Most akkor épp padlógázzal elhúz mellettünk Románia vagy a kanyarban előzünk?
Gazdaság

Most akkor épp padlógázzal elhúz mellettünk Románia vagy a kanyarban előzünk?

Ki húz el ki mellett? Már leelőztek a románok, vagy majd csak fognak? Tényleg jobb élni ma már a lesajnált Romániában? Egyre gyakrabban vetődik fel Magyarország és Románia gazdasági összehasonlítása, szomszédos országként adja magát az összevetés. Ráadásul az tagadhatatlan, hogy Románia sok mutatóban a "fejünkre nőtt" az elmúlt években. Most megpróbáljuk tisztába tenni, hol tartunk most, illetve mi várható a következő időszakban.
Tényleg nagyobb már a román minimálbér, mint a magyar? Sőt, a nettó bér is? Utolérte a magyar háztartások fogyasztási szintjét a román? Eltűnőben a fejlettségben egykor fennálló utcahossznyi előnyünk? A fenti kérdések az utóbbi időkben nagyon foglalkoztatják a közvéleményt, nem véletlenül. A kelet-közép-európai régióról sokáig élt az a kép, hogy a 2004-ben csatlakozott országok fejlettsége egy nagy lépcsővel magasabban áll, mint a 2007-es csatlakozóké, vagyis a román és bolgár gazdaságra úgy lehetett tekinteni, mintha másik ligában játszanának a konvergenciaversenyben. Mára azonban értelmetlen osztálykülönbségről beszélni, és kicsit hasonló a helyzet, mint a 2000-es évek második felében, amikor a szlovák gazdaságot méricskélte mindenki a magyarhoz.

Elhúzott mellettünk vagy felzárkózott a román gazdaság?

Az elmúlt években a román gazdaság növekedése jellemzően magasabb volt, mint a magyar. A 2010 óta eltelt kilenc évben mindössze háromszor fordult elő, hogy a magyar gazdaság növekedett gyorsabban. Ezzel együtt évente átlagosan 0,6 százalékponttal haladta meg a román éves növekedés a magyart, ami egy ilyen viszonylag hosszú időszak során érdemi felzárkózást jelent.

Most akkor épp padlógázzal elhúz mellettünk Románia vagy a kanyarban előzünk?


Most akkor épp padlógázzal elhúz mellettünk Románia vagy a kanyarban előzünk?
Ha a leggyakrabban használt, egy főre eső, vásárlóerő-paritáson számolt GDP-t vizsgáljuk, akkor is gyorsabb román felzárkózást láthatunk. (Bár a későbbiekben még előjön egy statisztikai probléma, ami miatt ez az összevetés nem feltétlenül korrekt.) A románok ebben is fokozatosan zárkóztak fel mögénk az utóbbi években. 2010-ben még majdnem 3500 euróval volt magasabb a magyar mutató, mint a román, ez a különbség mára 1500 euróra szűkült. Vagyis ha a tendencia folytatódna, akkor délkeleti szomszédunk fejlettségben gyorsan utolérne minket.

Most akkor épp padlógázzal elhúz mellettünk Románia vagy a kanyarban előzünk?
Ha a felzárkózás ütemét uniós viszonylatban ragadjuk meg, akkor a következőket mondhatjuk: 2010-ben a román egy főre jutó GDP (vásárlóerőparitáson) az EU-átlag alig 51 százalékán állt, ez 2017-re 62,6 százalékra emelkedett. Közben Magyarország esetében ugyanez a fejlettségi adat 64,6 százalékról 67,7 százalékra javult. Vagyis miközben a románok esetében nem túlzás azt állítani, hogy rohamtempóban zárkóztak fel, nálunk inkább stagnálásról, enyhe konvergenciáról beszélhetünk. A gyorsabb növekedésnek természetesen egyik lehetséges magyarázata, hogy fejletlenebb szintről könnyebb nagyot emelkedni, de azt is hozzá kell tenni, hogy a felzárkózás üteme az utóbbi években sem igazán lassult.

Összességében tehát a fenti adatokból láthatjuk, hogy a román fejlettség nem érte utol a magyart, de jelentősen közelített hozzá az elmúlt években. Kérdés, hogy a következő időszakban is fennmarad-e ez a növekedési különbség, vagyis tényleg az-e a realitás, hogy ezekben Románia fejlettségben megelőzi Magyarországot. Mielőtt azonban erre kitérnénk, nézzük meg, hogy a fejlettségből mennyit érezhet a hétköznapi polgár.

Tényleg olyan jó most románnak lenni?

A Portfolio a napokban írta meg, hogy a friss, 2019-es nettó minimálbérek alapján a román legalacsonyabb fizetés vásárlóerő-paritáson már elérte a magyart, ami friss fejlemény.

Ennek apropóján most megvizsgáltuk az átlagbért is a két országban. A számításhoz a román statisztikai hivatal és a KSH hivatalos adatait vettük alapul, a román értéket pedig az éves átlagos lej-forint árfolyammal váltottuk át. Így 2018-ban (novemberig bezárólag) a román bruttó átlagbér 310 487 forint volt szemben a magyar 327 200 forinttal. A nettóra váltásnál még egy kicsit nőtt is a magyar bérelőny, ugyanis a családi kedvezménnyel súlyozott átlagbért vettük figyelembe.

Most akkor épp padlógázzal elhúz mellettünk Románia vagy a kanyarban előzünk?
Látható, hogy egyelőre bruttó és nettó bérekben is fenntartottuk előnyünket a szomszéddal szemben (sőt a nettó bérek még távolodtak is az elmúlt években). Ez azonban egy nagyon veszélyes összehasonlítás, ugyanis a fenti mutatók statisztikai tartalma nem pont az, mint amit közgazdaságilag meg akarunk ragadni. Az összevetéshez használt módszer ugyanis az, hogy a lej-forint árfolyamon átváltjuk a román fizetést forintra. Az egyik évről a másikra történő árfolyamváltozás azonban egyáltalán nem biztos, hogy bármit is mond a bérek hazai vásárlóerejének változásáról. Vagyis forintban kifejezve idősorosan vizsgálni a két ország béreit becsapós lehet. Ehelyett két dolgot tehetünk meg.

Az első, hogy megnézzük, hogy egy adott évtől kezdve miként alakultak a román és magyar bérek "önmagukban". Ehhez a két ország nominális nettó átlagbéreit a belső inflációval korrigáltuk, így megkaptuk, hogy 2005 óta hogyan változtak a reálbérek.

Most akkor épp padlógázzal elhúz mellettünk Románia vagy a kanyarban előzünk?
Az ábrán az látszik, hogy 2005 óta a román bérek több mint megduplázódtak, miközben a magyar nettó átlagbér a másfélszeresére emelkedett. Ennek a folyamatnak köszönhetően zárkózott fel Románia a bérek területén is, bár még mindig arról beszélhetünk, hogy a magyar nettó átlagbér mintegy 40 ezer forinttal magasabb a románnál (átszámítva 226 ezer és 186 ezer forint).

A második vizsgálat keresztmetszeti, vagyis egyszerűen azt nézzük meg, hogy legfrissebb adatok alapján mekkora a két országban az átlagfizetés vásárlóereje. Ehhez a bérek abszolút értékén kívül a két ország közötti árszínvonal-különbséget érdemes figyelembe venni. Erre vonatkozóan az Eurostatnak van adata: a legfrissebb, 2017-es adat szerint Romániában 51 százalékon, míg Magyarországon 62,3 százalékon áll az árszint az uniós átlaghoz képest. Vagyis ez alapján Romániában ugyanabból a fizetésből jobban ki lehet jönni, mint Magyarországon. (Ez még akkor sem jelent meglepetést, ha tudjuk, hogy átlagról van szó, amitől egyéni élethelyzet függvényében nagyon eltérhet.)

Jobb híján a 2018-as nettó átlagbéreket a 2017-es árszínvonalra vonatkozó adatokat tovább becsülve korrigáljuk. Ez alapján az látszik, hogy a fenti nagyjából 40 ezer forintos bérülönbség eltűnt,

ma az árszínvonallal kiigazítva gyakorlatilag ugyanannyit ér a magyar és a román nettó átlagbér.

Látható, hogy a béreket tekintve nagyobb román felzárkózás történt, mint magyar. Erre utal az is, hogy az Eurostat számításai a háztartások végső fogyasztását tekintve Románia előbbre jár, mint Magyarország.

Most akkor épp padlógázzal elhúz mellettünk Románia vagy a kanyarban előzünk?

Most jön a neheze a románoknak

A következő kérdés már csak az, hogy néhány éven belül van-e esélyük a románoknak, hogy egyértelműen lehagyják Magyarországot gazdaságilag. Ha ugyanis az eddig látott tendencia folytatódik, akkor néhány éven belül szinte minden fontosabb mutatóban elénk kerülhetnek. Az utóbbi hónapokban azonban egyre több szakértő figyelmeztet arra, hogy Románia nehéz időszak előtt állhat.

A 2017-ben még a világ élbolyába tartozó 7% körüli GDP-bővülés tavalyra 4%-ra szelídült, és sokan már azt sem tartják kizártnak, hogy a külső és belső egyensúly helyreállításának a recesszió lesz az ára. A külső egyensúly fenntartásához ugyanis a belső felhasználást mérsékelni kell, az így bekövetkező lassulás viszont az amúgy is feszült költségvetési helyzetet rontja tovább, kiigazítási kényszert teremtve.

Most akkor épp padlógázzal elhúz mellettünk Románia vagy a kanyarban előzünk?
a külső egyensúly fontos mutatója, a folyó fizetési mérleg egyenlege is ijesztő, különösen annak dinamikája miatt. Miközben Romániában 2018-ban a GDP 4,7 százalékának megfelelő hiány volt, Magyarországon még mindig többletet hoztunk össze. Márpedig a finanszírozás helyzete fontos sérülékenységi mutató.

Most akkor épp padlógázzal elhúz mellettünk Románia vagy a kanyarban előzünk?
Bukarestben az infláció miatt is elkezdhettek aggódni 2018-ban, az áremelkedés üteme megközelítette az 5 százalékot szemben a magyar 3 százalék körüli értékkel, ami miatt a román jegybanknak el is kellett kezdenie kamatot emelni.

Mindezek azt sugallják, hogy a román felzárkózás rövid távon elakadhat, több gazdasági területen a magyar mutatók kilátásai lényegesen jobbak. Bár a magyar gazdaság is itt-ott a túlhevülés jeleit mutatja, a problémák lényegesen kisebbek. Addig, amíg ki nem kecmeregnek bajaikból a románok, eldönthetetlen vita, hogy a múltban látott gyors felzárkózásból mennyi volt a fenntarthatatlan elem. Valószínűleg nem csak erről van szó, hanem például arról is, hogy a fejletlenebb országok kezdetben gyorsabban tudnak felzárkózni. A román gazdaság potenciális növekedését jellemzően kissé magasabbra becsülik, mint a magyart, ezért ahhoz, hogy közép távon se kelljen aggódnunk a régiós magyar pozíció további lecsúszása miatt, fontos lenne versenyképességet javító eszközökkel dinamizálni a gazdaságot.

A címlapkép forrása: SEBASTIEN BOZON / AFP
Orbán Viktor szelfi Róma
europaiunipopo
virgingalactic
tungsrammonusmarton
londonparlament
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Délutáni webinárium MA
Praktikus tanácsok online tőzsdézéshez és kockázatkezeléshez.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
2019. október 17.
Hiventures - Portfolio KKV Tőkefinanszírozás 2019
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
2019. november 7.
Energy Investment Forum 2019
Orbán Viktor szelfi Róma