Napirenden a radikális magyar nyugdíjjavaslat
Gazdaság

Napirenden a radikális magyar nyugdíjjavaslat

Portfolio
A Magyar Nemzeti Bank ezúttal is elővette és még erősebben hangsúlyozza a gyermekvállalás elismerésének szükségességét a nyugdíjrendszerben. Két konkrét lépést meg is fogalmaz a jegybank, kérdés, hogy a kormány mihez kezd ezekkel, ugyanis az elmúlt években igyekezett lerázni magáról a kérdést.
Hasonló témákról is szó lesz a Biztosítás 2019 konferencián. Részletek itt:


A jegybank átfogó versenyképességjavító csomagjában 12 területet azonosított, ezek egyike a "családbarát program", mely önmagában a leghosszabb, 30 oldal terjedelmű. Határozottan állíthatjuk, hogy ezek közül a legradikálisabb javaslat a gyermekvállalás elismerése a nyugdíjrendszerben.

A lépést azzal indokolják, hogy "a jelenlegi demográfiai tendenciák tartós fennmaradása azt eredményezheti, hogy a jövőben a munkaképes korúak egyre kisebb létszámú korosztályainak kell majd fizetnie az időskorúak növekvő létszámú csoportjának nyugellátását". "A gyermeknevelés nyugdíjrendszeren belüli elismerése hozzájárulhat a demográfiai trendek megfordításán keresztül a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságához és a megfelelő színvonalú nyugellátások biztosításához" - érvelnek.

A gyermekvállalás nyugdíjrendszeren keresztül történő elismerése alapvetően két célt szolgálhat. Egyrészt a méltányosságot, azaz a gyermeknevelés többletköltségének ellensúlyozását, másrészt a gyermekvállalás ösztönzését. Az első cél mögött az áll, hogy a gyermeknevelés költségei jellemzően az egyének szintjén jelentkeznek, ugyanakkor a gyermeknevelés társadalmi hasznot is jelent (például a gyermektelenek nyugdíjának fedezetét is a mai gyermekek jövőbeli járulékai fogják jelenteni). A gyermeknevelés humán tőkébe való beruházásnak is tekinthető.

Külön kiemelik (egy 2012-es kutatás alapján): a szülők egy átlagos iskolai végzettségű, 21 éves gyermek felnevelésére 10 millió forintot költenek keresetükből, és összesen további 9 millió forintra becsülhető a szülők munkaráfordítása, amihez körülbelül 13 millió forint állami támogatás társul.

Azt is megjegyzik, hogy a gyermeket vállaló szülők költségvetési támogatásokat kapnak, azonban ezek a gyermekneveléssel összefüggő költségeknek csak kisebb hányadát fedezik.

A gyermekvállalás figyelembevétele mellett szól továbbá, hogy a szülők aktív korukban lemondanak jövedelmük egy részének elfogyasztásáról, egy gyermeket nem vállaló egyén azonban átlagosan nagyobb megtakarítást tud képezni nyugdíjas korára, ami fedezheti a gyermekesek számára megállapított nyugdíjhoz képesti elmaradást - folytatják az érvelést a jegybank szakértői.

A gyermekvállalás nyugdíjrendszerben való figyelembevételét a gyermeket vállaló nők kedvezőtlenebb nyugdíjkilátásai is indokolhatják. A nők nyugdíjkifizetése átlagosan 15 százalékkal volt alacsonyabb a férfiak nyugellátásához képest 2016-ban a 65-79 éves ellátottak körében. Ez ugyanakkor kedvező uniós összevetésben. A nemek közötti bérrés 2016-ban 14 százalék volt Magyarországon, ami lényegében megegyezik a nyugdíjaknál megfigyelt eltérés mértékével.

Hogy mekkora hátrányból indul a nyugdíj összegében egy többgyermekes anya, arra példát is hoznak. A háromgyermekes anyák számára például átlagosan 22 százalékkal alacsonyabb induló nyugdíjat állapítottak meg, mint a gyermekteleneknek. A magasabb gyermekszám és az alacsonyabb nyugdíj közötti kapcsolat azonos iskolai végzettséggel rendelkező csoportokban is kimutatható.

A két konkrét javaslat

Emlékeztetnek a jegybank szakértői arra is, hogy a nyugdíjrendszer ugyanakkor részben már most is figyelembe veszi a gyermekvállalást. Egyrészt az anyasági támogatások ideje szolgálati időnek minősül, másrészt a nők - függetlenül attól, hogy vállaltak-e gyermeket vagy sem - 40 év jogosultsági idő megszerzésével az öregségi nyugdíjkorhatár előtt nyugdíjba vonulhatnak, a gyermekneveléssel töltött idő 8 évig terjedő mértékben beszámításra kerül a 40 év jogosultsági idő számításakor.

Ezen felül javasolják, hogy az induló nyugdíj összegének megállapításakor a felnevelt gyermekek számát is vegye figyelembe a rendszer. Ez konkrétan arról szól, hogy a felnevelt gyermekek száma alapján kapjanak a szülők egy bizonyos mértékű nyugdíj-kiegészítést. A nyugdíj-kiegészítés lehet fix összegű, a nyugdíj százalékában megállapított mértékű vagy a gyermek keresetének százalékában meghatározott összegű. Franciaországban például a három vagy több gyermeket felnevelő anyák 10 százalékos nyugdíjnövelést kapnak. A gyermekek bruttó béréhez kötött nyugdíjkiegészítés azon gyermekek után járna, akik munkát vállalnak Magyarországon, ami a munkaerőpiac fehéredéséhez (a tényleges munkabér alapján megvalósuló adó- és járulékfizetésre való ösztönzés által) és a külföldön dolgozó munkavállalók hazatéréséhez is hozzájárulhat. A bruttó béren alapuló kiegészítés azt is figyelembe veszi, hogy a gyermekek felsőfokú végzettségének megszerzése a szülők számára jellemzően többletköltséget jelent, és a magasabban képzett munkavállalók általában véve nagyobb összegű járulékfizetéssel gyarapítják a nyugdíjkasszát. A gyermeket nevelő szülőket pedig hosszú távon arra ösztönzheti, hogy minél több erőforrást allokáljanak gyermekeik oktatására, mivel az ahhoz társuló magasabb hozadékból nemcsak az állam, hanem a család is részesül.

A másik javaslat értelmében a nyugdíj megállapítása során figyelembe kellene venni a családi adókedvezményt. A családi adókedvezmény nettó jövedelem számítása során való figyelembevétele azt eredményezné, hogy a jelenlegi számítási módszertanhoz képest magasabb nettó kereset kerülne megállapításra a gyermeket nevelő, családi adókedvezményt igénybe vevő szülők számára az induló nyugdíj összegének meghatározásakor.

Vannak előzményei

A gyermekvállalás nyugdíjrendszerben történő elismerése rendszeresen előkerül idehaza. Legutóbb tavaly került a figyelem középpontjába két nyilatkozat után, de a jegybank 2016 óta rendszeresen érvel ennek bevezetése mellett. Akkor az MNB részéről azt hangsúlyozták, hogy a jelenlegi magyar nyugdíjrendszer nem támogatja a gyermekvállalást.

A javaslat igencsak megosztja a közvéleményt, 2014-ben a kormány próbálta erőteljesen eltolni magától a kérdést.

A napokban két írás is megjelent a témában a Portfolio oldalán:Most kíváncsiak vagyunk olvasóink véleményére, mit gondolnak a témáról:
Gyorgy Matolcsy, Governor of the Magyar Nemzeti Bank
Frankfurti tőzsde
Budapesti utca
GettyImages-1180080525
shutterstock_712267579
cimlap_kep_decker-attila_es_szalma_csaba
önkormányzati választás
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
2019. október 17.
Hiventures - Portfolio KKV Tőkefinanszírozás 2019
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Gyorgy Matolcsy, Governor of the Magyar Nemzeti Bank