Megjöttek az első elemzői reakciók az MNB döntésére (3.)
Gazdaság

Megjöttek az első elemzői reakciók az MNB döntésére (3.)

Portfolio
Az előzetesen várható volt, hogy elindul majd a szigorítás felé az MNB monetáris tanácsa, ennek ellenére tartogatott meglepetéseket a keddi döntés. A jegybank ugyanis egy új kötvényvásárlási programot hirdetett, majd a sajtótájékoztatón hangsúlyozták a vezetők, hogy nincs szó kamatemelési ciklusról. Az elemzők szerint az MNB továbbra is óvatosan próbál lavírozni a szigorítás és a támogató politika mezsgyéjén.
Az egyre erőteljesebb inflációs nyomás miatt várható volt, hogy valamilyen bejelentést tesz a jegybank, annak ellenére, hogy a külső környezetben jelentős enyhülést tapasztalhattunk az elmúlt időszakban - olvasható az Equilor elemzésében. A cég szakemberei kiemelik, hogy a külföldi nagy jegybankok oldaláról nincs lépéskényszerben az MNB, hiszen mind az Európai Központi Bank, mind a Fed várakozó álláspontra helyezkedett. Ez annak köszönhető, hogy mind a növekedési, mind az inflációs kilátások lefelé mozdultak el globálisan, így ismét támogató álláspontra helyezkedtek a nagyobb jegybankok.

Az Equilor elemzői szerint a keddi döntés után a következő hónapokban is sávosan mozoghat az euró-forint jegyzés, egy viszonylag széles tartományon belül, a 310-325-ös szintek között. Nagyobb, trendszerű elmozdulásnak jelenleg kicsi az esélye.

Arra számítunk, hogy a jövőben a monetáris tanács alapesetben negyedévente az új inflációs jelentéssel egy időben dönt a likviditásbővítő deviaswap állományok további csökkentéséről, valamint a kamatfolyosó kislépésű emeléséről - hangsúlyozza Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.

Mivel a kamatfolyosó jelenleg igencsak aszimmetrikus, az alapkamat emelésére csak akkor számítunk, amikor a kamatfolyosó szimmetrikus lesz az alapkamat körül, amire feltehetően a jövő év közepén kerülhet sor

- teszi hozzá a szakember.

A lehetséges piaci hatásokkal kapcsolatban Suppan kiemelte: nem számítanak a piaci hozamok számottevő emelkedésére, így a Bubor-kamatlábak, valamint a rövid állampapír hozamok a kamatfolyosó aljára tapadhatnak.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a Portfolio-nak az mondta, azért lehet logikus, hogy az MNB most nem jelentett be egy monetáris szigorítási ciklust, mert pár hónap múlva lehet, hogy "vissza kellett volna jönnie" ebből, ha a külső környezet tovább romlik, ami nem indokolja a további szigorító lépéseket. Ebben az esetben az EKB politikája is lazább marad.

A várható piaci hatás szempontjából a kamatfolyosó szűkítésénel is nagyobb jelentősége lehet a likviditást befolyásoló intézkedéseknek. Ugyanakkor a kamatlépés jelzésértékű is volt a normalizáció, illetve a szigorítás megkezdését illetően és mindenképpen nagyobb az O/N kamat jelentősége, mint a változatlan alapkamaté - értékelte Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője.

Jobbágy szerint tehát az óvatos jegybanki megközelítés nyitva hagyja a jövőbeni makroadatokhoz igazodó döntések előtt az utat és továbbra is csak a minimálisan szükséges szigorítással kíván továbbhaladni. A hazai maginfláció és a külső környezet figyelembevételével ez akár azt is jelentheti, hogy ebben az évben nem lesz további kamatemelés. A likviditási keretek meghatározása a swapállomány változtatásán keresztül azonban további finomhangolásra ad lehetőséget.

Változatlanul úgy látjuk, hogy a tényleges intézkedések időzítése jelentős mértékben függ a beérkező új adatoktól. Ugyancsak változatlanul arra számítunk, hogy az alapkamat 2020-ig elejéig valószínűleg nem változik, és jelenlegi prognózisunk szerint 2019 végén a 3 hónapos BUBOR kamat még mindig érdemben az irányadó ráta 0,90%-os szintje alatt állhat majd - teszi hozzá az elemző.

Forián-Szabó Gergely, az Amundi Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója szerint lazább hangvételű szigorítást nehéz lett volna elképzelni. Kiderült, hogy az infláció cél fölé emelkedése egyelőre mégsem okoz akkora "fejfájást" a jegybanknak, mint amennyire az az év eleji kommunikációból kitűnhetett - jegyezte meg.

Kifejtette: az egészen rövid kamatszint 10 bázispontos emelésének közvetlenül nincs érdemi hatása az inflációra, a jegybanki lépések elsősorban az árfolyam terelésén keresztül befolyásolhatják a hazai árakat. Miután a piac egy óvatos kamatemelési ciklus elindítására számított, az MNB elnöke viszont határozottan egyszeri lépésről beszélt, a forint érthető módon gyengült. A beárazott helyzethez képest tehát a keddi bejelentések hatására - az árfolyam gyengülésén és a piaci kamatok csökkenésén keresztül - lazultak a monetáris kondíciók - idézi kommentárját az MTI.

Az Erste kommentárja szerint az MNB döntése megfelelt a saját, illetve a szélesebb körű piaci konszenzusnak. Összességében elmondható, hogy a jegybank megtette az első lépéseket afelé, hogy normalizálja a laza monetáris kondíciókat. A kamatdöntés bejelentését követő sajtótájékoztatón Matolcsy György megerősítette, hogy a központi bank elérte a 3 százalékos inflációs célkitűzését és hozzátette, hogy ezek a lépések nem jelentik egy szigorítási ciklus kezdetét. Az Erste nem változtatott a várakozásain a kamatpályát illetően, de a lefelé mutató kockázatok erősödtek - teszi hozzá. A forint gyengült a kamatdöntést követően, úgy tűnik, hogy a piaci szereplők erősebb jelzést vártak arra, hogy szigorítás jön.

Paul Fage, a TD Securities főközgazdásza a történteket értékelő kommentárjában közölte: a ház megítélése szerint Matolcsy György jelzése arról, hogy nincs szó monetáris szigorítási ciklus kezdetéről és az egynapos betéti eszköz kamatának 10 bázispontos emelése csak egyszeri intézkedés, arra vall, hogy legalábbis a következő két kamatdöntő ülésen csekély a valószínűsége a további szigorító intézkedéseknek.

Fage szerint ugyanakkor az inflációs nyomás miatt ennél hosszabb távon már újabb szigorítási lépésekre lesz szükség. A TD Securities lefelé módosította idei kamatvárakozásait: új előrejelzése szerint a három hónapos BUBOR ráta az év végén 0,62 százalék lesz. A cég eddig 0,93 százalékos - vagyis a jelenlegi MNB-alapkamatot meghaladó - három hónapos BUBOR-szintet valószínűsített 2019 végére.

A TD Securities főközgazdásza szerint az MNB növekedésösztönző alapállásának eleme az a program is, amelynek alapján a jegybank a nyáron 300 milliárd forintos vállalati kötvényvásárlási programot indít. Az elemző szerint ez egyben része a jegybank azon hosszú időre visszanyúló törekvésének is, amelynek célja a vállalati szektor hosszú lejáratú, rögzített kamatú hitelellátásának serkentése - írja az MTI.

Tatha Ghose, a Commerzbank európai feltörekvő piacokkal foglalkozó főközgazdásza kedd esti értékelésében úgy vélekedett: az MNB javított növekedési előrejelzései önmagukban nemigen támasztják alá azokat az érveket, hogy a magyar gazdaságnak további monetáris ösztönzésre van szüksége, sőt inkább a túlfűtöttség bizonyos jeleit lehet már tapasztalni. Ugyanakkor ez a jegybanki alapállás mégsem ad okot komolyabb aggodalomra, mivel a német és a szélesebb euróövezeti feldolgozóipari ciklusok gyengülésnek indultak, és bizonyos késéssel ez a magyar gazdaságot is érinti majd.

A Commerzbank saját növekedési és inflációs előrejelzései alacsonyabbak a magyar jegybank prognózisainál. Ebben a környezetben a céget "nem aggasztja túlzottan", hogy az MNB most nem kezdett hosszabb monetáris szigorítási ciklusba, sőt a ház úgy véli, hogy ha a magyar jegybank szigorítási sorozatra szánta volna el magát, azzal hamarosan fel kellett volna hagynia. Mindezek alapján a Commerzbank a monetáris tanács keddi intézkedéseit és bejelentéseit nem tartja túlságosan ellentmondásosnak.

Tatha Ghose szerint az MNB számára nem volt reális opció az, hogy kedden se jelentsen be semmiféle monetáris intézkedést, mivel a maginfláció az elmúlt hónapokban folyamatosan tartott a jegybanki célszint felé, és e környezetben a további tétlenség már az MNB hitelességét veszélyeztette volna.

A Commerzbank vezető londoni elemzője szerint a negatív betéti kamat emelése jó kompromisszum: a kamatfolyosó így valamivel szimmetrikusabbá vált, ugyanakkor a 10 bázispontos emelésnek nem lesz jelentőseb reálgazdasági hatása. Az elemző közölte: a cég várakozása szerint a forint a következő egy évben a 315-317 forint/eurós árfolyamsávban mozog majd.

Liam Carson, a Capital Economics európai feltörekvő piacokkal foglalkozó vezető közgazdásza a keddi kamatdöntő ülés történéseit elemezve szintén annak a véleményének adott hangot, hogy a betéti kamat 10 bázispontos emelése valószínűleg a jegybanki hitelesség megőrzéséhez szükséges minimális lépés volt, különös tekintettel arra, hogy az MNB döntéshozói már korábban erős jelzéseket adtak az ultraenyhe monetáris politika feszesebbé tételének márciusban várható kezdetére.

Carson szerint az MNB monetáris politikájának pályája rövid távon erősen függ az euróövezet gazdasági kilátásaitól. Az elemző szerint a Capital Economics komornak tartja e kilátásokat: a ház várakozása az, hogy az euróövezeti aktivitás nagyon gyenge marad, és a cég euróövezeti növekedési előrejelzései a konszenzusos sáv alsó szélén vannak.

Carson szerint ugyanakkor mindezzel együtt is valószínű, hogy ha az euróövezeti kondíciók a jelenlegi szintről nem romlanak túlságosan még tovább, az MNB visszatereli figyelmét a hazai inflációs folyamatokra. Ennek alapján a ház továbbra is megfelelőnek tartja azt a várakozását, hogy az idén a magyar jegybank újabb szigorító lépéseket tesz.
ferrari_getty_editorial
thyssenkrupp acél_getty_stock
iphone
GettyImages-1071775348
Népszerű
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
karácsony gulyás_mti