Felejts el mindent, amit eddig Magyarország legnagyobb problémájáról hittél
Gazdaság

Felejts el mindent, amit eddig Magyarország legnagyobb problémájáról hittél

Portfolio
Végtelen cikk született arról a magyar sajtóban, hogy nálunk a legnagyobb a munkaerőhiány régiós összevetésben és az EU-ban is kiemelkedő a magyar adat. Elég nehéz volt elhinni eddig is, hogy tízből kilenc feldolgozóipari cég munkaerőhiányra panaszkodik, a Portfolio azonban kiderítette, hogy ez nem is igaz. Egy módszertani kérdés okozta eddig a problémát. Habár a magyar munkaerőhiány valóban magas, mégis beleillik a régiós trendbe, és valójában tízből öt vállalat panaszkodik munkaerőhiányra.
Számtalan alkalommal használta a Portfolio az Európai Bizottság által közölt üzleti felmérések adatát, amely többek között bemutatja, hogy milyen tényezők korlátozzák a vállalati növekedést. Az elmúlt években Európa-szerte a munkaerőhiány vált a legfőbb termeléskorlátozó tényezővé, Magyarország pedig kiemelkedett a régiós mezőnyből.

Ez a legjobb, legátfogóbb adat a munkaerőhiányról, pontos módszertan szabályozza a felmérést, és az egész EU-ra kiterjed, ezért a magyar és a nemzetközi szaksajtó szívesen hivatkozik a bizottsági felmérések eredményeire (amelynek az adatait a tagállami kutatócégek gyűjtik be, vagyis ők készítik a felmérést). Mi több, képet ad a vállalati környezetről, üzleti döntéseket befolyásolhat, miután bemutatja, hogy a vállalatok milyen problémákkal küzdenek az adott országban.

Az adatok azt mutatták, hogy 2014 óta nagyon gyorsan emelkedik a magyar munkaerőhiány a feldolgozóiparban, és az utóbbi negyedévekben a felmérés adatai szerint már a cégek 90%-a panaszkodott arra, hogy ez a legfőbb akadálya a vállalat növekedésének. A legtöbb régiós országban a vállalatok 30-40%-os munkaerőhiányra panaszkodtak, vagyis a magyar adat toronymagasan vezetett.

Íme, mindeddig így nézett ki a hazai és a régiós országok feldolgozóipari vállalatainak adatsora:

Felejts el mindent, amit eddig Magyarország legnagyobb problémájáról hittél

Mindez azért is volt érdekes, mert a (bejelentett) üres álláshelyek arányában - amelyeket a statisztikai hivatalok gyűjtenek össze - nem voltunk az uniós lista élén. A betöltetlen munkahelyek száma és aránya ugyan több volt az uniós átlagnál az elmúlt években, de általában nem "sikerült" felkerülni a dobogóra sem. Pedig toronymagasan kellene vezetnünk ezt a statisztikát, ha szinte minden cég munkaerőhiányra panaszkodik. Ezt az ellentmondást egyszerűen azzal lehetett magyarázni, hogy kevésbé jelentik be a megüresedett álláshelyeket, vagyis kissé trehányak a vállalatok, és nem szolgáltatnak túl pontos adatot a statisztikai hivataloknak.

Felejts el mindent, amit eddig Magyarország legnagyobb problémájáról hittél

Az anomália feloldására utánajártunk a problémának, amelyben a GKI Gazdaságkutató volt segítségünkre.

A meglepő megoldást az üzleti felmérés módszertana szolgáltatta. Ez a rendszeres felmérés kiterjed a szolgáltató szektorra, az építőiparra, valamint az iparra is, de csupán az utóbbi szektorban volt gyanúsan magas a munkaerőhiányra mint termelést korlátozó tényezőre való hivatkozás. A felmérés kérdőívében szintén itt találunk egy érdekes különbséget: az építőipar és a szolgáltatások terén egyetlen kérdést láthatunk, ami a munkaerőhiányra, mint termelést korlátozó tényezőre kérdez rá. (Emellett olyan válaszlehetőségek jelennek még meg, mint például a kereslet hiánya, a bizonytalan gazdasági környezet, vagy a pénzügyi nehézségek.)

A feldolgozóipari kérdőívben azonban a munkaerőhiányt két válaszlehetőség is említi. Az egyik általánosságban kérdez rá a munkaerőhiányra, a másik válaszlehetőség pedig a szakképzett munkaerőhiányt említi, mint termeléskorlátozó tényező.

A két arány nagyjából megegyezik, érthető módon a szakképzett munkaerő hiánya kicsit magasabb. Ám mindkettő "mindössze" 40-50% körüli. Ehhez képest a 80-90%-os említési arány, amit az Európai Bizottság felmérése közöl úgy jött ki, hogy a munkaerőhiányt és a szakképzett munkaerő hiányát összeadták, miközben világos, hogy rész-egész halmazról van szó, illetve nagyon sok múlik azon, hogy a vállalatok miként értelmezik a kérdést.

Vagyis a horribilis magyar adat egy statisztikai hiba eredménye, a Bizottság összeadott két olyan számot, amiket nem lett volna szabad.

Frissítés: A GKI arról tájékoztatta a Portfolio-t, hogy számítási hibát nem az EU, hanem a GKI követte el. A GKI belső vizsgálata szerint egy technikai hiba következtében sajnálatos módon kezdettől az összeadott számot küldtek el az EU-nak. Ez a hiba kezdetben nem volt feltűnő (minimálisak voltak a számok és az összegük is), azonban az elmúlt években valóban feltűnővé vált. A GKI tájékoztatta az EU-t, hogy visszamenőleg korrigálni fogják a számokat.

Összevetésként megnéztük még néhány ország kérdőívét. Azt találtuk, hogy a munkaerőhiány mindenhol egyetlen választható opcióként szerepel (mindössze a megfogalmazások tértek el kissé). Mindez rámutat, hogy a magyar adat másképp áll elő, mint a többi országé, így igazából összehasonlíthatatlan a többi országéval, és az is biztos, hogy a vállalatok 90%-a nem panaszkodik munkaerőhiányra.

Habár tökéletes, a többi országével konzisztens adatsort már nem kaphatunk, a Portfolio előállította a "legjobbat". A hazai felmérés adatait megkaptuk a GKI-tól 2013-ig visszamenőleg, amelyből a "szakképzett munkaerő hiányát", mint korlátozó tényezőt építettük be a Bizottság többi országra közölt adatsorába. Ezt azért tettük, mert minden bizonnyal egy vállalatnál először lesz probléma a szakképzett munkaerővel, és ha fellép a képzetlenek hiánya, akkor valószínűleg fennmarad a képzetteké is. Ráadásul a többi ország kérdőívével így tudtuk a legkönnyebben konzisztenssé tenni az adatokat.

Az új adatsorunk azt mutatja, hogy tízből öt vállalat panaszkodik munkaerőhiányra Magyarországon, ami továbbra is magasnak mondható, de beleillik a régiós trendbe. Azt mondhatjuk, hogy az elmúlt években a régióval együtt nőtt a magyar munkaerőhiány, és ugyan így is az élmezőnyben vagyunk, nem látható az az óriási kiugrás, ami eddig volt.

Felejts el mindent, amit eddig Magyarország legnagyobb problémájáról hittél
Mindezek tükrében továbbra is azt mondhatjuk, hogy habár a munkaerőhiány a magyar gazdaság legfőbb problémája, és több százezer dolgozóra lenne szükség, a gond közel sem annyira egyedi és sajátos, mint ahogy az elmúlt években mindenki hitte.



(Címlapkép: Shutterstock)
Benzinkút
hősök tere_getty
Ipari tartályok
Official Photo 2019 - Emmanuel Babeau (6) (1)
Megint véleményt mond Magyarországról az IMF
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
2019. október 17.
Hiventures - Portfolio KKV Tőkefinanszírozás 2019
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Történelmi tett: olyat tud Magyarország, amit utoljára az IMF-hitel előtt