Óriási fordulat történt a világon, aminek nagyon örülhetnek Matolcsyék
Gazdaság

Óriási fordulat történt a világon, aminek nagyon örülhetnek Matolcsyék

A hazai infláció gyorsulása miatt tavaly egyértelművé vált, hogy a Magyar Nemzeti Bank döntéshozói kénytelen lesznek hamarosan feladni alacsony kamatok iránti elkötelezettségüket. Az elmúlt hetekben azonban olyan dolgok történtek a világon, amelyek megváltoztathatják ezt a helyzetet. Kína és az Egyesült Államok kereskedelmi háborúja következtében felerősödtek a világgazdasági (és az amerikai) növekedés lassulásával kapcsolatos félelmek, az eurózóna gazdasága a nagyon erős 2017-es év után gyengén muzsikált 2018-ban, ezért mind az Egyesült Államokkal, mind az euróövezettel kapcsolatban mérséklődtek a befektetői kamatemelési várakozások. Sőt, a kínai jegybank már a monetáris lazítás útjára lépett, hogy így ellensúlyozza a kereskedelmi háború negatív hatásait. Mindezek miatt megnőtt az esélye annak, hogy az MNB még tovább húzhatja kamatemelés nélkül, már ha ezt a hazai inflációs folyamatok engedik majd. A következő hetek kritikus fontosságúak lesznek abból a szempontból, hogy meddig maradhatnak még rekord alacsony szinten a hazai kamatok.

Megijedtek a befektetők, aztán az amerikai jegybank is

Tavaly november elején még a befektetők szinte biztosra vették, hogy az amerikai központi bank 2019-ben folytatni fogja kamatemelési ciklusát, néhány hét leforgása alatt viszont óriási hangulatváltozás következett be. A piaci szereplők mostanra gyakorlatilag teljesen kiárazták, hogy a Federal Reserve még kamatot fog emelni idén, vagy jövőre.

Óriási fordulat történt a világon, aminek nagyon örülhetnek Matolcsyék
A hirtelen hangulatváltozást nehéz konkrét eseményhez, vagy adathoz kötni, inkább egy hónapok óta tartó folyamat kicsúcsosodásaként értelmezhető. A jelenség hátterében kitüntetett szerepe van a világgazdaság, illetve az Egyesült Államok gazdaságának várható lassulásával kapcsolatos félelmek felerősödésének. Legutóbbi előrejelzésében a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank is rontotta a világgazdaság növekedésével kapcsolatos várakozását, a várható lassulásban pedig mindkét szervezetnél fontos szerepe van a kereskedelmi konfliktusoknak, különösképp az Egyesült Államok és Kína közötti harcnak.

Kínában minden kétséget kizárólag egyre nagyobb bajt okoz a kereskedelmi háború. A fontosabb makrogazdasági mutatók érdemi lassulást jeleznek az aktivitásban, emiatt pedig a kínai döntéshozók költségvetési és monetáris politikai lazító intézkedéseket vetnek be, hogy ellensúlyozzák ezt a gyengélkedést. Ennek ellenére könnyen megtörténhet, hogy már idén három évtizedes mélypontra csökken a GDP-bővülés üteme.Az Egyesült Államokban egyelőre nem ennyire látványos a lassulás, hiszen a munkaerő-piaci tényezők (alacsony munkanélküliség, növekvő bérek), ezen keresztül pedig az erős belső kereslet húzza magával a gazdaságot. Néhány indikátor azonban már jelzi, hogy fékezés vár a világ legnagyobb gazdaságára idén. Nagyrészt amiatt, hogy a 2017 decemberében elfogadott adócsomag, illetve a tavaly februári, jelentős lazítást tartalmazó költségvetési csomag pozitív növekedési hatásai kifutnak. A helyzetet súlyosbítja a Kínával vívott kereskedelmi háború, ami az amerikai cégeknek több csatornán keresztül is árt:
  • egyrészt a kínaiak által kivetett vámok csökkentik az amerikai termékek iránti külföldi keresletet,
  • másrészt az importvámok megemelik az amerikai cégek gyártási költségeit, ami begyűrűzik a helyi fogyasztói árakba, ezen keresztül pedig a belső keresletet veti vissza,
  • végezetül pedig súlyos fennakadásokat okoz azoknak a vállalatoknak, amelyek termelési folyamataiban kínai vállalkozások is helyet kapnak.


Az Apple profit warningja szemlélteti talán a legjobban a helyzet súlyosságát, és egyben arra is rávilágított, hogy a kereskedelmi háború a legerősebbeket sem kíméli.Az Egyesült Államokra tehát alapesetben is gazdasági lassulás várna a költségvetési lazítás keresletélénkítő hatásainak eltűnésével, erre a folyamatra csak ráerősítenek a kereskedelmi háború negatív hatásai. Az utóbbi hónapokban ráadásul jelentősen megnőtt az esélye piaci szakértők szerint annak, hogy két éven belül recesszióba süllyed az USA. Az UniCredit tavaly év végén kiadott, 2019-2020-as kitekintő elemzésében szereplő előrejelzés szerint 2020 második és harmadik negyedévében a GDP zsugorodása várható, ezzel pedig megvalósulna a technikai recesszió.

Óriási fordulat történt a világon, aminek nagyon örülhetnek Matolcsyék
A bank modellje már kétéves időtávon is 90%-os recessziós valószínűséget jelez, ami 2000 óta a legmagasabb érték. A recesszió bekövetkezésének esélyét növeli, hogy már nagyon hosszú ideje nem volt visszaesés, holott a gazdasági ciklikusság természetes velejárói az ilyen periódusok. Érdekességképp érdemes megemlíteni, hogy - amennyiben idén nem következik be egy nagyon hirtelen negatív fordulat - év végére az USA történetének leghosszabb megszakítás nélküli növekedési periódusa lehet a jelenlegi.

A piaci szereplők többsége az UniCreditnél valamivel alacsonyabb kockázatot lát egy két éven belül bekövetkező amerikai recesszióra, de az amerikai állampapír-piaci folyamatok is egyértelműen arról árulkodnak, hogy a befektetők egyre jobban tartanak az amerikai gazdaság lassulásától: a kötvényhozamok néhány hét alatt jelentős mértékben csökkentek, ráadásul a hozamgörbe 2-10 éves időtávon szinte teljesen kilaposodott, ami a múltban jó előrejelzője volt a közelgő recesszióknak.A befektetők tehát elkezdtek komolyan aggódni az elmúlt hónapokban a világgazdaság, illetve az amerikai gazdaság lassulása (esetleges recessziója) miatt, emiatt pedig összeomlottak az amerikai kamatemeléssel kapcsolatos piaci várakozások.

Az amerikai jegybank döntéshozói egy ideig igyekeztek tartani magukat a további monetáris szigorításhoz, az idei jegybankári nyilatkozatok (köztük Jerome Powell megszólalása) azonban arra utalnak, hogy a tőzsdei zuhanás láttán elkezdtek óvatosabbak lenni a jövőbeli kamatpolitikát, illetve az ahhoz kapcsolódó kommunikációjukat illetően.Többségük egyelőre csak "türelemről" beszél, azonban nincs kizárva, hogy - amennyiben a várakozásokat meghaladó ütemben lassul az amerikai gazdaság (ami az inflációs nyomást is mérsékelné), illetve a tőzsdéken kiújul a decemberi pánik - akár teljesen fel is hagyhatnak a kamatemelésekkel. Pontosan ezt a forgatókönyvet árazták be a piaci szereplők az elmúlt hetekben, ahogy az a fenti, első ábrán is látható.

Mi lesz az eurózónás kamatemeléssel?

Az Európai Központi Bank idén januártól befejezte eszközvásárlási programja keretében az állampapírok és vállalati kötvények vásárlását, legalábbis ami az újabb kötvények (nettó) vásárlását illeti. A meglévő állományban lejáró értékapírokból befolyó összeget még hosszú ideig újra be fogja fektetni az intézmény, vagyis nagyon messze jár attól attól a mérlegleépítési folyamattól, amit a Federal Reserve már 2017 év vége óta csinál.

Mindenesetre a program lezárultával előtérbe került az a kérdés, hogy vajon mikor fogja először megemelni -0,4%-os betéti kamatát, amelyre jelenleg kvázi irányadó rátaként tekintenek a piaci szereplők. Az EKB kamatdöntő üléseit követően kiadott közleményekben már hónapok óta az szerepel, hogy a kamatok "legalább 2019. nyár végéig" a jelenlegi szinteken maradnak, ami egyrészt gyakorlatilag kizárja, hogy 2019 első három negyedévében szigorítani fog az intézmény, másrészt viszont nyitva hagyja annak lehetőségét, hogy az év végén hozzányúljanak a kamatokhoz.

Legalábbis elméletileg ez a helyzet, az elmúlt hónapokban beérkezett euróövezeti makrogazdasági adatok azonban a gazdasági aktivitás jelentős romlásáról tanúskodtak, ezért a jegybankárok - bár Mario Draghi jegybankelnök még konkrétan nem ismerte be, hogy komolyan aggódnak a helyzet miatt - érezhetően óvatosabbá váltak kommunikációjukkal.A gazdasági aktivitás visszaesése az egyébként sem túl erős inflációs nyomás további gyengülését hozza magával. Ezt tökéletesen jelzi a piaci szereplők inflációs várakozásainak alakulása, azok ugyanis az utóbbi hetekben egyre jobban eltávolodtak az EKB 2% körüli céljától.

Óriási fordulat történt a világon, aminek nagyon örülhetnek Matolcsyék

Joggal merül fel a kérdés, hogy mire emeljen kamatot az EKB belátható időn belül?

A gazdaság gyengélkedik, a politikai kockázatok továbbra is jelentősek (olasz helyzet, Brexit, stb.), ami további bizonytalansági tényezőt jelent a jövőre nézve, közben pedig az infláció elszállása egyáltalán nem fenyeget. Erre jött még ráadásul az amerikai kamatemelések kiárazódása, ami az EKB-s kamatvárakozásokat is húzta lefelé magával.

Óriási fordulat történt a világon, aminek nagyon örülhetnek Matolcsyék
Megjegyzés: az ábra az 1 hónapos forward OIS ráták alapján számított kamatvárakozások alakulását mutatja. Amikor a kamatvárakozásokat reprezentáló pontok metszik a vízszintes vonalakat, akkora áraz a piac kamatemelést. Január 11-i állapot.

A fenti ábrán látszik, hogy jelenleg nagyjából 2020 májusára árazzák a befektetők az eurózónás betéti kamat első, 10 bázispontos emelését, utána pedig valamikor a 2020-as év végén jöhet a következő 10 pontos szigorítás.

Ez persze a jelenlegi piaci hangulatot tükrözi, a nagy bizonytalanság miatt pedig nehéz előrejelezni a jövőbeli folyamatokat. Az biztos, hogy a következő hónapokban érkező euróövezeti gazdasági mutatók kulcsfontosságúak lesznek a jövőbeli kamatpálya szempontjából. Eddig ugyanis az EKB-s döntéshozók ragaszkodtak álláspontjukhoz, miszerint az övezeti gazdaság stabil lábakon áll, csupán egyszeri tényezők miatt fékezett nagyot az aktivitás, a jövőben viszont normalizálódni fog a helyzet. Ha nem érkezik meg hamarosan a várt fordulat, az nehéz helyzetbe sodorhatja a jegybankárokat.

Ebből a szempontból egyáltalán nem lényegtelen fejlemény, hogy miként alakulnak az amerikai-kínai kereskedelmi tárgyalások. Az utóbbi napokban kiszivárogtak hírek, melyek szerint a felek eltökéltek a konfliktus rendezésében. Szkepticizmusra adhat okot, hogy korábban már sokat hallottuk ezt, másrészről viszont egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy mindkét félnek fáj ez a háború, ezért közös érdekük megállapodásra jutni.
  • Az optimista forgatókönyv szerint sikerül összehozni egy megállapodást az amerikaiaknak és a kínaiaknak, közben - ettől nem teljesen függetlenül - az idei euróövezeti konjunktúramutatók is a kilátások javulásáról számolnak majd be. Ebben az esetben a Fed részéről is benne lehet még a pakliban egy-két kamatemelés, továbbá az EKB első kamatemelése is előrébb jöhetne a jelenleg vártnál.
  • Azonban egyáltalán nem biztos, hogy a fenti, optimista forgatókönyv valósul meg. A kereskedelmi feszültségek enyhülésének elmaradása, a vártnál erőteljesebb amerikai gazdasági lassulás, illetve a decemberihez hasonló tőzsdei zuhanás esetén teljesen behúzhatja a féket a Fed. Emellett az eurózónás gazdaság elhúzódó gyengélkedése esetén, vagyis, ha mégsem következik be idén év elején jelentős fordulat az aktivitásban, az beismerésre kényszerítheti az EKB-s döntéshozókat, hogy itt nem csak egy átmeneti lassulásról van szó. Ebben az esetben borítékolható, hogy a jegybanki kommunikáció óvatosabbá válna, a kamatemelési várakozások pedig még jobban kitolódnának.

Mit jelent ez Magyarország és az MNB számára?

A Magyar Nemzeti Bank decemberi kamatdöntését követően kiadott közlemény lényeges változást hozott a jegybanki kommunikációban. Korábban a hazai inflációs folyamatok mellett az MNB fontos támpontnak tekintette monetáris politikájának alakításában az EKB politikáját. A novemberi MNB-közleményben még a következő mondat szerepelt:

Az EKB döntései jelentős hatást gyakorolhatnak az MNB monetáris politikájára.

Decemberben viszont már kijelentette a magyar jegybank, hogy az EKB első kamatemelésére vonatkozó piaci várakozások kitolódtak, miközben a hazai inflációs nyomás erősödött, a két tényező közül pedig elsődlegesen az utóbbi fogja meghatározni kamatpolitikáját. Nem véletlenül emelte ezt ki az MNB, ugyanis az egy héttel korábban közzétett novemberi inflációs adat fő száma ugyan az árnyomás enyhüléséről számolt be, az alapfolyamatokat megragadó maginfláció alakulásában ez a visszaesés egyáltalán nem volt fellelhető, sőt, inkább az látszott, hogy az árnyomás fokozatosan erősödik a magyar gazdaságban.

Óriási fordulat történt a világon, aminek nagyon örülhetnek Matolcsyék
Ez alapján látszólag eldöntött a kérdés, miszerint az MNB figyelmen kívül fogja hagyni a kitolódó EKB-kamatemelés tényét, és a hazai inflációs folyamatok miatt már nem fogja tudni sokáig halogatni a kamatemelést.

A belső folyamatok, vagyis a potenciálisnál magasabb kibocsátási szint, illetve a reálbérek dinamikus növekedése és a feszes munkaerőpiac által generált keresletoldali inflációs nyomás valóban abba az irányba mutatnak, hogy rövidesen szükség lesz az MNB szigorítására, vagyis a hazai döntéshozóknak fel kell adniuk a tartósan alacsony kamatok iránti elkötelezettségüket.

Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy Magyarország kicsi és nyitott gazdaság, ezért a globális növekedési és inflációs folyamatok fokozottan érintenek minket.

Márpedig a globális növekedést - miképp arról szó volt - inkább negatív kockázatok övezik jelenleg, ez pedig a globális inflációs folyamatokra is kihat. Különösen fontos, hogy mi zajlik az eurózónában, Kínában és az Egyesült Államokban.

  • Láttuk, hogy az euróövezeti inflációs várakozások (és maguk az inflációs mutatók is) jelentősen mérséklődtek az elmúlt hetekben, amiben nem csak az olajárak esésének volt szerepe.
  • Kínában szintén enyhült az utóbbi időszakban az inflációs nyomás, amit jól mutat a múlt héten megjelent termelői árak emelkedéséről szóló statisztika: az adat szerint két éve nem emelkedtek ilyen visszafogott ütemben a termelői árak, amiben a belső kereslet gyengélkedése is szerepet játszott. Az árnyomás enyhülésének ténye még nagyobb teret adhat az egyébként is lazító üzemmódban lévő kínai jegybanknak.
  • Az Egyesült Államokban a gazdasági növekedés várható lassulása miatt szintén látványosan csökkentek az inflációs várakozások. Ebben a decemberi tőzsdei pánikhangulat is szerepet játszott, emiatt azóta kisebb felpattanást láthattunk az inflációvédett amerikai állampapírok hozamából számított inflációs várakozásokban, mindenesetre fontos üzenet lehet ez a Fed döntéshozói számára, további óvatosságra sarkallva őket.


Óriási fordulat történt a világon, aminek nagyon örülhetnek Matolcsyék

Vagyis a globális környezet változása miatt nem kizárt, hogy az MNB tovább kitarthat extrém laza monetáris politikája mellett.

Pláne akkor, ha a globális, főként az eurózónás gazdasági helyzet nem javul, és ez egyre jobban éreztetni kezdi hatását a magyar gazdaságban is, ami egyébként is lassuló pályára van ítélve. A hazai gazdaság vártnál nagyobb lassulása kedvezne az alacsony kamatokat preferáló MNB-nek, hiszen ezzel a túlfűtött növekedés által gerjesztett inflációs nyomás is enyhülne.

Az MNB politikája szempontjából sorsdöntők lesznek a kedden, illetve a következő hónapokban megjelenő inflációs statisztikák, hiszen ha további bizonyítékot kapunk, hogy egyre erősödik az árnyomás a hazai gazdaságban, akkor már nem késlekedhetnek sokáig.

A piaci szereplők - összhangban a globális folyamatokkal - mindenesetre látványosan visszavettek az MNB kamatemeléseivel kapcsolatos várakozásaikból. A piaci árazások (határidős kamatláb megállapodások - FRA) alapján az elmúlt hónapokban folyamatosan csökkentek a kamatvárakozások, olyannyira, hogy a jelenlegi állapot szerint még év végén is messze lesznek a magyar bankközi kamatok az irányadónak nevezett 0,9%-os kamattól.

Óriási fordulat történt a világon, aminek nagyon örülhetnek Matolcsyék
Ez persze nem zárja ki, hogy az MNB a jelenleg inkább irányadónak számító betéti kamat (-0,15%) emeléséhez, illetve nem konvencionális eszköztárának leépítéséhez már idén hozzákezdjen, ennek valószínűsége azonban - legalábbis a befektetők megítélése szerint - jelentősen csökkent az elmúlt hónapokban.
Összességében tehát a belső folyamatok miatt erősödő hazai árnyomás következtében résen kell lennie a Magyar Nemzeti Banknak és készen kell állnia monetáris politikájának szigorítására. Azonban az elmúlt hetekben olyan irányba mozdult el a külső környezet, ami növeli annak az esélyét, hogy mégis tovább kitarthat extrém laza monetáris politikája mellett a magyar jegybank. Izgalmas hónapok jönnek, a globális fejlemények (USA-Kína tárgyalások és euróövezeti konjunktúramutatók) most különösen fontosak lesznek Magyarország és az MNB monetáris politikája számára.
(Címlapkép: MTI Fotó: Kovács Tamás)
City of Tomorrow Malmö
újszülött kisbaba kóráhz
Népszerű
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
opel gyar motorgyartas szentgotthard autoipar