Megfejtették, valójában miért választotta a kormány a rabszolgatörvényt
Gazdaság

Megfejtették, valójában miért választotta a kormány a rabszolgatörvényt

Portfolio
A túlóratörvény a magyar gazdaság legfontosabb belső ellentmondására mutat rá: hogyan lehet maximalizálni az iparba áramló külföldi tőkét úgy, hogy közben a migrációt a lehető legalacsonyabb szinten tartják - kezdi a magyarországi rabszolgatörvényről szóló átfogó cikkét a Financial Times, mely szigorúan a gazdasági oldaláról világítja meg a kérdést és egész európai, valamint németországi kontextusba helyezi a héten kihirdetett törvényt.

A határán a magyar modell

Az FT cikke felidézi, hogy napok óta tüntetnek Magyarországon a Munka Törvénykönyvének legutóbbi módosítása ellen, amelyet már csak rabszolgatörvénynek hív mindenki, mivel a munkáltató számára több túlórát enged elrendelni, igaz csakis a munkavállaló beleegyezésével.

Magyarország, szomszédaihoz hasonlóan, komoly munkaerőhiánnyal küzd, miközben azon dolgozik, hogy meggyőzze a külföldi befektetőket, mint például a BMW-t, válasszák Magyarországot befektetésük helyszínéül.

Az FT cikke arra is emlékeztet, hogy az autóipar jelentős szeletét teszi ki a magyar gazdaságnak, 2017-ben az ipar teljesítményének 29%-át adta. 2013 óta a magyar gazdaság stabil növekedést produkál és az ország a teljes foglalkoztatás szintjére ért - értékeli a brit üzleti lap a legutóbbi gazdasági folyamatokat.

Ez a modell, amely a külföldi befektetők számára vonzó olcsó, jól képzett munkaerőt biztosít, nyomás alatt van, ahogy máshol is a régiós országokban. Azonban sokkal inkább akut a probléma Magyarországon, ahol Orbán Viktor kormánya minden erejével küzd a migráció ellen, miközben látványos kivándorlás zajlott le a magyarok részéről a nyugati uniós tagállamokba.

Ez Németországnak is fájni fog

Az Eurostat adatai szerint a Magyarországon működő ipari cégek 93%-a nyilatkozott úgy, hogy az idei negyedik negyedévben a munkaerőhiány akadályozza a működést. Ez a szám fokozatosan emelkedett és messze meghaladja a régió több országában tapasztalható szintet: Lengyelországban 51%, Szlovákiában 37%, míg Csehországban 46%.

Ennek a következményeit Németország is megérzi. A közép-európai régió ugyanis az eurózóna legnagyobb gazdaságának fontos feldolgozóipari központjává vált, azonban a térség mára súlyos munkaerőhiánnyal küzd.

Közép-Európa elmúlt 15 éves üzleti modellje, a német korona ékköve a saját határához ért. A munkaerőhiány csak egy példája ennek a modellnek a korlátaira, és mindegyik külföldi működőtőke-befektető kiszolgáltatott ennek, de főleg Németország

- fejtette ki Milan Nic, a német külkapcsolati tanács szervezet szakértője a lapnak. Szerinte más térségbeli országok és a legnagyobb multinacionális cégek is közelről figyelik a munkaerőhiány megoldásának szánt törvénymódosítás politikai következményeit. Azt is hozzátette, hogy a háttérben súlyos strukturális kérdések húzódnak.

Miről is szól ez valójában?

A törvény védelmezői hangsúlyozzák, hogy a túlóra önkéntes és hogy a szabályozás nagyon fontos a kkv-k számára is, ugyanis ők nagyobb rugalmasságot szeretnének a rendelkezésre álló munkaerőben. Az ellenzéki pártok azzal vádolják az Orbán-kormányt, hogy a német autóipari befektetők kegyében akar járni ezzel a módosítással, a német kereskedelmi kamara azonban cáfolta ezt az állítást, mivel ők állításuk szerint nem kérték ezeket a feltételeket.

Sass Magdolna, az MTA kutatója szerint az új szabályozás a gyakorlatban legalizálni fogja azt, ami már jelenleg is zajlik a kis- és középvállalati szektorban.

Van azonban némi rezonanciája a történetnek - véli. Szerinte ez a tervgazdasági rendszerből fakadó örökségünkhöz kapcsolódik, amikor még

az 1980-as években nagy eredménynek számított, hogy az emberek annyit dolgozhattak, amennyit csak akartak. A szocializmus alatt ennek egyfajta pozitív üzenete volt - fejtette ki.

Más volt kommunista európai országok nagyobb mértékben támaszkodnak a bevándorló munkavállalókra annak érdekében, hogy enyhítsék a munkaerőpiacukra nehezedő nyomást. Lengyelországba például már 1 és 2 millió ukrán vándorolhatott, Varsó több külföldinek adott tartózkodási engedélyt, mint bármely más uniós ország. Emellett Csehország és Szlovákia is sokkal inkább proaktiv a külföldi munkavállalók befogadását illetően.

A helyzet sokkal akutabb Magyarországon és ez a migrációval függ össze. Ez egy olyan lehetőség, amely megkönnyítette a munkaadók életét a virágzó gazdaságokban, és ennek köszönhetően a különböző országokban eltérően enyhítette a munkaerőpiacon meglévő feszültségeket - fejtette ki a lapnak Mateusz Szczurek, az EBRD közgazdásza, korábbi lengyel pénzügyminiszter.

Piotr Arak, a lengyel gazdasági intézet igazgatója szerint miközben Magyarországon kirívó a munkarőpiacra nehezedő nyomás, a következő gazdaság Csehország lehet, amely eléri a határait, mivel a legalacsonyabb munkanélküliséggel és a negyedik legmagasabb foglalkoztatottsági rátával rendelkezik.

Több robotot kell üzembe állítaniuk, vagy sokkal jobban rákényszerülnek az ukrán vendégmunkások bevonzására - érzékeltette.

A múlt hét egyértelműen a rabszolgatörvényről szólt Magyarországon. Minden cikkünk a témában:
BÉT
Tarlos Istvan Budapest fopolgarmester valasztas
Orban Viktor Varhelyi Oliver unios biztos jeloles
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
2019. október 17.
Hiventures - Portfolio KKV Tőkefinanszírozás 2019
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Tarlos Istvan Budapest fopolgarmester valasztas