A keresetek növekedésében kulcsszerepet játszik, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum egyaránt 8-8%-kal nőtt az idei évben, miközben a munkaerőhiány miatt is fokozódik a bérnyomás.
Mindez látszik a vállalati szektor bérezésén, ahol 11,8%-kal nőttek a keresetek januárban. Az év eleji béremelések tehát kifejezetten erősek voltak (és ez még nem is tartalmazza a tavaszi bértárgyalások eredményét).
Az átlagos béremelést az "húzta le", hogy a költségvetési szektorban mindössze 6,4%-kal nőttek a bérek, lassabban, mint az elmúlt időszakban.
A reálkeresetek növekedési üteme elmarad a bruttó (és nettó) bérek növekedési üteméről, miután a fogyasztói árak az elmúlt hónapokban értemben emelkedtek. Januárban a keresetek vásárlóereje 7,7%-kal emelkedett, miután az infláció 2,7%-on alakult a hónapban.
A KSH 2019-től a havi létszám és keresetinformációkat a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól átvett ún. járulékbevallásból, a költségvetési szervezetek vonatkozásában pedig a Magyar Államkincstártól átvett adatokból állítja elő és publikálja, a korábbi havi munkaügyi adatgyűjtés kivezetésével párhuzamosan. Az adminisztratív adatok átvételét a hivatalos statisztikáról szóló (2016. évi CLV.) törvény teszi lehetővé. A havi munkaügyi adatgyűjtés kivezetése jelentősen, a munkaügyi statisztikák esetében kevesebb mint felére csökkentette az adatszolgáltatói terheket.
A friss adatok azt is bemutatják, hogy miként alakult a nők és a férfiak keresete közötti különbség, valamint az egyes korcsoportok béréről is képet kapunk:(Címlapkép: MTI/Krizsán Csaba)
