A találkozó után Merkel azt mondta kereszténydemokrata párttársainak a Reuters információi szerint, hogy tényleg nem fogják újratárgyalni a kialkudott Brexit-kereteket, csupán "megnyugtató" kereteken fognak dolgozni.
Mindez tehát megerősíti azt, ami már tegnapra is kirajzolódott és megírtuk: az északír-ír határon a fizikai határellenőrzés elkerülése érdekében kidolgozott "vészhelyzeti megoldásnál" valamiféle írásbeli, de jogilag valószínűleg nem kötelező ígéretet fognak kidolgozni azt kimondva, hogy ez nem jár majd azzal a veszéllyel, hogy Nagy-Britannia időkorlát nélkül beleragad a vámunióba az EU 27 másik tagállamával. A brit félelmek szerint ugyanis ha ezt a "vészhelyzeti megoldást" aktiválják (mert lejár az átmeneti időszak, de nincs még kész a hosszú távú kereskedelmi kapcsolatokat rendező megállapodás), akkor a beleragadás azért esélyes, mert az így élesedő hibrid vámmegoldásból csak akkor léphetnek ki a britek, ha az EU is jóváhagyja.Nagy kérdés, hogy a most kidolgozásra kerülő plusz megnyugtató keretrendszer
- pontosan milyen ígéretet tartalmaz az EU és a brit kormány részéről (mert az EU felől kicsikart plusz vállalás mellé feltehetően a brit kormánynak is plusz vállalást kell tennie)
- jogilag mindkét fél számára kötelező kereteket tartalmaz-e majd (az eddigi híradások afelé mutatnak, hogy nem, csupán a jogilag kötelező kilépési megállapodás, illetve a jogilag nem kötelező, az EU27 által a hosszú távú kereskedelmi kapcsolatokról szóló politikai felhatalmazás mellé "tűzik", mint keretdokumentumot)
- elegendő lesz-e a Brexit-megállapodást eddig elutasító brit parlamenti képviselők jelentős részének meggyőzésére, hogy a január 21-ig a brit parlament elé kerülő szöveget már megszavazzák és így március 29-én megállapodással együtt lépjen ki Nagy-Britannia az EU-ból.
Egyelőre jelentősek a kételyek, hogy ez a plusz megnyugtató keretrendszer tényleg átbillenti-e a mérleget a brit parlamentben, azaz hogy a Theresa May által újból szavazásra vitt végső Brexit-megállapodás így már átmegy a londoni alsóházon. Ha viszont ez a plusz papírral sem fog megtörténni, akkor bizony még jelentősebbnek tűnik az esélye, hogy megállapodás nélkül esik ki Nagy-Britannia az EU-ból még akkor is, ha a szavak szintjén (mind brit, mind uniós oldalon) valójában mindenki el szeretné ezt kerülni.
Az egyik kézzelfogható lehetőség, amely egyre több piaci elemzésben is felbukkan és John Major volt brit kormányfő is ezt szorgalmazta ma: amíg nem tisztul a kép, nyújtsa el a brit kormányfő a kilépésre rendelkezésre álló 2 éves időkeretet, azaz kérje a többi uniós tagállamtól, hogy az 50-es cikk szerinti kilépési folyamatot hosszabbítsák meg egyhangú döntéssel. Ez az időnyerés akár afelé is terelheti a folyamatokat, ami szintén több banki elemzésben felbukkan: a "norvég+" típusú uniós együttműködési modell felé haladjon tovább Nagy-Britannia (és ami az ellenzéki Munkáspárt számára is elfogadhatónak tűnik a jelzések alapján, hiszen a folyamatos vámuniót nem utasítják el az EU-val).Ez azt jelentené a Commerzbank anyaga szerint, hogy a britek az EU-ból kilépés után belépnek az Európai Szabadkereskedelmi Szervezetbe (EFTA) és ezzel együtt kérvényezik 31. tagként a felvételüket az Európai Gazdasági Térségbe (EGT). Ez egyúttal azt is jelentené, hogy az uniós közös piacnak részei tudnak maradni, ami bár enyhítené a Brexitből fakadó károkat, de azt is jelentené, hogy el kell fogadniuk a 4 alapvető szabadságjogot (tőke, munka, áruk és szolgáltatások szabad áramlása), noha épp korlátozni akarták a munkaerő szabad áramlását. Emellett az EFTA bíróságának joghatóságát is el kell fogadniuk, továbbá így külső tagként az EU-s szabályok passzív elfogadójává válna Nagy-Britannia.
Természetesen May parlamenti megbuktatásáról, az előrehozott parlamenti választásokról, illetve a második Brexit-népszavazás forgatókönyveiről sem szabad megfeledkezni, de előbbi kockázatos a kezdeményezők irányába is (még ha a levegőben is lóg), utóbbi kettő pedig a Commerzbank szerint egyelőre kis esélyű forgatókönyvek.
A svéd SEB Bank forgatókönyv elemzése szerint
ha a brit parlament a szavazás után elutasítja a megállapodást, akkor a második Brexit népszavazás 20%-os esélyű, a megállapodás nélküli kizuhanás pedig a legnagyobb: 25%-os valószínűségű forgatókönyvet jelentené.
A Teneo elemzése viszont hetek óta azt hangsúlyozza minden frissített helyzetjelentésében: az a legfontosabb, hogy a brit parlamentben nincs meg a többség annak támogatására, hogy megállapodás nélkül essen ki Nagy-Britannia az EU-ból. Így tehát meglátásuk szerint May úgy tudja megszerezni a parlamenti többséget a végső Brexit-megállapodáshoz, ha valójában folyamatos vámunióban gondolkodik az EU-val, hiszen a Munkáspárt a vámunióban maradás irányát már nyíltan támogatja. Ez azonban néhány EU-s partnernél hozhatna még plusz követeléseket, illetve bonyodalmakat (franciák, spanyolok), így tehát összességében továbbra sem tiszta a kép, hogy merrefelé haladnak a folyamatok.Címlapkép forrása: John MACDOUGALL / AFP
