Ez már tényleg a földi pokol: tízmillió százalékos infláció, minden második ember munkanélküli
Gazdaság

Ez már tényleg a földi pokol: tízmillió százalékos infláció, minden második ember munkanélküli

Portfolio
A tavalyi 18 százalékos zuhanás után 2019-ben további 25 százalékkal zsugorodhat a venezuelai GDP, vagyis az ország még nem érte el a gödör alját - derül ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) friss előrejelzéséből. A jó hír, hogy jövőre már talán "csak" tíz százalékkal zuhan tovább az ország nemzeti összterméke, miközben majdnem minden második ember munkanélküli lehet.

Messze még a mélypont a sokat szenvedett országban

Nehéz megbízható adatokat szerezni a venezuelai gazdaságról, az IMF becslései szerint 2018-ban 18 százalékkal eshetett vissza a dél-amerikai ország GDP-je. Ráadásul már 2016-ban és 2017-ben is hasonló mértékben, 16,5 százalékkal eshetett vissza a nemzeti össztermék. Vagyis tavaly már mintegy 40 százalékkal lehetett alacsonyabb a venezuelai GDP, mint a csúcson 2013-ban.

Ez már tényleg a földi pokol: tízmillió százalékos infláció, minden második ember munkanélküli
Az IMF napokban megjelent World Economic Outlook kiadványában még sötétebb képet vázol fel, a Valutaalap szakértői szerint 2019-ben még a tavalyihoz képest is 25 százalékos gazdasági visszaesés jöhet, majd 2020-at már talán megússza az ország 10 százalékos zsugorodással. Ha beigazolódnak ezek a feltételezések, akkor vásárlóerő-paritáson számolva 2020 végén 223,4 milliárd dollár lehet a venezuelai GDP, ami majdnem 60 százalékos visszaesést jelentene hét év alatt.

Ezt pedig természetesen a venezuelai emberek is megérzik: nem elég, hogy több millióan elvándoroltak az országból a jobb élet reményében, de az életszínvonal is folyamatosan zuhan. Az egy főre eső GDP 2013-ban még 18 600 dollár felett lehetett, tavaly viszont a becslések szerint ez alig érte el a 10 ezer dollárt. Ha pedig idén és jövőre még folytatódik a gazdaság visszaesése, akkor a helyzet csak romlik majd.

Az utóbbi években sokan szörnyülködtek a venezuelai infláció láttán, az IMF mostani becslése szerint az exponenciális növekedés folytatódhat. Tavaly a drágulási ütem kicsivel maradt csak el az egymillió százalékos lélektani határtól, most a Valutaalap szakértői 2019-re és 2020-ra is 10 millió százalékos áremelkedéssel számolnak. Ezért részben az áruhiány felelős, az élelmiszertől a gyógyszerig szinte mindenben szűkölködik a lakosság az országban, másrészt viszont a bolivár árfolyama is elszállt, ami begyűrűzött az inflációba. A helyi devizának évek óta van egy hivatalos árfolyama, de azt nem sokan veszik figyelembe, a feketepiacon annak többszöröse a jegyzés.

Az egyre súlyosbodó gazdasági problémák a munkanélküliségen keresztül is begyűrűznek az emberek életébe. A becslések szerint tavaly év végén 35 százalék körül volt a munkanélküliségi ráta, vagyis minden harmadik ember állástalan volt, az IMF szerint ezen a téren is csak romlásra lehet számítani, idén 44,3 százalékra, 2020-ban pedig 47,9 százalékra emelkedhet a ráta, vagyis két év múlva minden második venezuelai munkanélküli lehet. Ebben szerepe van annak, hogy az olajipar szinte teljesen leállt a nemzetközi gazdasági szankciók miatt, az elmúlt hónapokban pedig egyre gyakoribbak az egész országra kiterjedő áramszünetek, melyek még a maradék ipart is tönkrevágják.

Mitől találhatna magára Venezuela?

Venezuelát az utóbbi hónapokban nem csak gazdasági, hanem politikai válság is sújtja. Az év elején az ellenzéki többségű parlament elnöke, Juan Guaidó önhatalmúlag kikiáltotta magát az ország elnökének, de a gyakorlatban azóta sem sikerült átvennie a hatalmat Nicolas Madurótól. Pedig a legtöbb nyugati ország elismerte legitim vezetőként. A probléma, hogy a hadsereg (vagy legalábbis annak nagy része és vezetői) továbbra is Madurót támogatják, katonai beavatkozást pedig egyelőre senki sem akar megkockáztatni. Márpedig amíg nem sikerül megdönteni a hivatalban lévő elnök hatalmát, addig valószínűleg fennmaradnak a nemzetközi gazdasági szankciók az országgal szemben, így pedig a gazdaság sem fog tudni talpra állni.

Pedig a venezuelai származású Nobel-díjas közgazdász már évekkel ezelőtt lefektette a Maduro nélküli gazdaság alapjait elméletben. Hausmann szerint első lépésként az áremelkedést kellene megfékezni mesterséges árkontrollal, illetve az üzleti bizalom alapjait kellene helyreállítani, hogy a magánszféra hajlandó legyen beruházni az országban. Az elmúlt években ugyanis egy sor iparágat szinte teljesen államosítottak, ami megrengette az államba vetett bizalmat.

Második lépésként az országnak dollárra lenne szüksége. Az olajtermelés zuhanása miatt mostanra szinte teljesen elapadtak a külső források, részben ennek köszönhető, hogy sok cég képtelen nyersanyagot importálni, ami hátráltatja a termelést. Vagyis egy olyan ördögi körbe került Venezuela, melyből egyedül képtelen kitörni. Becslések szerint ezen segíthetne egy nagyjából 60 milliárd dolláros IMF-hitel, ami megteremthetné a talpra állás alapjait, hogy a termelés lassan beinduljon. Ezzel friss dollár áramolhatna be az országba, a kiáramlást pedig meg lehetne fékezni egy államcsőddel. Venezuela az elmúlt években többször elmulasztotta már visszafizetni lejáró adósságát, vagyis gyakorlatilag csődben van, de ezt hivatalosan nem mondták ki. Márpedig ez azért lenne fontos, mert a beismerés után el lehetne kezdeni átstrukturálni az adósságot, illetve egy részét leírni a hitelezők veszteségeként. Azt nehéz most megbecsülni, mekkora haircutra lenne szükség, de az IMF egyik feltétele a hitelcsomag esetén szinte biztosan az lenne, hogy a korábbi hitelezők is vállaljanak valamekkora terhet.

Az eddig ismertetett intézkedések után szükség lenne az inflációs várakozások lehorgonyzására, illetve a jegybank hitelességének megteremtésére, hogy meg lehessen fékezni a hiperinflációt. Hausmann szerint ennek a legjobb eszköze egy valutatanács mint árfolyamrendszer felállítása lenne, mely csak annyi bolivárt engedne nyomtatni, amennyi dollár a tartalékokban van. Rövidtávon ezzel lehetne véget vetni az infláció emelkedésének. A másik megoldás egy mesterséges árfolyamküszöb felállítása, mely lassabban fejtené ki hatását, viszont hosszabb távon jobban szolgálná a venezuelai gazdaság érdekeit - teszi hozzá.

Persze a fenti program végrehajtásának feltétele lenne egy rezsimváltás, hiszen Maduro a jelek szerint elzárkózik a nemzetközi segítségtől, illetve attól, hogy együttműködjön. Az viszont nem látszik, hogyan tudna Guaidó hatalomra kerülni a hadsereg vagy külső beavatkozás nélkül. Az utcai megmozdulásokkal, tüntetésekkel egyelőre nem sikerült ezt elérnie. Az USA ugyan támogatja őt törekvéseiben, de legfeljebb a kommunikációban vetik fel egy esetleges katonai beavatkozás lehetőségét. A jövő évi elnökválasztás előtt pedig Donald Trump számára is kockázatos lenne egy ilyen lépés. Így valószínűleg marad a helyi hadsereg meggyőzése. Néhány szakértő szerint ebből a szempontból az idő Guaidónak dolgozhat, hiszen az utóbbi években a hiperinfláció mellett Maduro komoly béremelésekkel "vásárolta meg" a katonák lojalitását. Ahogy azonban elapadnak a forrásai, ezeket a béremeléseket nem biztos, hogy a jövőben is tudja majd biztosítani, márpedig az infláció nem csillapodik, így elveszítheti a hadsereg hűségét.
onlinevásárláse-kereskedelem
mexikói katonák
wall street_shutterstock
Kiadta újabb hard-Brexit felkészítő anyagát Brüsszel: ez vár az emberekre és cégekre
Alteo klub
boeing 737NG
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Befektetési termékek a magas hozam reményében.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Junior elemző/elemző

Junior elemző/elemző

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
2019. november 7.
Energy Investment Forum 2019
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
onlinevásárláse-kereskedelem