Magyar munkások állnak a lázadás élére, de a végén pórul járhatunk
Gazdaság

Magyar munkások állnak a lázadás élére, de a végén pórul járhatunk

Európai szinten is komoly folyamatokat indíthat el az Audi-dolgozók januári sztrájkja, a régió több autógyárában is a magyar dolgozók által kiharcolt 18%-os béremelést tekintik példának. Ez pedig rávilágít arra is, hogy kezd megdőlni Kelet-Európa eddigi gazdasági modellje, ami az olcsó és bőséges munkaerőre épült. Most még a munkások vannak jó alkupozícióban, de a megnövekedett bérigények később visszaüthetnek az új beruházásokért folyó versenyben.
Járműipari konferenciánkon a hazai autógyártás jövőjét tárgyalják meg a legnagyobb hazai vállalatok HR-vezetői.

Fellázad Kelet-Európa az alacsony bérek ellen?

Január végén egy hétig sztrájkoltak a dolgozók a győri Audi-gyárban, mire sikerült kialkudniuk a kért 18%-os, de legalább 75 ezer forintos béremelést. A dolgozók alkupozícióját jelzi, hogy hiába hivatkozott a cég arra, hogy a követelések teljesítése veszélyeztetné a gyár termelését, a legfontosabb pontokban mégis nekik kellett engedniük. A győri munkabeszüntetés ugyanis már az Audi központi üzemének munkáját is befolyásolta Ingolstadtban, hiszen a magyar gyárban nem készültek motorok.

Magyar munkások állnak a lázadás élére, de a végén pórul járhatunk

Az Audi-sztrájk már lecsengett, de azóta is példaként lebeg az autóipari dolgozók szeme előtt. A legutóbb az esztergomi Suzukinál sikerült szintén 18%-os béremelést kiharcolni hosszas tárgyalások után. A folyamat pedig nem állt meg a magyar határnál.

Február közepén a Volkswagen-csoporthoz tartozó Skoda csehországi gyárában kezdték meg a sztrájk előkészítését, mivel megalázónak találták a cég bérajánlatát. Az ajánlat részleteit nem hozták nyilvánosságra, de a szakszervezet szerint az legfeljebb a 2 százalék feletti inflációt ellensúlyozta volna - írta a Reuters. Ráadásul a műszakokat is átalakították volna, amivel gyakorlatilag nulla lett volna a tényleges béremelés.

A Skoda cseh gyárai 2017-ben az ország autóipari termelésének több mint 60 százalékát adták, mellette a Hyundai, a Toyota és a Peugeot-Citroen van még jelen Csehországban. A hírek szerint továbbra sincs megállapodás a bérekről, az Unicredit nemrég kiadott elemzése szerint ez fontos teszt lehet az egész régió számára, hiszen várhatóan márciusban megegyezésre kellene jutni, hogy elkerülhető legyen az újabb sztrájk. A bank elemzői szerint ha a tavalyi 20 százalékos béremelés után a csehek megint ki tudnak alkudni maguknak kétszámjegyű emelést, akkor az az egész régió feldolgozóiparára hatással lehet. A Skoda-gyár dolgozói egyébként ugyanazzal érvelnek, mint az Audi-munkások Győrben: a bérük az utóbbi évek emelése ellenére is messze elmarad a cégcsoporton belül német kollégáikétól.

A magyar audisok egyébként a sztrájk indoklásaként azt hozták fel, hogy helyzetük még a régióban is a legrosszabb: elmondásuk szerint a Volkswagen-csoporton belül a csehek 25, a szlovákok 28, a lengyelek pedig 39 százalékkal keresnek többet, így a fő cél nem is a 3,6-szoros belga bér elérése volt.

Véget érhet a régió gazdasági sztorija

Látható, hogy részben a magyar Audi-sztrájkon felbuzdulva mélyebb folyamatok is elindultak a régióban, néhány elemző szerint mostanra arról beszélhetünk, hogy kifulladni látszik Kelet-Európa eddigi feldolgozóiparra épülő modellje. Ez nagyrészt az olcsó és bőséges munkaerőre épült, most viszont mindkét területen változást látunk.

A régió szinte minden országát sújtja a szakképzett munkaerő hiánya. Az Európai Bizottság szokásos felmérése szerint ez leginkább Magyarországon tartja vissza a cégeket kapacitásbővítéstől, de a többi országban is több éves vagy évtizedes mélyponton van a munkanélküliség, és egyre kevesebb a tartalék.

Magyar munkások állnak a lázadás élére, de a végén pórul járhatunk
A folyamatos átlagon felüli béremelés után egyre kevésbé mondható el, hogy versenyképes a kelet-európai munkaerő költsége. Persze az utóbbi évek növekedése után a régiós országok óránként 10 eurós bérköltsége még mindig nagyjából harmada az eurózóna átlagának, de a görög, a portugál vagy akár a szlovén bérköltségek már alig haladják meg a közép-európaiakat.

Magyar munkások állnak a lázadás élére, de a végén pórul járhatunk

Később még ráfázhatunk a mostani bérrobbanásra

Nemrég a Bloomberg is a magyar Audi-sztrájkot hozta példaként a régió egyre erősödő bérnyomására, ami veszélyezteti Kelet-Közép-Európa olcsó munkaerejét. Kiemelik, hogy a romló demográfiai folyamatok, a kivándorlás és a külföldi bevándorló munkaerő politikai elutasítása vezetett a most tapasztalható bérnyomáshoz

Ennek hosszabb távú következményei lehetnek, hiszen ma még a dolgozók alkupozíciója erősebb, de az Unicredit már idézett elemzése szerint a jövőben az új beruházások helyszínének meghatározásakor hátrányba kerülhetnek azok az országok, ahol a munkaerő nem áll rendelkezésre vagy nem elég mobil.

Márpedig a nagy autógyártók várhatóan továbbra is a régió legnagyobb beruházói lennének, ha rendelkezésre állna a megfelelően képzett munkaerő. Tavaly novemberben például éppen a Volkswagennel kapcsolatban jelentek meg olyan hírek, hogy Magyarország mellett Románia és Bulgária lehet versenyben egy új egységért, sőt akár a győri Audi-gyár bővítése is szóba kerülhet. Akkor az Automotive News Europe azt írta, hogy a tervezett beruházás egymilliárd eurós lenne, és 4000-5000 új munkahelyet is teremthetne.

A Reuters már tavaly nyáron hasonló tendenciáról számolt be, akkor a moszkvai székhelyű Reneissance Capital véleményét idézték, mely szerint a már eldöntött projekteken valószínűleg nem változtatnak a nyugat-európai cégek, de a jövőbeli beruházási döntéseiknél figyelembe veszik majd a bérrobbanást. Az orosz cég szakértői szerint Közép-Európa a jövőben nem kínál majd olyan lehetőségeket, mint a kilencvenes években.

A cégek rövidtávon a hatékonyságukat próbálják javítani például automatizálással, hosszabb távon viszont más országok felé tolódhat el a termelés, ahol még mindig olcsó a munkaerő. Az orosz cég elemzői szerint ez elsősorban Törökországot, Marokkót, Tunéziát, Egyiptomot és akár Ukrajnát hozhatja előnyös helyzetbe.

Ez azt is jelenti, hogy a kelet-közép-európai országoknak az eddigi helyett új növekedési motorra is szükségük lesz, hiszen a jövőben nem lesz fenntartható az intenzív tőkebeáramlás és a feldolgozóipar dominanciája. Éppen ezért egyre több helyen próbálnak a magasabb hozzáadott értékű munkahelyek felé nyitni, mivel ezt a problémát a kormányok is belátták.

A címlapkép forrása: MTI/Krizsán Csaba
máv0921
Autóbaleset
online bolt_shutter
orvosi kamara0921
palkovicslászló0921
shutterstock_1100688464_rugalmas
brexit0115
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól.
trump1205