Itt vannak a legkirályabb és a legpocsékabb magyar állások
Gazdaság

Itt vannak a legkirályabb és a legpocsékabb magyar állások

Portfolio
A kórházigazgatók a magyar társadalom állócsillagai - legalábbis az emberek szerint ez a legmagasabb presztízsű állás. Általában a sok tanulást igénylő munkakörök kerülnek a rangsor elejére, miközben a szexualitással kapcsolatos munkák vannak a rangsor végén. A legtöbb pénzt a bankelnök és a politikus keresi az emberek szerint, a takarítás, utcaseprés és szórólapozás viszont kifejezetten rosszul fizet. Az elmúlt évtizedekben csökkent a presztízsük az újságíróknak, tanároknak és a politikusoknak.
2016-ban Magyarországon a legmagasabb presztízsűként értékelt foglalkozás a kórházigazgató volt, ezt követte az egyetemi rektor. A harmadik és a negyedik helyen a sebész, illetve a gyermekorvos állt - derült ki a Mikrocenzus friss kiadványából.

A legmagasabb presztízsű foglalkozások között találtuk ugyanakkor az oktatással (egyetemi rektor 2., egyetemi oktató 5.), a bankszektorral (bankelnök 6.) és az igazságüggyel (főügyész 7., bíró 8.) kapcsolatos szakmákat is.

Itt vannak a legkirályabb és a legpocsékabb magyar állások

Jól látható, hogy a legmagasabb presztízsűnek ítélt foglalkozások hagyományosan sok tanulást igénylő, magas keresetű, komoly felelősséggel járó hivatások. Amennyiben a teljes képet tekintjük, a foglalkozási presztízsskála első harmadába jellemzően a magas iskolai végzettséget kívánó szakmák kerültek, ezek közül is többnyire a vezetői pozíciót betöltőket (pl. újságkiadó igazgatója) sorolták ide

- foglalta össze a KSH kutatása.

Itt vannak a legkirályabb és a legpocsékabb magyar állások
A középső harmadba a szaktudást igénylő, a legalacsonyabb presztízsű foglalkozások közé pedig a szaktudást nem igénylő, vagy a társadalom erkölcsi értékítélete alapján lenézett foglalkozások kerültek.

A legalacsonyabb presztízsű foglalkozások között elsősorban a szexualitáshoz köthető szakmák szerepeltek, továbbá a képzettséget nem igénylő (segédmunkás), és az utcán végzett (szórólaposztó, utcaseprő) foglalkozások. A legalacsonyabb presztízsűként értékelt foglalkozás az utcai prostituált volt, ennél egy kicsit magasabb presztízsű az utcaseprő, a sztriptíztáncosnő és a pornószínész.

Mivel lehet keresni a legtöbbet?

Ami a keresetet illeti, a legelső helyen a bankelnök állt, ám a másodiktól az ötödik helyig kizárólag politikai foglalkozás került: sorrendben az EU-parlamenti képviselő, a parlamenti képviselő, az államtitkár illetve a politikus. Előkelő pontszámot kaptak még az olyan, magas beosztású vagy tulajdonosi pozíciókhoz köthető szakmák, mint a gyárigazgatóé vagy a szállodatulajdonosé, ezek jobbára az üzleti vagy piaci szektorhoz köthető hivatások. Az általános presztízs megítélésekor bemutatott szektorok közül az egészségügy a kereseti szempontot figyelembe véve egyetlen foglalkozással képviseltette magát ebben a csoportban.

A legmagasabb keresetet biztosító szakmák közé az egészségügyi foglalkozások közül egyedül a plasztikai sebész került. Ez a szakma az egészségügy leginkább privilegizált helyzetben lévő ágához köthető, egyben a leginkább privatizált, így a hagyományos egészségügyi ellátástól távol eső szegmense, nem viseli magán az egészségügyi foglalkozások alacsony kereseti stigmáját. Ehhez hasonló az elsősorban a magánszektorban praktizáló nőgyógyász foglalkozása, ami a kereset szerinti presztízsrangsorban a 11. helyre került

Itt vannak a legkirályabb és a legpocsékabb magyar állások
Az a nyolc foglalkozás, amellyel az emberek szerint a legkevesebbet lehetett keresni, kivétel nélkül a képzettséget nem igénylő foglalkozások közül került ki. Ezen foglalkozások mindegyike vagy takarítással kapcsolatos, vagy valamely tevékenység kisegítő-kiegészítő foglalkozása, például az elkészült áruk rakodásához vagy becsomagolásához kapcsolódott.

Az emberek megítélése szerint a legkevesebbet utcaseprőként lehetett keresni, hasonlóan rosszul fizetett a szórólaposztó, a takarító és a konyhai kisegítő munka. A társadalom megítélése szerint kifejezetten rosszul kerestek a gondozói szakmában dolgozók (bölcsődei gondozó, 153.), a szociális gondozók (146.) és a kórházi ápolók (145.), de hasonlóan alacsony kereseti presztízsűek voltak a különböző ellenőri szakmák képviselői is, így a parkolóellenőrök (160.) vagy a jegyellenőrök (157.) is.

Ugyanakkor az általános foglalkozási presztízssorrend szerint alacsonyan értékelt foglalkozások egy része kereseti szempontból kifejezetten magas pontszámot kapott.

Így például a drogkereskedő kereseti lehetőségeit a társadalom a bírói és a sebészi szakma kereseti viszonyaihoz sorolta.

A szexualitással kapcsolatos általános presztízsértéküket tekintve alacsonyan pozícionált foglalkozások a kereseti megítélés szerint ugyancsak a legmagasabb jövedelmű foglalkozások köré.

Na jó, de melyik munka a leghasznosabb?

A nyolc társadalmilag leghasznosabbnak tartott foglalkozás közül hét egészségüggyel kapcsolatos, azaz jól látható, hogy a társadalmilag leginkább hasznosnak ítélt hivatások a betegség meggyógyítására, illetve az emberélet megóvására irányuló foglalkozások voltak. Társadalmi hasznosságát tekintve a legmagasabb presztízsű foglalkozások közül első helyen a sebész szerepelt, ezt követte a körzeti orvos, a gyermekorvos, a mentős és a fogorvos, a hetedik-nyolcadik helyen a gyógyszerész és a bőrgyógyász állt. Az egyetlen foglalkozás, ami bekerült a leghasznosabb foglalkozások közé és nem az egészségügyhöz kapcsolódik, a tűzoltóé, amely szintén az emberi élet és az emberi környezet megóvásához kapcsolható.

A társadalom számára legkevésbé hasznosnak tartott foglalkozások között a társadalom számára károsnak ítélt, a deviancia perifériáján mozgó szakmák álltak. A legutolsó helyen a drogkereskedő állt, ezt követték a szexualitással kapcsolatos tevékenységet folytatók és a szórólaposztók. Társadalmi hasznosságát tekintve a futballista a legutolsó helyek egyikére szorult, noha ez a foglalkozás általános presztízsét tekintve a második harmadban (102. hely), kereseti lehetőségeit tekintve az első harmadban (19. hely) szerepelt.

És kinek van a legtöbb hatalma?

A társadalom megítélése szerint a nyolc legnagyobb hatalommal járó foglalkozás közül az első négy politikával és államigazgatással kapcsolatos munka volt. Az emberek szerint a legnagyobb hatalommal az EU-parlamenti képviselő bírt, ezt követte a politikus, az országgyűlési képviselő és az államtitkár. Ezeket a pénzüggyel, rendészettel és igazságszolgáltatással kapcsolatos vezető foglalkozások követték, ötödik helyre került a bankelnök, hatodikra a bíró, hetedikre a rendőrfőkapitány, majd ismét politikával és államigazgatással kapcsolatos foglalkozások szerepeltek a rangsorban. A nyolc foglalkozás képviselője közül az egyetlen, amely nem az államtól kapja a felhatalma zását, a bankelnök volt. Mindez arra enged következtetni, hogy az emberek megítélése szerint a hatalom szorosan összefonódik az állam fogalmával.

Itt vannak a legkirályabb és a legpocsékabb magyar állások
Az a nyolc foglalkozás, amelyeknek a legkevesebb hatalmat tulajdonítottak az emberek, nagyrészt megegyezett a tulajdon alapján a legkevesebb presztízzsel és keresettel rendelkező, képzettséget nem igénylő, utcán végzett vagy kisegítő foglalkozásokkal.

Nem csak a kórházak urai

Érdekes megfigyelni, hogy az egyes munkakörök presztízse miként alakul időben. Az elmúlt évtizedek változásait az alábbi táblázat foglalja össze:

Itt vannak a legkirályabb és a legpocsékabb magyar állások
  • Az elmúlt évtizedek állócsillagai a kórházigazgatók.
  • Az egészségügyi, orvosi szakmák jól tartják pozíciójukat.
  • Az újságírók, tanárok, és a politikusok lecsúsztak.
  • A gyárigazgatóknak leáldozott, de a bankárok a csúcsra törtek.


A KSH így foglalja össze a folyamatokat:

A 2016-os felvétel eredményeiben egyensúlyba került a hatalom és a tudás mögöttes értékei szerint kialakított sorrend. A legmagasabb presztízsű foglalkozások között egyaránt szerepelnek értelmiségi és vezető szakmák is, ugyanakkor a foglalkozási szférák egészen más részterületei kerültek magas presztízspozícióba.

A "klasszikus" hatalommal járó foglalkozások teljesen hiányoznak a legmagasabb presztízsű szakmák közül: sem a tanácselnöknek, sem a párttitkárnak megfelelő jelenlegi politikai pozíciók nem kerültek be a rangsor elejére.

A rangsor alapján más átrendeződéseket is láthatunk: 2016-ra elveszítette presztízsértékét az újságírói és tanári foglalkozás, amelyek a rendszerváltás előtti időkben még magas megbecsültségű szakmáknak számítottak.

A 2016-os foglalkozási presztízssorrend szerint a legmagasabb megbecsültséget magáénak mondható tanári foglalkozás a középiskolai magyartanáré volt, amely ekkor a 35. helyen szerepelt a presztízsrangsorban. Más tanári foglalkozások, így a magánnyelvtanár és az általános iskolai tanító a 48-49. helyen szerepelt.

A korábban magas presztízsű újságírói szakma jelenleg a 75. a presztízsrangsorban, kereseti viszonyait és divatosságát tekintve ugyancsak háttérbe szorult, egyedül a tudás és a hatalom dimenziójában kapott az újságíró magasabb presztízs pontszámot (a hatalmat tekintve a 47., a szakma megszerzéséhez szükséges tanulás/tudás mennyiségét tekintve a 61. helyen szerepelt).

A társadalmi értékrend megváltozását mutatja az is, hogy kikerült a leginkább megbecsült foglalkozások közül a papi hivatás, amelynek sem kereseti lehetőségeit, sem társadalmi hasznosságát nem értékelik az emberek magasra, egyedül hatalmi és tudás dimenzióban kapott magasabb pontszámot (2016-ban a papi hivatás a 65. helyre szorult az általános foglalkozási presztízsrangsorban).

Mi a presztízs? A foglalkozásipresztízs-vizsgálatok eszmetörténeti és módszertani hátterüket tekintve is a társadalmirétegződés- és társadalmimobilitás-vizsgálatokhoz kötődnek: a társadalom megoszlásának, megosztottságának mérésére szolgálnak. A szakirodalomban is vita tárgya, hogy ez a szubjektív megoszlás mennyiben tér el más, hasonló megoszlásoktól, például a jövedelmirétegződéstől, amely leginkább az elosztás szerinti rétegződést fejezi ki, vagy az osztálystruktúrától, amely a termelésben elfoglalt pozíciók sokfélesége alapján határozza meg a társadalmi csoportok közötti különbségeket - írja a KSH. Önmagában nézve a "presztízs valamely vélt vagy valós értéknek, illetve teljesítménynek a feltételezése és elismerése is egyben (...) tiszteletnyilvánítási, egyenrangúság-elfogadási és lenézési esély (...), ami aztán maga után vonja a megfelelő interakcionális következményeket". A KSH kiemelte: a foglalkozási presztízs ennek a tiszteletnyilvánításnak a foglalkozásszerkezethez köthető aspektusa. A presztízsérték esetében azt mérjük, hogy a vizsgálatba bekerült foglalkozásoknak mekkora tekintélyt, rangot tulajdonítanak a megkérdezettek. Mivel egy adott szakmának csak más foglalkozásokhoz képest lehet alacsony vagy magas presztízse, a méréskor rangsorokat állítunk fel.

(Címlapkép: MTI Fotó/Ujvári Sándor)
getty, budapest, panráma, buda, házak, légifotó,
Frankfurti tőzsde
kína vírus
cimlap_Orlen0129
gyárimunkásfactoryworkerdolgozógyár
forintdevizaárfolyam
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Esti webinárium
Közérthető előadás kezdőknek.
A tőzsdei könyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Szerkesztő - újságíró

Szerkesztő - újságíró

Event Driven Equity Analyst

Event Driven Equity Analyst

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
gyárimunkásfactoryworkerdolgozógyár