Megfejtették, valójában miért választotta a kormány a rabszolgatörvényt
Gazdaság

Megfejtették, valójában miért választotta a kormány a rabszolgatörvényt

Portfolio
A túlóratörvény a magyar gazdaság legfontosabb belső ellentmondására mutat rá: hogyan lehet maximalizálni az iparba áramló külföldi tőkét úgy, hogy közben a migrációt a lehető legalacsonyabb szinten tartják - kezdi a magyarországi rabszolgatörvényről szóló átfogó cikkét a Financial Times, mely szigorúan a gazdasági oldaláról világítja meg a kérdést és egész európai, valamint németországi kontextusba helyezi a héten kihirdetett törvényt.

A határán a magyar modell

Az FT cikke felidézi, hogy napok óta tüntetnek Magyarországon a Munka Törvénykönyvének legutóbbi módosítása ellen, amelyet már csak rabszolgatörvénynek hív mindenki, mivel a munkáltató számára több túlórát enged elrendelni, igaz csakis a munkavállaló beleegyezésével.

Magyarország, szomszédaihoz hasonlóan, komoly munkaerőhiánnyal küzd, miközben azon dolgozik, hogy meggyőzze a külföldi befektetőket, mint például a BMW-t, válasszák Magyarországot befektetésük helyszínéül.

Az FT cikke arra is emlékeztet, hogy az autóipar jelentős szeletét teszi ki a magyar gazdaságnak, 2017-ben az ipar teljesítményének 29%-át adta. 2013 óta a magyar gazdaság stabil növekedést produkál és az ország a teljes foglalkoztatás szintjére ért - értékeli a brit üzleti lap a legutóbbi gazdasági folyamatokat.

Ez a modell, amely a külföldi befektetők számára vonzó olcsó, jól képzett munkaerőt biztosít, nyomás alatt van, ahogy máshol is a régiós országokban. Azonban sokkal inkább akut a probléma Magyarországon, ahol Orbán Viktor kormánya minden erejével küzd a migráció ellen, miközben látványos kivándorlás zajlott le a magyarok részéről a nyugati uniós tagállamokba.

Ez Németországnak is fájni fog

Az Eurostat adatai szerint a Magyarországon működő ipari cégek 93%-a nyilatkozott úgy, hogy az idei negyedik negyedévben a munkaerőhiány akadályozza a működést. Ez a szám fokozatosan emelkedett és messze meghaladja a régió több országában tapasztalható szintet: Lengyelországban 51%, Szlovákiában 37%, míg Csehországban 46%.

Ennek a következményeit Németország is megérzi. A közép-európai régió ugyanis az eurózóna legnagyobb gazdaságának fontos feldolgozóipari központjává vált, azonban a térség mára súlyos munkaerőhiánnyal küzd.

Közép-Európa elmúlt 15 éves üzleti modellje, a német korona ékköve a saját határához ért. A munkaerőhiány csak egy példája ennek a modellnek a korlátaira, és mindegyik külföldi működőtőke-befektető kiszolgáltatott ennek, de főleg Németország

- fejtette ki Milan Nic, a német külkapcsolati tanács szervezet szakértője a lapnak. Szerinte más térségbeli országok és a legnagyobb multinacionális cégek is közelről figyelik a munkaerőhiány megoldásának szánt törvénymódosítás politikai következményeit. Azt is hozzátette, hogy a háttérben súlyos strukturális kérdések húzódnak.

Miről is szól ez valójában?

A törvény védelmezői hangsúlyozzák, hogy a túlóra önkéntes és hogy a szabályozás nagyon fontos a kkv-k számára is, ugyanis ők nagyobb rugalmasságot szeretnének a rendelkezésre álló munkaerőben. Az ellenzéki pártok azzal vádolják az Orbán-kormányt, hogy a német autóipari befektetők kegyében akar járni ezzel a módosítással, a német kereskedelmi kamara azonban cáfolta ezt az állítást, mivel ők állításuk szerint nem kérték ezeket a feltételeket.

Sass Magdolna, az MTA kutatója szerint az új szabályozás a gyakorlatban legalizálni fogja azt, ami már jelenleg is zajlik a kis- és középvállalati szektorban.

Van azonban némi rezonanciája a történetnek - véli. Szerinte ez a tervgazdasági rendszerből fakadó örökségünkhöz kapcsolódik, amikor még

az 1980-as években nagy eredménynek számított, hogy az emberek annyit dolgozhattak, amennyit csak akartak. A szocializmus alatt ennek egyfajta pozitív üzenete volt - fejtette ki.

Más volt kommunista európai országok nagyobb mértékben támaszkodnak a bevándorló munkavállalókra annak érdekében, hogy enyhítsék a munkaerőpiacukra nehezedő nyomást. Lengyelországba például már 1 és 2 millió ukrán vándorolhatott, Varsó több külföldinek adott tartózkodási engedélyt, mint bármely más uniós ország. Emellett Csehország és Szlovákia is sokkal inkább proaktiv a külföldi munkavállalók befogadását illetően.

A helyzet sokkal akutabb Magyarországon és ez a migrációval függ össze. Ez egy olyan lehetőség, amely megkönnyítette a munkaadók életét a virágzó gazdaságokban, és ennek köszönhetően a különböző országokban eltérően enyhítette a munkaerőpiacon meglévő feszültségeket - fejtette ki a lapnak Mateusz Szczurek, az EBRD közgazdásza, korábbi lengyel pénzügyminiszter.

Piotr Arak, a lengyel gazdasági intézet igazgatója szerint miközben Magyarországon kirívó a munkarőpiacra nehezedő nyomás, a következő gazdaság Csehország lehet, amely eléri a határait, mivel a legalacsonyabb munkanélküliséggel és a negyedik legmagasabb foglalkoztatottsági rátával rendelkezik.

Több robotot kell üzembe állítaniuk, vagy sokkal jobban rákényszerülnek az ukrán vendégmunkások bevonzására - érzékeltette.

A múlt hét egyértelműen a rabszolgatörvényről szólt Magyarországon. Minden cikkünk a témában:
donaldtrump
ott_one_2019_1500x844
horvátország
seychelle szigetek strandoló lány
szakács étterem restaurant
cimlap_rossz
budapest lánchíd_getty
20191130_141657
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Értékpapír üzletkötő

Értékpapír üzletkötő
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
donaldtrump