Alapjaiban forgatná fel a magyar egészségügyet az MNB javaslata
Gazdaság

Alapjaiban forgatná fel a magyar egészségügyet az MNB javaslata

Drágább és egységes csomagolású cigaretta, megadóztatott virsli, bacon, sütemény és hamburger. A nem szót fogadó beteg drágább kezelési költsége, a gyógyszert rendesen beszedő betegeknek magasabb állami támogatás. Nehezebb helyzetben lévő gyógyszergyártók, gyógyszer-reklámadó, stratégiai iparágként kezelt gyógyszerkereskedelem - ha a kormány megfogadná a jegybank szerdán bemutatott versenyképességi javaslatcsomagját, akkor nagyjából ez várna ránk. Mindemellett azonban érzékeny ügyek felnyitását és rendkívül fontos, évtizedek óta várt lépések megtételét is javasolja az MNB elemzőgárdája annak a fő célnak az elérése érdekében, hogy javuljon a magyarok gyászos egészségi állapota. A kormány által szintén szerdán közzétett versenyképességi csomag is tartalmaz egészségügyre vonatkozó részt, és az abban szereplő 5 konkrét elem összecseng a jegybank javaslataival.
Erről itt írtunk külön cikkünkben:

Egészségügyi fordulat az MNB szerint

Nem érhetjük utol Ausztriát teljes egészségügyi fordulat nélkül

- jelentette ki többek között az MKIK gazdasági évnyitó beszédében Matolcsy György jegybankelnök, amikor bemutatta az MNB szakértőinek legújabb versenyképességi javaslatcsomagját és annak is a magyar egészségügy fejlesztésére vonatkozó részét. (Az új javaslatokat egyébként érdemes összevetni a jegybank tavaly júniusban bemutatott anyagában szereplő 24 egészségügyi javaslattal.)

És érdemes itt elidőzni kicsit a fordulat szó használatán. Mert valóban: ahogyan az "Egészséges társadalom" címet viselő fejezet 39 javaslatát az jut eszünkbe, hogy ezek az intézkedések gyakran szöges ellentétben állnak/álltak a kormány eddigi politikájával.

Az intézkedések egy másik csoportja pedig status qou helyzeteknek menne neki, amibe eddig egyetlen kormány sem vágta a fejszéjét, nem véletlenül. Valamint az is kiolvasható, hogy a gyógyszergyártók valószínűleg a vesztesei lennének egy ilyen intézkedéscsomagnak, ugyanis konkrétan szerepel benne a "gyógyszerkiadások szakmai alapú átsorolása, csökkentése". Ez a korábbi Széll Kálmán Tervek gyógyszerszektort érintő lépéseinek ismeretében (akkor Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter volt) nem teljesen váratlan.

Fontos, érzékeny, innovatív és semmitmondó elemek egy helyen

A jegybank szakértői - hasonlóan a korábbi anyagaikhoz - abból indulnak ki, hogy a magyar lakosság egészségi állapota meghatározza az ország humán tőkéjének állapotát, és mint ilyen nemzetgazdasági kérdés. A dokumentum egészségügyi fejezetében három fontos motívum húzódik meg:
  • Egyrészt hangsúlyozza a lakosság egészségtudatosságának emelését és a prevenció fontosságát.
  • Másrészt úgy vélik a szakértők, hogy a teljes egészségügyi rendszer hatékonysági tartalékokkal rendelkezik. Ha ezt megfelelően használná ki a kormány, akkor a kiadási szint növelése nélkül is javítható lenne az eredményesség. Konkrétan megemlítik, hogy "a gyógyszerkiadások magas vagy az ágykihasználtság alacsony szintje olyan hatékonysági tartalékot jelent, amelynek megfontolt átcsoportosításával (például prevenciós vagy alapellátási célokra) javítható lenne az egészségügyi ellátórendszer hatékonysága".
  • Harmadrészt a magánforrások intézményesített keretek között történő becsatornázása mellett érvel az anyag.

Az MNB közgazdászai az egészségtudatosság erősítése érdekében nemcsak motiváló elemeket fogalmaztak meg, hanem előszeretettel nyúlnának az adóemelés eszközéhez. Legutóbb Joó Tamás egészségügyi közgazdásszal készített interjúnkból volt kiolvasható, hogy "az egyik leghatékonyabb dohányzás visszaszorítását célzó intézkedés az adóemelés. A fejlett országokban a dohánytermékek adójának 10 százalékos emelése 3-5 százalékos fogyasztáscsökkenéssel jár együtt". A jegybanki szakértők ezúttal a röviditalok jövedéki adóját, a dohánytermékek jövedéki adóját emelnék, valamint a népegészségügyi termékadóval sújtott ételek körét bővítenék. Konkrétan a pálmaolaj felhasználását, de jobban adóztatnák a virslit, a bacont, a süteményeket vagy épp a hamburgert. Érdemes megjegyezni azt is, hogy a jegybanki anyag javasolja a dohánytermékek egységes csomagolásának mielőbbi bevezetését, melynek alkalmazását a kormány nemrégiben halasztotta el 2,5 évvel későbbre.

Az egészséges életmódra pozitív ösztönzőkkel nevelő (egészséges étkezés támogatása adókedvezménnyel, rendszeres sportolás, minőségi munka- és lakókörnyezet) intézkedések, valamint a fentebb tárgyalt adóemelések mellett egy lényeges "büntető" jellegű eszközt is javasol a jegybank: beteg-együttműködésen alapuló finanszírozási módszerek kiterjesztése. Ennek keretében javasolják a kétoldalú kötelezettségvállalás elvének bevezetését. "Eszerint nem csak a finanszírozónak vannak kötelezettségei, hanem a betegeknek is, akik kötelesek követni és végigcsinálni az orvosok által előírt terápiát. Amennyiben elmulasztják mindezt, akkor ezzel a jövőben további költségekkel fog járni az ellátásuk, amelyhez nagyobb hozzájárulás várható el a részükről. Az Egyesült Államok piaci biztosítási elvére épülő modelljében az ilyen típusú kötelezettségek jelentős szerepet játszanak. A beteg-együttműködés javítás érdekében javasoljuk, hogy a be nem fejezett rehabilitációs ellátások esetében a betegeknek vissza kelljen fizetniük az ellátás költségeinek egy részét - fogalmaznak. Emellett javasolják továbbá, hogy a gyógyszerek esetében pozitív ösztönzőt jelentő, betegegyüttműködésen alapuló gyógyszertámogatás kerüljön bevezetésre. "Mindez a gyakorlatban azt jelentené, hogy bizonyos krónikus betegségek esetében (például: cukorbetegség, magas vérnyomás) a terápia, illetve az ahhoz kapcsolódó kiegészítő előírások (például: testmozgás, diéta, szűrővizsgálatokon való részvétel) betartása esetében növekedne a szedett gyógyszerek állami támogatása" - részletezik.

A jegybanki anyag tisztában van a magyar egészségügyi ellátórendszer egészét átható legsúlyosabb problémával, a szakemberhiánnyal. Itt kiemelték, hogy a humán erőforrás hiányban jelentős szerepet játszik a magán- és a külföldi ellátóintézmények elszívó hatása, valamint a pályaelhagyás. Az állami ellátórendszert elhagyó munkavállalókat ma már nem is elsősorban a magasabb bérek megszerzésének lehetősége, hanem a kellemesebb munkakörnyezet motiválja - írják. Ugyanez a kép olvasható ki a Portfolio egészségügyi interjúsorozatának releváns darabjaiból is. A legsúlyosabb probléma megoldására azonban csak általánosságokat találunk a jegybanki csomagban: átlátható bérezés, szakszemélyzet számának növelése, háziorvosi rendszer funkciójának erősítése, mentési rendszer erősítése, több mentős felvétele, magasabb mentős bérek, eszközpark fejlesztés. Ezeknél a javaslatoknál nagyon hiányzik a hogyan és a miből kérdésekre adott válasz.

Vannak mindenképpen előremutató javaslatok is, amelyek megvalósulásuk esetén valóban sokat tennének hozzá a magyarok egészségi állapotához. A rehabilitáció erősítésének ügye (amit a legújabb szlovák egészségügyi reformban szintén felismertek), a társadalom folyamatos öregedése okozta kihívások felismerése, otthonápolás, szociális ellátórendszer fontossága, a Nemzeti Egészségügyi Adatbázis létrehozása (itt Szingapúr példáját említik a szakértők, ahol a National Electronic Health Record rendszere az "Egy beteg, egy egészségügyi nyilvántartás" elvére épül), az egynapos aktív ellátások kapacitásának növelése, a telemedicina fejlesztése, innovatív ellátásszervezési technológiák alkalmazása (internetes ügyintézés, időpont, lelet, stb., de még a Google Glas amerikai alkalmazását is megemlítik).

A csomagban szerepelnek azok az intézkedések is, amelyeket a szakma egy része évtizedek óta követel. Ide sorolható a valós költségekre épülő állami finanszírozás, a teljesítményvolumen korlátok alkalmazásának felülvizsgálata, a minimumfeltételek felülvizsgálata, az ellenőrzés erősítése, a menedzsmentértékelési rendszer bevezetése, az eredményességhez kötött finanszírozási módszerek, az egészségügyi intézmények teljesítményének és a betegek elégedettségének standardizált mérése és publikálása.

És vannak azok a javaslatok, amelyek a kormány eddigi intézkedéseivel mennek szembe vagy más szempontok miatt érzékenyek ezek az ügyek. Ezek közül kiemelendő a szolgáltatásfinanszírozó kiegészítő magán egészségbiztosítási rendszer feltételeinek megteremtésére irányuló javaslat. Ehhez ugyanis szükség van a közfinanszírozott alapcsomag pontos definiálására, melyhez eddig a politikai akarat érthető okokból kifolyólag nem volt meg. Ugyanígy nehezen összeegyeztethető a mostani keretekkel az alanyi jogú egészségpénztári tagság befizetéseinek ösztönzése, a vállalati adócsomagokra vonatkozó adókedvezmény (amit a gyakorlatban a kormány épp az idei évtől szüntetett meg), valamint a magán egészségbiztosításokra vonatkozó kedvezmény.

A gyógyszeripar szereplői is készülhetnek

Ha a Matolcsy György által vezetett jegybank versenyképességi javaslatát tűzné napirendre a kormány, akkor leginkább a gyógyszeripar szereplői izgulhatnának, felsejlenek ugyanis a korábbi Széll Kálmán Tervekben megfogalmazott állítások. Az anyag ugyanis több helyen hangsúlyozza a magas magyarországi gyógyszerkiadásokat. Megemlíti például:

Több tényező együttes hatásaként a Magyarország GDP-arányos gyógyszerügyi kiadásai az egyik legmagasabbak az Európai Unióban.

Majd később hozzáteszi, hogy "a vényköteles gyógyszerek forgalma 463 milliárd forint volt, amelyből az állam fizetett 342 milliárd forintot, míg a betegek 121 milliárdot álltak". A gyógyszergyártók által fizetett különadókról azonban megfeledkezik az anyag.

Sokatmondóan hozzáteszik az elemzők, hogy "a vényköteles gyógyszerek esetében nem lehet figyelmen kívül hagyni az orvoslátogatók szerepét, akik érdeke, hogy rávegyék az orvosokat minél több gyógyszer felírására és akik Magyarországon kifejezetten enyhe szabályozási környezet mellett végzik a munkájukat", valamint megjegyzik, hogy "a vény nélküli gyógyszerek vásárlásában valószínűleg fontos szerepet játszik az, hogy a magyar tévékben a reklámok több, mint negyede valamilyen gyógyszert hirdetett". Megállapítják azt is, hogy a magyar lakosság tehát alapvetően sok gyógyszert vásárol, azonban e gyógyszerek egy részét nem szedi be.

Mindezek miatt javasolják többek között a gyógyszerkiadások szakmai alapú átcsoportosítását, csökkentését. Ezen belül konkrétan:
  • szakmai szempontok szerint felülvizsgálni valóban szükség van-e ilyen mennyiségű és szerkezetű vényköteles gyógyszer felírására,
  • az innovatív terápiák alkalmazásához szükséges források előteremtése érdekében megfontolandó lehet csökkenteni az alacsony terápiás költségű gyógyszerek állami támogatásának mértékét,
  • az orvoslátogatók és a klinikai kísérletek működésének átláthatóvá tétele,
  • vény nélkül kapható gyógyszerek mennyiségének csökkentése érdekében a gyógyszerek és egyéb egészségügyi termékek hirdetéseire kivetett reklámadó bevezetése, a bevétel célzott felhasználása.

Külön pont, ami szintén a gyógyszerszektort érinti, hogy stratégiai iparágként kezelné a jegybank a gyógyszerkereskedelmet. "Az utóbbi években számos fejlett országban is gyógyszerhiányok, gyógyszerellátási problémák alakultak ki. A folyamatos gyógyszerellátás biztosítás érdekében érdemes megfontolni a gyógyszer nagykereskedelem stratégiai iparággá nyilvánítását" - érvelnek.

Összefoglalásképp

Kérdés, hogy mindezekből a kormány mennyit tud és akar felkarolni, ne feledjük ugyanis, hogy a kormány az elmúlt években minden erejével hangoztatta, hogy az egészségügy nem üzlet és a kormánypártok pedig a vizitdíjat szavaztatták le. Ez pedig egész egyszerűen behatárolná a kormány lehetőségeit az egészségügyben, hacsak nem hajlandó végre felülvizsgálni álláspontját.
És íme a teljes lista:
  • Egészséges étkezési szokások elősegítése tájékoztatással és adókedvezményekkel
  • Egészségügyi alapismeretek a közoktatásban
  • A népegészségügyi termékadó bővítése
  • Röviditalok jövedéki adójának növelése
  • A dohányzás elterjedtsége és az általa okozott megbetegedések költségeinek csökkentése a jövedéki adó emelésével
  • Rendszeres sportolás lehetőségének megteremtése
  • Minőségi munka- és lakókörnyezet kialakításának támogatása pályázatokkal
  • A háziorvosi rendszer funkcióinak erősítése
  • Rendszeres állapotfelmérések és szűrővizsgálatok támogatása
  • Nemzeti Egészségügyi Adatbázis létrehozása
  • Átfogó mentális egészségcsomag kidolgozása és szisztematikus végrehajtása
  • Mentési rendszer erősítése
  • Beteg-együttműködésen alapuló finanszírozási módszerek kiterjesztése
  • Rehabilitációs ellátások erősítése
  • Hosszútávú- és otthonápolási kapacitások növelése az egészségügyi és szociális ellátórendszer közötti együttműködés erősítésével
  • Valós költségekre épülő állami finanszírozási rendszer kialakítása
  • Eset szintű adminisztráció és kontrolling bevezetése az egészségügyi intézményekben
  • Teljesítményvolumen korlátok alkalmazásának felülvizsgálata
  • Ellátási szinteken átívelő finanszírozás kialakítása
  • Eredményességhez kötött finanszírozási módszerek alkalmazásának bővítése
  • A betegek korábbi kezelésére vonatkozó szakmai visszajelző rendszer kialakítása
  • Átlátható bérezési rendszer kialakítása
  • Egészségügyi szakszemélyzet számának növelése
  • Szolgáltatásfinanszírozó kiegészítő magán egészségbiztosítási rendszer feltételeinek megteremtése
  • Alanyi jogú egészségpénztári tagság és a be- és kifizetések célzott ösztönzése
  • Prevenciós és szolgáltatásfinanszírozási számlák támogatásának bővítése
  • Adókedvezmény vállalati egészségügyi csomagokra
  • Magán egészségbiztosítások számára adókedvezmény
  • Minimumfeltételek, szakmai és finanszírozási irányelvek, protokollok folyamatos felülvizsgálata, frissítése
  • A társadalombiztosítás által finanszírozott ellátási csomag pontos definiálása
  • A szakmai és pénzügyi ellenőrzés erősítése
  • Az egészségügyi intézmények teljesítményének és a betegek elégedettségének standardizált mérése és publikálása
  • Magánszolgáltatók adatszolgáltatási kötelezettségeinek növelése
  • Menedzsmentértékelési rendszer bevezetése az állami intézményekben
  • Egynapos aktív ellátások kapacitásának növelése
  • Gyógyszerkiadások szakmai alapú átcsoportosítása, csökkentése
  • Gyógyszerkereskedelem stratégiai iparágként kezelése
  • Telemedicina fejlesztése
  • Ellátás szervezését egyszerűsítő innovatív technológiák fokozottabb használata


Tavaly júliusban a jegybank szakértői szintén javaslatokkal álltak elő az egészségügy területén, akkor 22 pontban foglalták össze a teendőket az egészségügy területén.

Címlapkép forrása: MTI/Koszticsák Szilárd
DSOKI20191013203
orban viktor tarlos istvan fidesz valasztas
török gábor
orban viktor ertekeles onkormanyzati valasztas tartlos istvan fidesz
lengyel valasztasok magas reszvetel
moszkva oroszprszag voros ter
BÉT
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Bevezetés a tőzsdei kereskedés és befektetés világába.
Esti szeminárium
A legegyszerűbb módszer, hogy a valószínűségeket saját oldaladra állítsad.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
2019. október 17.
Hiventures - Portfolio KKV Tőkefinanszírozás 2019
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
DSOKI20191013203