Elkezdődött a végső visszaszámlálás: óriási fordulat készül az MNB-nél
Gazdaság

Elkezdődött a végső visszaszámlálás: óriási fordulat készül az MNB-nél

Portfolio
Miután két héttel ezelőtt kiderült, hogy az Magyar Nemzeti Bank által figyelt adószűrt maginfláció januárban elérte a 3%-os kritikus szintet, gyakorlatilag elkezdődött a végső visszaszámlálás a jegybanki szigorításig. Legutóbb 2011 decemberben szigorított a monetáris kondíciókon az MNB, így történelmi léptékben is jelentős eseményhez közeledünk. A Portfolio által megkérdezett elemzők arra számítanak, hogy a holnapi kamatdöntő ülésen még nem jelentik be a nagy fordulatot, márciusban viszont már jöhet a bejelentés. Hiába kezdődhet el azonban a szigorítás, lassú folyamatra kell felkészülni, ráadásul a globális kockázatok még könnyen közbeszólhatnak.

Hogyan jutottunk el a közelgő nagy fordulatig?

Tavaly látványos fordulat következett be a hazai monetáris politikában. Januárban ugyanis még a lazítás irányába mozdult el a Magyar Nemzeti Bank, a nemzetközi folyamatok azonban közbe szóltak, ezért júniusban kénytelen volt beismerni, hogy tartósan nem mehet szembe a világgal.

A júniusi kamatdöntést követően kiadott közlemény már úgy fogalmazott, hogy az 5-8 negyedéves időhorizonton nem tarthatók fenn a jelenlegi laza monetáris kondíciók. Ez volt az első lényeges lépés a szigorítás irányába.

Ezt követően néhány hónapos kommunikációs zsonglőrködés következett, a hazai infláció azonban közben folyamatosan gyorsult. A fő inflációs mutatót ugyan elsősorban az üzemanyagárak emelkedése hajtotta felfelé (egészen novemberig), a mögöttes folyamatokat megragadó mutatók viszont egyértelműen jelezték, hogy az árnyomás fokozatosan erősödik a magyar gazdaságban.

A Magyar Nemzeti Bankot is meglephette az inflációs nyomás erősödésének üteme, ezért a decemberi kamatdöntést követően kiadott közleményében látványosan a szigorítás irányába mozdult el kommunikációjában, kijelentve, hogy kulcsfontosságúak lesznek a következő hónapok árstatisztikái. Korábban inkább az állt a jegybanki kommunikáció középpontjában, hogy az inflációs cél tartós elérése 2019 közepére várható, decemberi kommunikációjában már nem ezt sugallta az MNB.

Január közepén aztán közzétette a KSH a decemberi inflációs számokat, illetve az MNB saját inflációs alapmutatói is publikálásra kerültek, amelyekből egyértelműen kiderült, hogy a mögöttes árnyomás (a várakozásokat meghaladó mértékben) tovább erősödött. Az "i"-re a pontot a két héttel ezelőtt közölt januári árstatisztikák tették fel: a maginfláció váratlanul jelentős mértékben tovább gyorsult,

az MNB által közölt adószűrt maginflációs index értéke pedig elérte azt a kritikus 3%-ot, amelyhez Nagy Márton MNB-alelnök korábban a monetáris szigorítás kezdetét kötötte.



Elkezdődött a végső visszaszámlálás: óriási fordulat készül az MNB-nél
Nagy január közepén egy interjúban jelezte, hogy amennyiben az adószűrt maginfláció eléri, illetve meghaladja a 3%-ot, az bizonyítékot jelentene az MNB számára, hogy az infláció tartósan elérte a jegybank célját.Gyakorlatilag tehát kijelenthetjük, hogy az infláció elérte a jegybank célját, ezért az intézménynek rövidesen meg kell kezdenie a laza monetáris politika szigorítását, vagyis elindult a végső visszaszámlálás.

Ezzel nagyon fontos fordulóponthoz érkeztünk, ugyanis legutóbb 2011 decemberében történt monetáris szigorítás Magyarországon, azóta gyakorlatilag folyamatosan lazított a jegybank (hol konvencionális, hol nem konvencionális eszközökkel).



Elkezdődött a végső visszaszámlálás: óriási fordulat készül az MNB-nél

Kezdődik a végső visszaszámlálás

Küszöbön tehát a monetáris szigorítás kezdete, ez alatt azonban nem az irányadónak mondott, jelenleg 0,9%-os kamat emelését kell érteni, ahhoz ugyanis valószínűleg még egy jó ideig nem fog hozzányúlni az MNB. Helyette a forintlikviditást nyújtó devizaswap állományának folyamatos csökkentését, illetve a betéti kamat emelését kell érteni szigorítás alatt. Ezt már tavaly szeptemberben leszögezte a jegybank: vagyis, hogy két eszköz, a forintlikviditást nyújtó swapállomány és a kamatfolyosó optimális kombinációjával alakítja ki az inflációs cél fenntartható eléréséhez szükséges monetáris kondíciókat.A Portfolio által megkérdezett elemzők szerint a holnapi kamatdöntő ülésen még nem lesz konkrét intézkedéssel kapcsolatos bejelentés, egyelőre változatlanok maradhatnak a monetáris kondíciók. Sokkal valószínűbbnek tűnik, hogy a március 26-i ülésen történik majd bejelentés, akkor publikálja ugyanis a jegybank legfrissebb inflációs jelentését, illetve ekkor kell majd meghatároznia a második negyedév végére a devizaswapokkal kiszorítandó likviditás mértékét.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője arra számít, hogy a közleményben már utalás történik a közelgő szigorításra (likviditásszűkítésre), tényleges bejelentés pedig márciusban jöhet.

Elkezdődött a végső visszaszámlálás: óriási fordulat készül az MNB-nél
Virovácz Péter, az ING Bank szakértője szerint az MNB még várhatóan egy hónapot kivár, megnézve a februári inflációs adatokat és így márciusban kezdi csak el a szigorítást.

Azt se felejtsük el, hogy az EKB kommunikációja is változik, reagálva a gyengülő euróövezeti gazdasági aktivitásra. Ez pedig az MNB-t is óvatosságra intheti még februárban.

- teszi hozzá.

Hasonlóan vélekedik Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője: márciusban várható döntés a likviditásbővítő swapállományról, még egy inflációs adatot megvárhat a jegybank, mivel nincs lépéskényszerben, egyre több jegybank ugyanis már inkább a lazítást készíti elő.

Jobbágy Sándor, a CIB Bank szakértője szintén azt hangsúlyozza, hogy a márciusi Inflációs Jelentés és a frissített makrogazdasági prognózisok adhatnak majd jó alkalmat arra, hogy a jegybank a likviditás szűkítésével elkezdje szigorítani monetáris politikáját.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője hangsúlyozza, hogy ugyan az MNB által kiemelten figyelt adószűrt maginfláció januárban elérte a "bűvös" 3%-ot, egyelőre kivárhatnak a döntéshozók, hiszen vélhetően tartósan is 3% felett szeretnék látni a mutatót, mielőtt hozzálátnak a normalizációhoz. A szakértő hozzáteszi, hogy a kivárás lehetősége miatt nem feltétlenül kerül sor szigorító lépés bejelentésére az első negyedévben, bár az O/N deposit kamat márciusi végi kisebb emelését elképzelhetően tartja.

A FX-swapokon keresztüli normalizáció kezdete azonban vélhetően a második vagy a harmadik negyedévre csúszhat. A külső piaci környezet is támogató - a fejlett piaci hozamok mélyen vannak, emellett úgy néz ki, hogy az EKB is hamarosan módosítani fog az iránymutatásán, és így az első európai kamatemelés időpontja a jövő évre tolódhat. Mindez azt is jelenti, hogy az MNB-nek továbbra is van tere arra, hogy az idei évben induló normalizációt csak lassan, fokozatosan vigye végbe.

- írja kommentárjában.

A szakértők között egyetértés van, hogy a swapállomány csökkentésén keresztüli likviditáscsökkentéssel hamarosan szigorítani kezd az MNB, abban viszont megoszlanak a vélemények, hogy a kamatokban mekkora változtatás lehet idén. Az irányadónak mondott 0,9%-os alapkamat emelésére a válaszadók közül csak Regős Gábor, a Századvég elemzője számít az idén, a többség azonban a kamatfolyosó alsó határában, a jelenleg inkább irányadónak tekinthető O/N betéti kamatban sem vár érdemi emelkedést.

Elkezdődött a végső visszaszámlálás: óriási fordulat készül az MNB-nél
Halász Ágnes, az UniCredit Bank szakértője szerint a maginflációban megjelenő árnyomás erősödése átmeneti lesz, másrészt pedig a világgazdasági konjunktúra lassulása és az ennek nyomán óvatosabbá váló nagy jegybankok puhulni látszó szigorítási elképzelései idén és jövőre kedvezőbb monetáris környezetet teremtenek az MNB számára a növekedést támogató, laza kondíciók fenntartására. Épp ezért arra számít, hogy a likviditásszűkítés megkezdése mellett csak kis mértékű betéti kamat emelés jöhet idén, az év végére a jelenlegi -0,15%-ról 0%-ra emelkedhet a betéti ráta, vagyis visszafogott szigorításra lehet számítani.

Módos Dániel, az OTP Bank szakértője várja a megkérdezett elemzők közül a legnagyobb mértékű szigorítást idén a kamatokban. Várakozása szerint év végére a jelenlegi 0,9%-os alapkamat körül 0,7-1,1%-on szimmetrikussá válhat a kamatfolyosó. Az első lépés várhatóan márciusban jöhet:

Véleményünk szerint a márciusi kamatdöntő ülésen számítunk a jegybanktól a monetáris kondíciók szimbolikus szigorítására, ami álláspontunk szerint az O/N betéti kamatok 15 bázispontos emelése lehet és/vagy sor kerülhet az FX swapállomány mérséklésére.

Módos hozzáteszi, hogy a lassuló globális gazdaság és a globális kamatvárakozások lejjebb tolódása miatt az MNB-nek rövid távon az emelkedő belső inflációs nyomás és a romló nemzetközi környezet hatásai között kell egyensúlyoznia, a globális környezet azonban egyelőre nem fogja letéríteni a szigorítás útjáról.

Holnap tehát kamatdöntés, amelyen egyelőre nem várható nagy bejelentés, az ülés után kiadott közlemény szövegére viszont érdemes lesz figyelni.
BET
öngondi
elektromosauto0922
spurs190920egy
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
új lakás, zöld