Gazdaság

Itt a friss GDP adat, újra nagy meglepetés!

Portfolio
Tavaly a negyedik negyedévben (szezonálisan és naptárhatással igazítva) 4,8%-kal bővült a magyar gazdaság. A nyers GDP-növekedési adat 5%, az erre vonatkozó piaci várakozások konszenzusa 4,5% volt. Vagyis a magyar gazdaság növekedési teljesítménye ismét felülmúlta a várakozásokat.
Az előzetes várakozások szerint a tavalyi harmadik negyedéves, kiemelkedően erős teljesítmény (5,1%) után elindulhatott a magyar gazdaság lassulása, ugyanakkor volt ebben némi bizonytalanság, hiszen a termelő szektorok (ipar, építőipar) teljesítményén összességében nem látszott a fékezés. Szigorúan nézve a lassulás valóban tetten érhető, hiszen a releváns, igazított adat szerint 5,1%-ról 4,8%-ra "mérséklődött" a növekedés. Ugyanakkor a továbbra is 5% körüli tempó mellett jelentős fékezésről nem érdemes beszélni. (Jól mutatja a lassulás kis mértékét, hogy a kiigazítatlan adat 4,9%-ról még kissé emelkedni is tudott.)

Itt a friss GDP adat, újra nagy meglepetés!
Egy százalék felett tudott maradni az előző negyedévhez viszonyított növekedés is: a KSH közlése szerint ilyen alapon számolva 1,1%-os volt a bővülés.

Itt a friss GDP adat, újra nagy meglepetés!
A tegnapi cikkünkben már előrevetítettük, hogy benne van a pozitív meglepetés a levegőben, hiszen a jó ipari, építőipari termelés mellett a szolgáltatásokat az erős belső kereslet húzhatta. A KSH az első becsléskor nem közöl részletes számokat arról, hogy milyen volt a GDP-növekedés belső összetétele, de annyit megjegyzett, hogy

a növekedéshez a legtöbb nemzetgazdasági ág hozzájárult, a legnagyobb mértékben a piaci alapú szolgáltatások.

Vagyis a legnagyobb súlyú szektor sem fékezte a gazdaságot, ezért lehetett újra meglepetés az adat. A szektoron belül minden ágazat jól teljesített: Boros Zsuzsa, a KSH munkatársa úgy fogalmazott a Reutersnek, hogy a kiskereskedelem, a gépjárműjavítás és az idegenforgalom is szépen bővült. A belső kereslet és a szolgáltatás-külkereskedelem összességében ellensúlyozhatta a lanyhuló külső környezet fékező hatásait, ezért lehet, hogy miközben Európa legtöbb fejlett gazdaságában lassulás figyelhető meg, addig a magyar gazdaságban ennek egyelőre alig van nyoma.

Ennek következtében az eurózónával szembeni előnyünk 3,6 százalékpontos. Jellemzően ez az a szint, amit eddig a ciklusok csúcsán el tudott érni a magyar gazdaság (például 2003-ban és 2013-ban), innentől jellemzően csökkenni szokott a növekedési előnyünk. Vélhetően a kormány is ezzel számol, hiszen Orbán Viktor miniszterelnök legutóbb a tartósan 2 százalékpontos növekedési előnyt nevezte meg célként.

Itt a friss GDP adat, újra nagy meglepetés!
2018-ban az éves átlagos gazdasági növekedés (szezonálisan és naptárhatással igazítva) 4,9% volt, aminél nagyobbat még nem regisztráltunk azóta, hogy összevethető idősorunk van (ez 1996). Az eddigi rekordot a 2004-es év jegyezte 4,8%-kal.

Itt a friss GDP adat, újra nagy meglepetés!
A kilátások egyértelműen lassulást ígérnek. Az idén várhatóan az építőipar már nem mutat majd olyan őrült tempót, mint 2017-2018-ban, a reálbérek emelkedése is elmaradhat a korábban tapasztalt szinttől az emelkedő infláció miatt, és várhatóan az európai lassulás alól sem tudja magát kivonni a nyitott magyar gazdaság. Ennek ellenére az idei évre még mindig 3,5-4% közötti előrejelzéseket láthatunk, ha ez megvalósul, akkor továbbra sem kell látványos földbe állástól tartanunk. Az igazi kérdés a 2020-as évvel kapcsolatos: ekkora a kifogyó EU-források miatt már érdemi fékező erő jelenhet meg a magyar gazdaságban, és akkorra már a bérek száguldása is fenntarthatlan lehet.

A sokféle GDP-növekedésről - Így nézzük mi
A KSH többféle GDP-mutatót közöl a jelentésében. Az előző év azonos negyedévéhez viszonyított (yoy) indexből három is létezik: a nyers, a naptári-hatással igazított (wda), illetve a szezonálisan és naptári-hatással egyaránt igazított (swda). Ezek közül a Portfolio 2016-tól következetesen a szezonális és naptár-hatással igazított indexet (swda) tekinti fő számnak (headline). Ennek oka, hogy a munkanapok száma (különösen ha a tárgy vagy a bázis időszakban szökőnap is van) érdemben befolyásolja a teljesítményt, amivel mindenképpen érdemes korrigálni. Ezen felül a szezonális igazításnak éves mutatóknál akkor van értelme, ha az éven belüli szezonalitás jellege változik. Mivel az Eurostat minden ország esetében az swda számot hivatkozza, ezért a nemzetközi összehasonlítást megkönnyíti, ha mi is ezt tekintjük fő adatnak.

Az előző negyedévhez viszonyított (qoq) GDP-index természetesen minden esetben szezonálisan és munkanap-hatással igazított, mivel az egyes negyedévek a GDP-n belül nagyon eltérő súlyúak és szerkezetűek, máshogy nincs értelme számolni növekedést. Európában a legtöbb helyen ez számít a fő számnak, és a Portfolio is igyekszik ezt a számot kiemelten kezelni kedvező tulajdonságai miatt. Ugyanakkor ez a mutató rendelkezik a végponti gyengeség nevű kellemetlen tulajdonsággal, vagyis hogy a szezonális igazítás jellegéből fakadóan a számok utólag többször változnak, de rövid bázisú konjunktúra-jelzőszámként így is nagyon hasznos.

Orbán Viktor szelfi Róma
europaiunipopo
virgingalactic
tungsrammonusmarton
londonparlament
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Délutáni webinárium MA
Praktikus tanácsok online tőzsdézéshez és kockázatkezeléshez.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
2019. október 17.
Hiventures - Portfolio KKV Tőkefinanszírozás 2019
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
2019. november 7.
Energy Investment Forum 2019
Orbán Viktor szelfi Róma