Major volt brit kormányfő is ezt szorgalmazta ma: amíg nem tisztul a kép, nyújtsa el a brit kormányfő a kilépésre rendelkezésre álló 2 éves időkeretet, azaz kérje a többi uniós tagállamtól, hogy az 50-es cikk szerinti kilépési folyamatot hosszabbítsák meg egyhangú döntéssel. Ez az időnyerés akár afelé is terelheti a folyamatokat, ami szintén több banki elemzésben felbukkan: a "norvég+" típusú uniós együttműködési modell felé haladjon tovább Nagy-Britannia (és ami az ellenzéki Munkáspárt számára is elfogadhatónak tűnik a jelzések alapján, hiszen a folyamatos vámuniót nem utasítják el az EU-val).

Ez azt jelentené a Commerzbank anyaga szerint, hogy a britek az EU-ból kilépés után belépnek az Európai Szabadkereskedelmi Szervezetbe (EFTA) és ezzel együtt kérvényezik 31. tagként a felvételüket az Európai Gazdasági Térségbe (EGT). Ez egyúttal azt is jelentené, hogy az uniós közös piacnak részei tudnak maradni, ami bár enyhítené a Brexitből fakadó károkat, de azt is jelentené, hogy el kell fogadniuk a 4 alapvető szabadságjogot (tőke, munka, áruk és szolgáltatások szabad áramlása), noha épp korlátozni akarták a munkaerő szabad áramlását. Emellett az EFTA bíróságának joghatóságát is el kell fogadniuk, továbbá így külső tagként az EU-s szabályok passzív elfogadójává válna Nagy-Britannia.

Természetesen May parlamenti megbuktatásáról, az előrehozott parlamenti választásokról, illetve a második Brexit-népszavazás forgatókönyveiről sem szabad megfeledkezni, de előbbi kockázatos a kezdeményezők irányába is (még ha a levegőben is lóg), utóbbi kettő pedig a Commerzbank szerint egyelőre kis esélyű forgatókönyvek.

A svéd SEB Bank forgatókönyv elemzése szerint

ha a brit parlament a szavazás után elutasítja a megállapodást, akkor a második Brexit népszavazás 20%-os esélyű, a megállapodás nélküli kizuhanás pedig a legnagyobb: 25%-os valószínűségű forgatókönyvet jelentené.

A Teneo elemzése viszont hetek óta azt hangsúlyozza minden frissített helyzetjelentésében: az a legfontosabb, hogy a brit parlamentben nincs meg a többség annak támogatására, hogy megállapodás nélkül essen ki Nagy-Britannia az EU-ból. Így tehát meglátásuk szerint May úgy tudja megszerezni a parlamenti többséget a végső Brexit-megállapodáshoz, ha valójában folyamatos vámunióban gondolkodik az EU-val, hiszen a Munkáspárt a vámunióban maradás irányát már nyíltan támogatja. Ez azonban néhány EU-s partnernél hozhatna még plusz követeléseket, illetve bonyodalmakat (franciák, spanyolok), így tehát összességében továbbra sem tiszta a kép, hogy merrefelé haladnak a folyamatok.

Címlapkép forrása: John MACDOUGALL / AFP
Nagy mozgásokat hozott az MSCI átsúlyozás a magyar tőzsdén
opel gyar motorgyartas szentgotthard autoipar
City of Tomorrow Malmö
Népszerű
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
opel gyar motorgyartas szentgotthard autoipar