Decemberben tovább lassult a hazai infláció, legalábbis a KSH által közölt fő adat szerint, azonban az MNB által közzétett, alapfolyamatokat megragadó árindexek alapján szó sincs csökkenésről. Sőt, a valós folyamatokat legjobban tükröző éves adószűrt maginfláció 2,7%-ról 2,9%-ra emelkedett, ami fokozódó árnyomásra utal a magyar gazdaságban.
Ma reggel tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal a decemberi inflációs számokat. A fő éves mutató értéke ugyan 3,1%-ról 2,7%-ra esett, a maginflációs index viszont 2,6%-ról 2,8%-ra emelkedett, ami jelezte, hogy nem az inflációs nyomás enyhüléséről van szó, csupán átmeneti tényezők, jelen esetben elsősorban az üzemanyagárak zuhanása mérsékelte az árszínvonal növekedését.
Ezt a megállapítást támasztják alá az MNB által közölt, az inflációs alapfolyamatokat jobban megragadó mutatók is. Ezek közül talán a legfontosabb az adószűrt maginfláció, amelynek értéke a novemberi 2,7%-ról 2,9%-ra nőtt, megközelítve ezzel az MNB 3%-os célértékét. Elég csak ránézni az alábbi ábrára, és megállapítható, hogy lassan de biztosan erősödik az árnyomás Magyarországon, ami a gazdaság helyzetét tekintve egyáltalán nem meglepő.
Talán még a fentinél is beszédesebb a következő grafikon, ami a piaci szolgáltatások adószűrt inflációjának változását mutatja be. Ez az a kategória, ami a belső kereslet változására a legérzékenyebben reagál, ilyen módon jól jelzi a fokozódó árnyomás tényét. Látszik, hogy tavaly decemberben több mint kilencéves csúcsra ugrott a mutató.
A fokozatosan erősödő inflációs nyomás fényében érdekes lesz, hogy mit fog lépni a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikájával kapcsolatban. A külső tényezők ugyan az utóbbi hetekben abba az irányba mozdultak el, hogy várhat még az MNB a szigorítás megkezdésével, a belső folyamatok viszont ellenkező irányba mutatnak. Érdekes lesz, hogy ebben a helyzetben hogyan manőverezik majd a jegybank a következő hónapokban.
