Magyar munkások állnak a lázadás élére, de a végén pórul járhatunk

Fellázad Kelet-Európa az alacsony bérek ellen?

Január végén egy hétig sztrájkoltak a dolgozók a győri Audi-gyárban, mire sikerült kialkudniuk a kért 18%-os, de legalább 75 ezer forintos béremelést. A dolgozók alkupozícióját jelzi, hogy hiába hivatkozott a cég arra, hogy a követelések teljesítése veszélyeztetné a gyár termelését, a legfontosabb pontokban mégis nekik kellett engedniük. A győri munkabeszüntetés ugyanis már az Audi központi üzemének munkáját is befolyásolta Ingolstadtban, hiszen a magyar gyárban nem készültek motorok.

Az Audi-sztrájk már lecsengett, de azóta is példaként lebeg az autóipari dolgozók szeme előtt. A legutóbb az esztergomi Suzukinál sikerült szintén 18%-os béremelést kiharcolni hosszas tárgyalások után. A folyamat pedig nem állt meg a magyar határnál.

Február közepén a Volkswagen-csoporthoz tartozó Skoda csehországi gyárában kezdték meg a sztrájk előkészítését, mivel megalázónak találták a cég bérajánlatát. Az ajánlat részleteit nem hozták nyilvánosságra, de a szakszervezet szerint az legfeljebb a 2 százalék feletti inflációt ellensúlyozta volna - írta a Reuters. Ráadásul a műszakokat is átalakították volna, amivel gyakorlatilag nulla lett volna a tényleges béremelés.

A Skoda cseh gyárai 2017-ben az ország autóipari termelésének több mint 60 százalékát adták, mellette a Hyundai, a Toyota és a Peugeot-Citroen van még jelen Csehországban. A hírek szerint továbbra sincs megállapodás a bérekről, az Unicredit nemrég kiadott elemzése szerint ez fontos teszt lehet az egész régió számára, hiszen várhatóan márciusban megegyezésre kellene jutni, hogy elkerülhető legyen az újabb sztrájk. A bank elemzői szerint ha a tavalyi 20 százalékos béremelés után a csehek megint ki tudnak alkudni maguknak kétszámjegyű emelést, akkor az az egész régió feldolgozóiparára hatással lehet. A Skoda-gyár dolgozói egyébként ugyanazzal érvelnek, mint az Audi-munkások Győrben: a bérük az utóbbi évek emelése ellenére is messze elmarad a cégcsoporton belül német kollégáikétól.

A magyar audisok egyébként a sztrájk indoklásaként azt hozták fel, hogy helyzetük még a régióban is a legrosszabb: elmondásuk szerint a Volkswagen-csoporton belül a csehek 25, a szlovákok 28, a lengyelek pedig 39 százalékkal keresnek többet, így a fő cél nem is a 3,6-szoros belga bér elérése volt.

Véget érhet a régió gazdasági sztorija

Látható, hogy részben a magyar Audi-sztrájkon felbuzdulva mélyebb folyamatok is elindultak a régióban, néhány elemző szerint mostanra arról beszélhetünk, hogy kifulladni látszik Kelet-Európa eddigi feldolgozóiparra épülő modellje. Ez nagyrészt az olcsó és bőséges munkaerőre épült, most viszont mindkét területen változást látunk.

A régió szinte minden országát sújtja a szakképzett munkaerő hiánya. Az Európai Bizottság szokásos felmérése szerint ez leginkább Magyarországon tartja vissza a cégeket kapacitásbővítéstől, de a többi országban is több éves vagy évtizedes mélyponton van a munkanélküliség, és egyre kevesebb a tartalék.

A folyamatos átlagon felüli béremelés után egyre kevésbé mondható el, hogy versenyképes a kelet-európai munkaerő költsége. Persze az utóbbi évek növekedése után a régiós országok óránként 10 eurós bérköltsége még mindig nagyjából harmada az eurózóna átlagának, de a görög, a portugál vagy akár a szlovén bérköltségek már alig haladják meg a közép-európaiakat.

Később még ráfázhatunk a mostani bérrobbanásra

Nemrég a Bloomberg is a magyar Audi-sztrájkot hozta példaként a régió egyre erősödő bérnyomására, ami veszélyezteti Kelet-Közép-Európa olcsó munkaerejét. Kiemelik, hogy a romló demográfiai folyamatok, a kivándorlás és a külföldi bevándorló munkaerő politikai elutasítása vezetett a most tapasztalható bérnyomáshoz

Ennek hosszabb távú következményei lehetnek, hiszen ma még a dolgozók alkupozíciója erősebb, de az Unicredit már idézett elemzése szerint a jövőben az új beruházások helyszínének meghatározásakor hátrányba kerülhetnek azok az országok, ahol a munkaerő nem áll rendelkezésre vagy nem elég mobil.

Márpedig a nagy autógyártók várhatóan továbbra is a régió legnagyobb beruházói lennének, ha rendelkezésre állna a megfelelően képzett munkaerő. Tavaly novemberben például éppen a Volkswagennel kapcsolatban jelentek meg olyan hírek, hogy Magyarország mellett Románia és Bulgária lehet versenyben egy új egységért, sőt akár a győri Audi-gyár bővítése is szóba kerülhet. Akkor az Automotive News Europe azt írta, hogy a tervezett beruházás egymilliárd eurós lenne, és 4000-5000 új munkahelyet is teremthetne.

A Reuters már tavaly nyáron hasonló tendenciáról számolt be, akkor a moszkvai székhelyű Reneissance Capital véleményét idézték, mely szerint a már eldöntött projekteken valószínűleg nem változtatnak a nyugat-európai cégek, de a jövőbeli beruházási döntéseiknél figyelembe veszik majd a bérrobbanást. Az orosz cég szakértői szerint Közép-Európa a jövőben nem kínál majd olyan lehetőségeket, mint a kilencvenes években.

A cégek rövidtávon a hatékonyságukat próbálják javítani például automatizálással, hosszabb távon viszont más országok felé tolódhat el a termelés, ahol még mindig olcsó a munkaerő. Az orosz cég elemzői szerint ez elsősorban Törökországot, Marokkót, Tunéziát, Egyiptomot és akár Ukrajnát hozhatja előnyös helyzetbe.

Ez azt is jelenti, hogy a kelet-közép-európai országoknak az eddigi helyett új növekedési motorra is szükségük lesz, hiszen a jövőben nem lesz fenntartható az intenzív tőkebeáramlás és a feldolgozóipar dominanciája. Éppen ezért egyre több helyen próbálnak a magasabb hozzáadott értékű munkahelyek felé nyitni, mivel ezt a problémát a kormányok is belátták.

A címlapkép forrása: MTI/Krizsán Csaba

• Címkék:
• autóipar,
• makrogazdaság,
• bér,
• feldolgozóipar,
• munkaerő-piac,
• audi-sztrájk,
• munkaerő-tartalék