Új figyelmeztetés érkezett: több veszély is leselkedik a magyar költségvetésre
Gazdaság

Új figyelmeztetés érkezett: több veszély is leselkedik a magyar költségvetésre

Újfajta elemzéssel állt elő az Állami Számvevőszék a költségvetés kapcsán. A szakemberek arra mutatnak rá, hogy az elmúlt években egyre nagyobb összegben képződött maradvány a költségvetésben, és ezek későbbi gyors ütemű felhasználása veszélyezteti a költségvetési hiánycél teljesítését.
Az Állami Számvevőszék szakértői friss elemzésükben a költségvetés három, eddig kevéssé tárgyalt új aspektusát mutatják be részletesen:
  • Az előirányzat-maradványok képződésének és felhasználásának hatását.
  • Az előirányzat-módosítások hatását a költségvetés egyenlegére.
  • Az uniós források értékének és teljesülésének az egyes években tapasztalt hullámzását.

Az ÁSZ elemzése a 2012-2017. évi zárszámadások adatai alapján lényegében azt vizsgálta, hogy miként alakult a költségvetési maradványok keletkezése és felhasználása az egyes évek között, továbbá bemutatta, hogy az uniós költségvetési források hogyan befolyásolták a központi költségvetés funkcionális kiadási szerkezetét.

Százmilliárdok mozognak év közben

Az ÁSZ elemzői által bemutatott első táblázatban látványos számokra bukkanhatunk. Az elmúlt években egyre növekvő mértékben valósultak meg év közben előirányzat-módosítások és az alábbi táblázat 3. sorában szereplő módosított egyenleg azt mutatja be, hogy milyen értékű lett volna az egyenleg, ha a költségvetés törvény szerinti és a módosítások hatásából adódó egyenlegváltozás együttesen, teljes egészében realizálódott volna. Ez alapján brutális hiányadatokat láthattunk volna, azonban a teljesült egyenlegszámok ennél visszafogottabb adatokat mutatnak.

Új figyelmeztetés érkezett: több veszély is leselkedik a magyar költségvetésre


A 2012-2017. közötti időszakban a végrehajtott előirányzat módosítások egyenlege a hiány alakulása és tarthatósága szempontjából jelentős kockázatot hordozott magában - hívták fel a figyelmet a szakemberek. Ahogyan az a részletes adatokból kiolvasható: a 2015-2017. években a teljesült egyenleg a költségvetési törvényben tervezett egyenleget az évek sorrendjében 38,6%-kal, 8,3%-kal és 57,2%-kal haladta meg.

Az egyenleg tényleges teljesülése az elemzett időszak minden évében a "módosított egyenleg" alatt maradt, azonban a 2015-2017. években a költségvetési törvényben meghatározott egyenlegcélt (a 2017. évben a tervezett egyenleg több mint felével) meghaladóan teljesült. A központi alrendszer negatív egyenlegének növekedése azért is figyelmet érdemel, mert a növekedés ellen hatott a 2016-2017. években az előirányzat maradványok keletkezésének és felhasználásának jelentős összegű pozitív egyenlege. Az előirányzat módosítások tehát a 2016-2017. évek közötti időszakban - a jelentős összegű előirányzat maradványok ellenére - az egyenleg, illetve a központi költségvetés hiányának növekedéséhez vezettek, ezért folyamatos kockázatot jelentettek a költségvetési egyenlegre nézve - magyarázzák a számvevők.

Az ÁSZ egy másik táblázatban azt is bemutatta, hogy az előirányzat-módosítások egyre nagyobb súlyt jelentettek a költségvetésben: a 2012. évben 10%-kal, a 2017. évben pedig 26,9%-kal haladta meg a módosított kiadási előirányzat a költségvetési törvényben jóváhagyott kiadási előirányzatot. Az előirányzat módosítások történhettek országgyűlési, kormányzati, irányító szervi és intézményi hatáskörben egyaránt. A 2016. évben az előirányzat módosítások 11,1 %-a országgyűlési, 6,5%-a kormányzati, 39,8%-a irányító szervi és 42,6%-a intézményi hatáskörben történt. A 2017. évben ugyanezek az arányszámok sorrendben 9,0%, 4,8%, 42,9% és 43,3% volt. Az előirányzat módosítások döntő része tehát a költségvetést végrehajtó szereplők döntéséből származott, vagyis egyre növekvő mértékben irányító szervi és intézményi hatáskörben történtek. Az intézményi hatáskörben történő előirányzat módosítások arányának emelkedését a növekvő összegű maradványok előirányzatosítása is eredményezte.

Új figyelmeztetés érkezett: több veszély is leselkedik a magyar költségvetésre

Híznak a maradványok

Nemcsak az egyenlegmódosítások befolyásolták az elmúlt években a költségvetés egyenlegét, hanem lényeges szerepet játszottak a maradványok, pontosabban azok keletkezése és felhasználása (és ahogy fentebb bemutattuk, a két szál össze is függ). Az első táblázat 7. sorából jól leolvasható, hogy az elmúlt években jelentősen felfúvódott a keletkezett és felhasznált előirányzatok egyenlege.

De mi is az a maradvány? A maradványok képződése és az előirányzatok különböző hatáskörben történő módosítása a költségvetési gazdálkodás természetes jellemzője, rendszeres és az előirányzatok jelentős részét érintő jelenség. Az előirányzat-maradványok tárgyévi keletkezése és felhasználása ugyanakkor jelentősen befolyásolja a költségvetés pénzforgalmi egyenlegét - húzzák alá a számvevők. A költségvetési gazdálkodás szükségszerűen magában hordozza a maradványok képződését és ez alapján a maradványok következő évben történő felhasználását. A maradványok képződésének számos oka van, amelyek között az adott költségvetési szerv, illetve fejezet gazdálkodásából származó belső és attól független, külső okok egyaránt megkülönböztethetőek. A költségvetésben keletkező maradvány a rendelkezésre bocsátott előirányzat adott költségvetési évben nem teljes körű felhasználása vagy a bevételek túlteljesülése miatt képződik. Egy gyakorlati példa lehet, ha elhúzódik egy szerződéskötés, például egy kivitelezés esetén nem sikerül időre kivitelezőt találni. A maradványok két fő típusa pénzügyi szempontból a kötelezettségvállalással terhelt és a szabad maradvány. Ha a maradvány "kötelezettségvállalással terhelt" az még önmagában nem biztosítja és bizonyítja, hogy a kötelezettségvállalásra akkor és olyan mértékben ténylegesen is szükség volt.

A maradványok egyenlegének tekintetében a 2016-os és 2017-es év volt a legkirívóbb a vizsgált időszak alatt. 2016-ban 1071,1 Mrd Ft-tal, 2017-ben 787,0 Mrd Ft-tal több maradvány keletkezett, mint amennyit a tárgyévben felhasználtak. Ez az adott évben kedvező hatást gyakorolt a teljesített költségvetési kiadások és ezzel egyidejűleg a költségvetési egyenleg alakulására, azonban folyamatos kockázatot jelent a jövőre nézve, mert a növekvő mértékű előirányzat maradvány felhasználása - amennyiben nem társul hasonló nagyságrendű maradvány képződéssel a felhasználás évében - a pénzforgalmi hiány alakulására jelentős, negatív hatást gyakorolhat - figyelmeztet az ÁSZ. Később ezt még hangsúlyosabban megjegyzik, amikor úgy fogalmaznak: "az évek során felhalmozódott maradvány későbbi gyors ütemű felhasználása veszélyeztetheti az adott évi költségvetési hiánycél teljesítését".

Mindezek fényében nem véletlen, hogy a számvevőszék anyaga komoly javaslatot fogalmaz meg:

A maradványok keletkezésének és felhasználásának hatása miatt különösen fontos, hogy a kormány folyamatosan nyomon kövesse az előirányzatok teljesülésének alakulását és indokolt esetben beavatkozzon a költségvetési folyamatokba. Mindez azért indokolt, mert a képződött és felhasznált maradványok különbségének növekedése hosszútávon jelentős kockázatot jelent a költségvetés egyensúlyára nézve.

Már lépett a kormány

A részletes elemzésből kiderült, hogy a központi költségvetést tekintve az előirányzat-maradványok a 2016-2017. években a 2012-2015. közötti időszakhoz képest többszörösére növekedtek.

A keletkezett költségvetési maradvány összege a 2016. évben 2 211,2 Mrd Ft, a 2017. évben 2 743,1 Mrd Ft volt, ami a költségvetési törvényben tervezett kiadások 13,4%-át, illetve 14,7%-át tette ki.

Az ÁSZ elemzése arra is kitér, hogy mely fejezeteknél hogyan keletkezett maradvány és azt milyen mértékben használták fel. Ez alapján 2017 végén 783 milliárd forintnyi "szabad maradvány" volt jelen a költségvetésben, ha csak a nagyobb fejezeteket nézzük.

Új figyelmeztetés érkezett: több veszély is leselkedik a magyar költségvetésre


A kormány is felismerte a maradványkeletkezés következményeit, ezért 2018. január elsejétől új szabályozás jelent meg, melynek értelmében a szabad maradvány összegét be kell fizetni a Központi Maradványelszámolási Alap javára. A szabályozás 2019. január 1-jétől kiegészült, amely szerint a meghiúsult kötelezettségvállalás miatt keletkező maradványt is be kell fizetni a Központi Maradványelszámolási Alap javára. A Központi Maradványelszámolási Alapba kerülő összegek felhasználásáról a kormány egyedi határozattal dönt - mutat rá az ÁSZ a kormányzat reakciójára.

Ez a gyakorlatban egy plusz költségvetési tartalékot, mozgásteret ad a kormány kezébe, igaz az ebből való költekezésnek határt szab, hogy az előirányzat-maradvány felhasználása - amennyiben nem társul hasonló nagyságrendű maradvány-képződéssel az adott évben - rontja a pénzforgalmi hiányt.

Hullámzó EU-források

Az elemzés arra is kitér, hogy az uniós forrásokból származó bevételek és a részben uniós forrásból finanszírozott programok kiadásainak évek közötti hullámzása, a tervezetthez képest eltérő teljesülése, felhasználása, illetve az elszámolásuk egyes évek közötti áthúzódása komoly finanszírozási kockázatot hordoz magában.

Egyfelől növeli a központi költségvetés által az egyes években biztosítandó támogatás nagyságát, másfelől felveti azt a problémát, hogy az uniós források teljesítése meghatározó - nagyságrendjénél fogva - a költségvetés végrehajtása, valamint a pénzforgalmi hiány és közvetetten az államadósság alakulása szempontjából.

Az uniós források értékének és teljesülésének az egyes években tapasztalt hullámzása szükségszerűen hatást gyakorol a költségvetési kiadások funkcionális szerkezetére is. Az uniós forrásokat funkcionális szemléletben vizsgálva az elemzés megállapítja, hogy az uniós forrásokhoz kapcsolódó kiadások három fő funkció kapcsán kerültek kifizetésre, ezek az állami működési funkciók, a jóléti funkciók és a gazdasági funkciók voltak. A vizsgált időszakban a jóléti funkciókra fordított uniós források csökkenése mellett számottevően növekedett - a kormányzati célkitűzésnek megfelelően - a gazdasági funkciók keretében felhasznált források értéke.

Az elemzés elkészítése során az egyes évek közötti összehasonlítást nehezítette, hogy a vizsgált években az uniós források nagyságrendje és ezek teljesülési aránya, a költségvetés által ellátott közfeladatok köre és kiterjedése, valamint ehhez kapcsolódóan az intézményi háttér folyamatosan változott - jegyzi meg az ÁSZ elemzése.

Költségvetési ügyekről részletesen legutóbb ezekben a cikkünkben írtunk:A címlapképen Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke. MTI Fotó: Bugány János
Frankfurti tőzsde
kórház
mcdonald's logo
Boeing
cimlap_Hernadi
orbánviktordonaldtusk
DBZOL20200106014
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Rendezvényszervező

Rendezvényszervező

Szerkesztő - újságíró

Szerkesztő - újságíró

Event Driven Equity Analyst

Event Driven Equity Analyst

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
Esti webinárium
Közérthető előadás kezdőknek.
A tőzsdei könyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
kórház