Elérkeztünk az óriási fordulathoz
Legutóbb 2011 decemberében határozott a Magyar Nemzeti Bank monetáris szigorításról, akkor a novemberi kamatdöntést követően ismét 50 bázispontos alapkamat-emelésről született döntés. Azóta azonban óriásit fordult a világ: a globális jegybankok folyamatos monetáris lazítása (vagyis a támogatóbbá váló külföldi környezet), illetve a magyar gazdaság sérülékenységének csökkenése lehetőséget teremtett a hazai jegybank számára, hogy nyolc hónappal később lazítani kezdjen a monetáris kondíciókon.
2011 decembere óta tehát nem történt monetáris szigorítás Magyarországon, azóta gyakorlatilag folyamatosan lazított a jegybank (hol konvencionális, hol nem konvencionális eszközökkel), most azonban fordulóponthoz érkezhettünk. A Portfolio által megkérdezett elemzők többsége szerint a holnapi kamatdöntő ülésen szigorító intézkedés(eke)t jelenthet be a jegybank.
Hogyan jutottunk el idáig?
Tavaly látványos fordulat következett be a hazai monetáris politikában. Januárban ugyanis még a lazítás irányába mozdult el a Magyar Nemzeti Bank, a nemzetközi folyamatok azonban közbe szóltak, ezért júniusban kénytelen volt beismerni, hogy tartósan nem mehet szembe a világgal.A júniusi kamatdöntést követően kiadott közlemény már úgy fogalmazott, hogy az 5-8 negyedéves időhorizonton nem tarthatók fenn a jelenlegi laza monetáris kondíciók. Ez volt az első lényeges lépés a szigorítás irányába.Ezt követően néhány hónapos kommunikációs zsonglőrködés következett, a hazai infláció azonban közben folyamatosan gyorsult. A fő inflációs mutatót ugyan elsősorban az üzemanyagárak emelkedése hajtotta felfelé (egészen novemberig), a mögöttes folyamatokat megragadó mutatók viszont egyértelműen jelezték, hogy az árnyomás fokozatosan erősödik a magyar gazdaságban.
A Magyar Nemzeti Bankot is meglephette az inflációs nyomás erősödésének üteme, ezért a decemberi kamatdöntést követően kiadott közleményében látványosan a szigorítás irányába mozdult el kommunikációjában, kijelentve, hogy kulcsfontosságúak lesznek a következő hónapok árstatisztikái. Korábban inkább az állt a jegybanki kommunikáció középpontjában, hogy az inflációs cél tartós elérése 2019 közepére várható, decemberi kommunikációjában már nem ezt sugallta az MNB.
Január közepén aztán közzétette a KSH a decemberi inflációs számokat, illetve az MNB saját inflációs alapmutatói is publikálásra kerültek, amelyekből egyértelműen kiderült, hogy a mögöttes árnyomás (a várakozásokat meghaladó mértékben) tovább fokozódott. Ezt követően a februári és a márciusi inflációs adatok csak még inkább megerősítették azt a képet, hogy a maginfláció gyorsan emelkedik Magyarországon, emiatt pedig lépéskényszerbe került az MNB.
Nagy Márton MNB-alelnök január közepén egy interjúban jelezte, hogy amennyiben az adószűrt maginfláció eléri, illetve meghaladja a 3%-ot, az bizonyítékot jelentene az MNB számára, hogy az infláció tartósan elérte a jegybank célját. Ez már februárban bekövetkezett, márciusban pedig tovább ment felfelé a szóban forgó inflációs index, miközben a többi alapfolyamat-mutató is évtizedes csúcsra kapaszkodott.
Holnap lesz a nagy nap
Az elemzők többsége tehát arra számít, hogy a holnapi kamatdöntő ülésen jöhet a szigorítás kezdetét érintő bejelentés, ez alatt azonban nem az irányadónak mondott, jelenleg 0,9%-os kamat emelését kell érteni, ahhoz ugyanis valószínűleg még egy jó ideig nem fog hozzányúlni az MNB. Helyette a forintlikviditást nyújtó devizaswap állományának folyamatos csökkentését, illetve a betéti kamat emelését kell érteni szigorítás alatt. Ezt már tavaly szeptemberben leszögezte a jegybank: vagyis, hogy két eszköz, a forintlikviditást nyújtó swapállomány és a kamatfolyosó optimális kombinációjával alakítja ki az inflációs cél fenntartható eléréséhez szükséges monetáris kondíciókat. A holnapi bejelentés esélyét növeli, hogy érkezik a jegybank friss inflációs jelentése, amellyel megalapozhatja a nagy fordulatot.A Portfolio által megkérdezett szakértők megosztottak abban a kérdésben, hogy már holnap emelni fogja-e a jegybank az O/N betéti kamatot, vagy egyelőre "csak" a swapállományon keresztüli likviditásszűkítésre kerül sor.
Az MNB a monetáris politika normalizációjának útjára lép végre, méghozzá első körben egy 10 bázispontos kamatemeléssel az egynapos betéti kamat esetében. Ez a lépés megegyezik az utolsó - a kamatfolyosót érintő - lazító lépés visszafordításával. Mindemellett a jegybank dönt majd a kiszorítandó likviditás mértékének csökkentéséről is.
- véli Virovácz Péter, az ING Bank szakértője.Azt ugyanakkor hozzáteszi, hogy a jegybank a monetáris szigorításával kapcsolatban hangsúlyozni fogja az óvatosságot és a fokozatosságot, változatlanul rámutatva, hogy a külső környezet inkább lefelé mutató kockázatot jelent a hazai inflációs pályára nézve.
Vizkelety Péter, a Fundamenta elemzője szerint az MNB holnap az O/N betéti kamat 10 bázispontos emelésével ad egy jelzést a normalizáció elindítására, ugyanakkor más lépést nem tesz, leginkább nem változtat az fx swap állományon. Ez a kis lépés a hitelesség megőrzését szolgálja, ugyanakkor azt is kifejezi, hogy az elmúlt ülés óta a fejlett piaci jegybankok részéről (ECB, FED) történt megnyilvánulások nem sürgetik az MNB-t, így drasztikus lépések nem várhatók.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank szakértője szintén a betéti kamat emelésére számít, emellett pedig az MNB FX-swap állománnyal kapcsolatos terveivel kapcsolatosan is részletesebben megnyilatkozhat.
Figyelembe véve a bankközi piac likviditási helyzetét, az FX-swap állomány csökkentése nélkül nehéz lesz elérni az effektívnek számító bankközi kamatok emelkedését. A nagy kérdés számunkra most az, hogy ezt valóban szeretné-e a jegybank, hiszen a rövid idő alatt bekövetkezett gyors forinterősödés önmagában szigorúbb monetáris kondíciókat jelent, ráadásul az EKB lefelé módosított inflációs előrejelzéseinek függvényében az importált infláció felől mutatkozó kockázatok is csökkenhettek.
- írja Nyeste rövid kommentárjában.Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője úgy véli, hogy az emelkedő infláció kevésbé laza monetáris kondíciókért "kiált", az EKB kamatemelés időben való kitolódása viszont elméletileg növelheti a jegybank mozgásterét. Az elmúlt hónapok kommunikációja azonban egyértelműen jelezte: a két tényező közül a belföldi folyamatok esnek nagyobb súllyal a latba. Ha az erőteljes jelzés ellenére az MNB nem teszi meg az első lépéseket a normalizálás irányába, az komoly hitelességi kérdéseket is felvethet.
A normalizálás melletti érveket (belföldi inflációs folyamatok, hitelesség) és ellenérveket (EKB lazább monetáris politika, forint árfolyam) is figyelembe véve mi továbbra is úgy gondoljuk, hogy márciusban elkezdődik a normalizálási folyamat, ami azonban lassú és fokozatos lesz; első lépésként az MNB a piaci likviditás swapállományon keresztüli alakításával próbálhatja feljebb tornázni a piaci kamatokat, kamatemelés valószínűleg még jó darabig nem lesz napirenden.
- fogalmaz Trippon.Az elemzők többsége egyetért abban, hogy a kamatok emelkedése lassú és fokozatos lesz, olyannyira, hogy az irányadónak mondott, jelenleg 0,9%-on álló kamathoz idén még valószínűleg nem fog hozzányúlni az MNB.
Összességében tehát a látszat ellenére elképzelhető, hogy a jegybank kényelmesebb helyzetbe került, ugyanakkor a korábbi kommunikációja miatt el is köteleződött a monetáris kondíciók normalizálása mellett.
- fogalmaz Módos, hozzátéve, hogy emiatt az MNB szigorítás tekintetében csak szimbolikus lépésekben gondolkodik.
