Ellőttük a puskaport: Magyarország fegyverek nélkül indul a háborúba
Gazdaság

Ellőttük a puskaport: Magyarország fegyverek nélkül indul a háborúba

Portfolio
Pozitív kibocsátási rés + nem csökkenő költségvetési hiány + expanzív monetáris politika + gyorsan romló fizetési mérleg. Íme, a csaknem tökéletes kombinációja annak, hogyan lődd el az összes puskaport kedvező konjunkturális időszakban, hogy aztán ne legyen esélyed élénkíteni, amikor beköszönt a lassulás/recesszió. Bemutatjuk, mennyi puskaporunk maradt egy válság esetén, amihez segítségül hívjuk a Morgan Stanley remek ábráit.

Pozitív kibocsátási rés

A magyar gazdaság hasított az elmúlt években, és az idei első negyedévben évtizedek óta nem látott GDP-bővülést könyvelhettünk el. A jó teljesítmény várhatóan az egész évben fennmarad, amit az országba beömlő uniós forrásoknak, a kifejezetten gyors béremelkedésnek, a viszonylag támogató globális környezetnek, a magyar kormány növekedéstámogató intézkedéseinek (a költségvetési hiány fenntartásának), valamint a jegybank ultra laza monetáris politikájának köszönhetünk.

Mindezek miatt mostanra a magyar gazdaság teljesítménye meghaladta a potenciális szintjét (azt, amire hosszú távon képes, lásd kereset írásunkat a cikk végén), ezzel a kibocsátási rés pozitívvá vált. Az Európai Bizottság becslése szerint Magyarországon az egyik legnagyobb a pozitív kibocsátási rés az EU tagállamai közül, ami arra utal, hogy náluk az egyik legnagyobb a gazdaság túlhevülésének a kockázata. (Erre utal az is, amikor elkezd tartósan emelkedni az infláció.)

Ellőttük a puskaport: Magyarország fegyverek nélkül indul a háborúba

Fennmaradó költségvetési hiány

Amikor ilyesmit látnak a kormányok, akkor elkezdenek spórolni a nehezebb időkre. Mostanában (mondjuk a válság óta) ugyanis jól ment a világgazdaságnak, a gyors globális GDP-növekedés közepette pedig érdemes félretenni egy kis pénzt a nehezebb időkre. Nem csak a háztartásoknak érdemes így viselkedniük, hanem a kormányoknak is, hogy amikor visszaesik a világgazdaság, akkor legyen muníció tompítani a recesszió hatásait.

Az anticiklikus fiskális politika alapjai John M. Keyneshez kötődnek. Először a második világháború után alkalmazták a nézeteit, aztán a 2008-as világgazdasági válság után élték reneszánszukat a keynes-i tanítások. Az anticiklikus politika lényege, hogy a GDP-növekedést a kormányok igyekezzenek a hosszú távú trendhez "illeszteni". Amikor a gazdaság ciklikus ingadozásaiból adódóan visszaesik a kereslet, akkor Keynes szerint a kormányzatnak kell keresletet támasztania, hogy megállítsa a lejtmenetet, illetve ellensúlyozza a recesszió kedvezőtlen hatásait, többek között a munkanélküliség megemelkedését. Keynes szerint ugyanis a magas munkanélküliség nem csak a gazdaság számára kedvezőtlen, hanem a demokráciát is szétzilálja. A kormányoknak pedig azért van lehetőségük a recessziós periódusokban élénkíteni, mert a konjunktúra időszakában félretettek a nehezebb időkre. Ha nem így tesznek, akkor nem lesz elég muníciójuk a válság során élénkíteni, sőt, a növekedési periódusban való élénkítéssel a gazdaság túlhevítést kockáztatják és eszközár-buborékokat fújnak.

A magyar kormány sikeresen szorította le tartósan 3% alá a költségvetési hiányt, ami az elmúlt években stabilan 2% környékén alakult. Ezzel könnyedén elkerülhetjük, hogy az EU túlzottdeficit-eljárást indítson ellenünk, és szankciókkal fenyegessen emiatt, ugyanakkor ahhoz kevés, hogy a nehezebb időkben legyen tér a költekezésre anélkül, hogy az államadósság elszállását kockáztatnánk.

Ellőttük a puskaport: Magyarország fegyverek nélkül indul a háborúba
Az anticiklikus fiskális politika lényege az, hogy jobb időkben többletet halmozzon fel a költségvetés, vagyis nullára kellene leszorítani ilyenkor a költségvetési deficitet, ami gyors államadósság csökkenést eredményez, és elegendő muníciója lesz a kormányzatnak, amikor majd élénkíteni kell (recesszió, negatív kibocsátási rés). Ilyesmit igyekszik megvalósítani a unió legtöbb országa, amelyből a legtöbb kelet-közép-európai ország sem kivétel. Magyarország mellett a "nagy költekező" jelenleg Románia.

Ellőttük a puskaport: Magyarország fegyverek nélkül indul a háborúba
Mint az ábrán látszik (szaggatott sárga vonal), Lengyelországnak, Csehországnak, de még Horvátországnak is lesz muníciója, hogy a 3%-os hiány (átmenetileg annál nagyobb deficit) eléréséig költségvetési élénkítést hajtson végre, ha beköszönt a globális lassulás. Magyarország azonban már egy kisebb fiskális stimulussal is azt kockáztatja, hogy emelkedő pályára áll az államadósság, illetve a bűvös 3% fölé kerül a deficit.

MNB: ami a csövön kifér!

Egyelőre a megugró infláció ellenére az MNB sem érzi úgy, hogy rá kellene lépnie a fékre, úgy tűnik, hogy jelenleg is minden erejével igyekszik támogatni a GDP-növekedést. A jegybank szerint hosszú távon nincs veszélyben a 3%-os inflációs cél az alkalmazkodó monetáris politika ellenére sem, így még hosszú ideig alacsonyan tarthatják a kamatokat.

Sőt, még csak most jön egy újabb nem konvencionális monetáris eszköz, a vállalati kötvényvásárlási program, amelyet nem növekedési, hanem recessziós időkben alkalmaznak a jegybankok, segítve a vállalatok stabilizálását. Igaz, az MNB célja közlésük szerint a gyakorlatilag alig létező vállalti kötvénypiac felélesztése.

Akárhogy is, a Morgan Stanley ábrája azt mutatja, hogy Magyarország folytatja az egyik leginkább expanzív monetáris politikát a felzárkózó térségben. A legtöbb jegybank a jelenlegi globális inflációs környezetben igyekszik elkerülni azt, hogy túlságosan támogassa vagy visszahúzza a GDP-növekedést.

Ellőttük a puskaport: Magyarország fegyverek nélkül indul a háborúba

Elfogyó mérlegtöbblet

Az túlfűtöttség egyik jele a folyó fizetési mérleg egyenlegének gyors romlása. Magyarországon a válság óta kitartósan magas mérlegtöbblet a belső kereslet erőteljes bővülésével párhuzamosan pillanatok alatt fogyott el. A makrogazdasági folyamatok alapján pedig könnyen lehet, hogy átmenetileg mérleghiány alakul ki idén. Egyrészt fontos látni, hogy egyelőre nincs folyómérleg hiányunk, ami biztató, másrészt az EU-transzferek a fizetési és tőkemérleg együttes egyenlegét pluszban tartják, ami csökkenti a kockázatokat.

Ellőttük a puskaport: Magyarország fegyverek nélkül indul a háborúba

OECD: szigorítani kell Hasonló következtetésre jut az OECD mai anyaga is. "Szigorúbb fiskális és monetáris politikára lenne szükség Magyarországon, hogy elkerülje a túlhevülés kockázatát" - olvasható a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kedden megjelent elemzésében. A gazdasági növekedést évek óta elsősorban a belső fogyasztás húzza, amit a bérek emelkedése és az erős fogyasztói bizalom fűtenek. A beruházásokat közben az uniós források lehívása és a kormány családpolitikai intézkedései pörgetik, miközben lassan az egész gazdaságot a munkaerőhiány jellemzi az alacsony munkanélküliségi ráta mellett. A monetáris politika is tovább fűti a gazdaságot, az OECD szerint a jegybanknak fokozatosan vissza kellene vennie az extra laza kondíciókból, hogy kordában tudja tartani az inflációs várakozásokat. Közben a járulékok további csökkentése és a jelentős állami béremelések miatt az erőteljes növekedés mellett is csak stagnál a költségvetési hiány. Az OECD szerint az erőteljes növekedés lehetőség lenne arra, hogy hosszabb távon is a költségvetés fenntarthatóságát megalapozó lépéseket tegyen a magyar kormán

Azt már tudjuk, hogy a magyar gazdaság jelenleg sokkal ellenállóbb, mint a világgazdasági válság kirobbanása előtt, habár számos sérülékenységi pontot azonosíthatunk. Azonban láthattuk, hogy a kormány az elmúlt években sem tüntette el a költségvetés hiányát (sőt, újabb költségvetési élénkítés érkezik), miközben a jegybank szinte minden fegyvert bevetett (nullás kamat, IRS, MIRS, NHP, NHP+, vállalati kötvényvásárlás), hogy fenntartsa a gyors GDP-növekedést. A fiskális és monetáris politika akkor élénkített (élénkít), amikor a globális növekedés elérhette a csúcspontját, és a következő időszakban jó esetben lassabb világgazdasági növekedés, rosszabb esetben recesszió következik be. Ebben az időszakban a költségvetési és a monetáris politikának is minimális lehetősége lesz a kilábalás támogatására, miközben az anticiklikus politika lényege a gazdasági ciklusok simítása lenne. Ehelyett a jelenlegi kormányzati politika felerősíti a ciklust. A következő negyedévekben a magyar gazdaság növekedése várhatóan még meghaladja a főbb kereskedelmi partnereink bővülési ütemét az erős belső motorok miatt, így ebben az időszakban még lenne némi esély feltölteni a fegyvertárakat. Az első hónapok költségvetési folyamatai alapján (jelentős többlet) pedig nem lehet kizárni, hogy a kormányzat elkezdett tartalékoz képezni a nehezebb időkre, azonban az sem zárható ki, hogy az EU-támogatások beérkezésével kapcsolatos bizonytalanság miatt igyekszik spórolni. Utóbbi esetben nem lesz tér az élénkítő politikára.

Potenciális növekedés? Kibocsátási rés? A közgazdászok igen kedvelt gondolati keretének az a kiindulópontja, hogy minden gazdaságra jellemző egy potenciális kibocsátási szint (GDP), amit a gazdaság paraméterei (az ország alapvető jellemzői, a humántőke mennyisége és minősége, tőkeállomány, technológia, intézményi környezet stb.) határoznak meg. Ez a szint az idő előrehaladtával változik, a potenciális GDP-növekedés ütemével. Az ütemet főként a fent említett tényezők változása befolyásolja. Jellemzően a fejletlenebb országokban ez a növekedési ráta magasabb, hiszen az előttük járó országok mintáit követve (vagy még jobbat kitalálva) fel tudnak zárkózni. (Hogy pontosan meddig, azt máskor tárgyaljuk meg.) A gazdaság jellemzően sosincs a potenciális kibocsátási szintjén. Ettől ugyanis eltéríti a nem semleges külső környezet, a belső és külső sokkok, a növekedést befolyásoló tényezők véletlenszerű vagy ciklikus ingadozása. A közkeletű felfogás szerint a gazdaság ciklusokba rendeződve fejlődik vagyis hullámszerű mozgással, "egyszer fent, egyszer lent" alapon mozogja körbe a potenciális növekedési pályát. A potenciális kibocsátási szint és a pillanatnyi tényleges teljesítmény közötti különbség a kibocsátási rés (output gap), ami túlhevülés esetén pozitív, pangás, recesszió esetén pedig negatív. A nagy kérdés, hogy a gazdaságpolitikusok mit csináljanak ezzel a ciklikus mozgással. Általában az a válasz erre, hogy legyen némi igényük tompítani a kilengéseket, mert ha ezek túl nagyok, annak kockázatai és költségei vannak. És innentől jönnek az újabb problémák. Egyrészt, a kibocsátási rés becslését nagy bizonytalanságok övezik, így nem lehet pontosan tudni, hogy mikortól kell megváltoztatni a gazdaságpolitika irányát. Különösen igaz ez nagy visszaeséseknél (például most, a nagy válság után), amikor nehéz megmondani, hogy a potenciális kibocsátási szint visszaesett -e, és ha igen, mennyivel. Így aztán megoszlanak a vélemények arról, hogy pontosan hová, milyen eszközök alkalmazásával érdemes visszatornászni a gazdaság teljesítményét anélkül, hogy a túlerőltetés újabb bajba sodorja a gazdaságot. A dolgot bonyolítja még néhány dolog, például hogy a gazdasági ciklusokat jellemzően keresleti vagy kínálati sokkok okozzák-e, vagy hogy a trendnövekedést milyen eszközökkel lehet befolyásolni (például hogy az egyszerű konjunktúraszabályozó eszközök hatnak-e a hosszú távú trendnövekedésre) stb.

(Címlapkép: MTI/TASR/Martin Baumann)
nyse tőzsde usa részvény
fehér ház getty stock
rossmann_getty_editorial
corvinus_getty_editorial
honcsaruk ukrajna_getty_editorial
bkk_busz_bkv
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
A tőzsdei könyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Event Driven Equity Analyst

Event Driven Equity Analyst

Statisztikai elemző

Statisztikai elemző

Szakmai asszisztens

Szakmai asszisztens

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
fehér ház getty stock