Megszületett a végeredmény - nagy meglepetések az EP-választáson
Gazdaság

Megszületett a végeredmény - nagy meglepetések az EP-választáson

Portfolio
Az Európai Unió polgárai 2019-ben kilencedik alkalommal, Magyarországon negyedik dönthetett arról, ki képviselje őket Strasbourgban.

Fontosabb részletek
  • Szerte Európában magasabb részvétellel zajlottak a választások, mint legutóbb, Magyarországon is rekord részvétel született.
  • A szavazást fölényesen nyerte a Fidesz-KDNP, a DK és a Momentum sokkal jobban szerepelt a várakozásoknál, az MSZP, a Jobbik és az LMP viszont nagy vereséget szenvedett.
  • Európában az EU-párti erők az első becslések alapján a vártnak megfelelő visszaesést szenvedtek el, az euroszkeptikus erők nagy áttörése viszont úgy tűnik, elmaradt.
  • A zöld erők is előretörtek.

Íme, az EP-választások végeredménye

A várakozásoknak megfelelően az Európai Néppárté (EPP) lesz a legnagyobb frakció az Európai Parlamentben a vasárnap befejeződött választások közel végleges eredményein alapuló, éjszaka közzétett utolsó mandátumbecslés szerint. Tovább a cikkhez

A Brexit Pártot küldték a britek az Európai Parlamentbe

Nigel Farage alig másfél hónapja indult, radikálisan EU-szkeptikus Brexit Pártjának győzelmét, a Liberális Demokraták jelentős előretörését és a kormányzó Konzervatív Párt példátlanul súlyos vereségét mutatják a brit európai parlamenti választások hétfő hajnalban ismertetett első részeredményei. Tovább a cikkhez

Tegyük rendbe, ki nyert az EP-választáson!

Az EU-ból is egyre megbízhatóbb adatok érkeznek, így az összesítések egyre pontosabb képet adhatnak az új EP összetételéről. Buktak a nagyok? Elveszett a többség? Nyertek a radikálisok? Lassan a testtel! Tovább a cikkhez

Ciprasz belebukott az EP-választásba

Előrehozott parlamenti választásokat jelentett be vasárnap este Alekszisz Ciprasz görög kormányfő, miután pártja, a baloldali Sziriza vereséget szenvedett az ellenzéki, konzervatív Új Demokrácia (ND) párttól az európai parlamenti (EP-) választásokon. A kormányfő közölte: a június 2-án tartandó helyhatósági választások második fordulója után azonnal javasolni fogja előrehozott parlamenti választások kiírását. Az EP-választáson az Új Demokrácia a voksok 33 százalékát szerezte meg, míg a Sziriza csak a szavazatok 24 százalékát. (MTI)

Spanyol eredmények

A nagy országok közül a spanyol eredmények maradtak utoljára: a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) nyerte el a legtöbb, összesen 20 mandátumot a szavazatok 85,6 százalékos feldolgozottságánál. Második helyen a konzervatív Néppárt (PP) végzett 12 mandátum megszerzésével. Harmadik lett az Állampolgárok (Ciudadanos) liberális középpárt, amely így 7 képviselőt delegálhat Brüsszelbe. Az Unidas Podemos (Együtt képesek vagyunk) radikális baloldali párttömörülés 6, a VOX radikális jobboldali párt 3 mandátumot nyert. Képviselő helyet szerzett a Carles Puigdemont volt katalán elnök is, aki másfél éve önkéntes száműzetésben él Belgiumban. (MTI)

Az olaszok is befejezték a szavazást

A kormányzó, jobboldali Liga nagyarányú győzelmét jelezték előre a felmérések röviddel urnazárás után az Olaszországban vasárnap tartott európai parlamenti választásokon. Az olasz sajtó által közzétett előrejelzés szerint a Liga a voksok 27-31 százalékát kaphatja. A Ligával koalícióban kormányzó Öt Csillag Mozgalom a voksok 18,5-23 százalékára számíthat, míg a balközép Demokrata Párt a szavazatok 21-25 százalékát kaphatja. (MTI)





A mandátumot szerzett pártok 2004-től



Íme, a végeredmény - kijöttek az NVI adatai

Fidesz-KDNP: 52,14% DK: 16,26% Momentum: 9,92% MSZP: 6,68% Jobbik: 6,44%


Klikk a képre!

Török Gábor politológus gyors értékelése

Még egy látványos ábra az EP-összetételről

Kicsit plasztikusabban mutatja az összetétel várható változását a Reuters ábrája:

Még mindig korai, de frissített becslés az EP-összetételről

Ahogy az alábbi ábrán látszik, a Néppárt és a szocialisták eddigi "koalíciója" várhatóan nem lesz elég a többség megtartásához, ugyanakkor a liberálisok beemelése már kényelmesen biztosítja ezt. A várakozás is ez volt, vagyis a nagy képet illetően egyelőre nincs meglepetés. Még fél óra, és kiderül, mennyire voltak pontosak a közvélemény-kutatók az utolsó felméréseikben.


Klikk a képre!

A lengyel kormánypárt legyőzte a nagykoalíciót

Viszonylag szoros csatában, a szavazatarányokat tekintve 42-39 arányban a PiS győzött az EP-választásra összeállt nagykoalíció felett. A harmadik helyen 6-7%-os eredménnyel a Tavasz baloldali, mérsékelt párt végzett.

98%-os feldolgozottság: a meglepetés még nagyobb

Fidesz-KDNP: 52,3% DK: 16,3% Momentum: 9,7% MSZP: 6,6% Jobbik: 6,5% Az Index az írja, hogy az LMP-nél 2% alatti eredményre számítanak. Az elnökség lemondott, de a párt nem oszlik fel.

Csaknem végeredmény szivárgott ki!

A Magyar Nemzeti internetes oldalán újabb kiszivárgott eredmények láttak napvilágot, a 88%-os feldolgozottság már tulajdonképpen végeredményt sejtet. A meglepetések még nagyobbak: Fidesz-KDNP: 53% DK: 16% Momentum: 9% Jobbik: 7% MSZP: 7% A korábbi kiszivárgáshoz képest 1 mandátum a Fidesztől a Momentumhoz vándorolt. Fidesz:13, DK: 4, Momentum: 2, Jobbik: 1, MSZP: 1

A mandátumokról

A kiszivárgott részeredmények alapján a Fidesz-KDNP 14 mandátumot kapna, a DK-nak 4 jutna, míg a Momentum, a Jobbik és az MSZP 1-1 székre számíthatna.

23 órakor egyből végeredményt láthatunk

A valasztas.hu adatai szerint a feldolgozottság90% felett jár, vagyis este 11-kor, az első közlés már gyakorlatilag a végeredményt jelenti majd.

Mi a meglepetés?

Amennyiben a 36%-os feldolgozottságnál kiszivárgott adatokat egy pillanatra végeredménynek feltételezzük, több meglepetést is elkönyvelhetünk. A Fidesz győzelme nagyobb lett az előzetes várakozásoknál, de a részvételi arány ismeretében már érthető eredmény. A DK-t többnyire nem mérték be második erőnek a közvélemény-kutatók, de mindegyik jelezte, hogy felfelé tart a párt. A 15,6 % viszont így is több lenne, mint amit előzetesen bárki várt, a vesztes pedig az MSZP, a maga 6%-ával. A 7,5%-os részeredményt kapó Jobbik számára szintén kudarc lenne az eredmény, a Momentumnál viszont ezzel ez eredménnyel hajnalig folyna a pezsgő, hiszen csak a parlamenti küszöb környékére mérték őket, ráadásul alacsonyabb (számukra elvileg kedvező) részvétel mellett. Az LMP-ről nem szólnak a hírek, ami azt sugallja, hogy egyelőre nincsenek bejutó helyen.

Kiszivárgott magyar részeredmények

A Magyar Nemzet értesülései alapján 36 százalékos feldolgozottságnál 55 százalékkal vezet a Fidesz-KDNP az európai parlamenti (EP-) választáson, ami 14 EP-képviselőt jelentene a kormányzó pártoknak. A magyarnemzet.hu-n vasárnap este megjelent cikkben azt írják: "a második a Demokratikus Koalíció, amely 15,6 százalékon áll, és így 4 képviselőt juttathatna az Európai Parlamentbe". A lap szerint a 7,5 százalékos Jobbik, s a szintén ugyanígy álló Momentum, valamint 6,1 százalékával az MSZP is 1-1 képviselőt küldhetne Brüsszelbe. (MTI)

Megjött az első EP-mandátumbecslés

Íme:


Mi látszik ebből? A három nagy EU-párti formációnak az új becslések szinte hajszálra annyi mandátumot jósolnak, mint amit a választások előtt is láthattunk. Ez jelentős, de nem végzetes gyengülést jelent számukra. Ugyanakkor az euroszkeptikus erők nem az összes ilyen mandátumot nyerték meg, ugyanis egy részük a jól szereplő Zöldekhez vándorolt. A mérsékelt pártok frakciói a 751 székből közel 500-at nyerhettek meg. Az eredmények még sok bizonytalanságot tartalmaznak, érdemes lesz megvárni a 11 óra után érkező adatokat, amelyek már szavazatszámlálásból származnak majd.

Le Pen megverte Macront

A legendásan pontos francia exit pollok azt jósolják, hogy Le Pen radikális jobboldali, euroszkeptikus formációja több szavazatot kapott, mint Macron elnök liberális-konzervatív pártja. Az Ifop és az Ipsos kutatóintézetek exit polljai alapján a Rassemblement National 23-24%-ot kaphatott, az En Marche 22%-ot. A legutolsó felmérések egyébként már mutatták a fordulatot az addig is szoros küzdelemben. A Zöldek befutottak harmadiknak (12%), a nagy történelmi pártok pedig folytatták vesszőfutásukat, a konzervatívok 8, a szocialisták 7%-ot remélhetnek.


A brit és a francia adatokat várjuk

Perceken belül várhatók a brit és a francia becslések (exit pollok), ezek az országok sok mandátum sorsáról döntenek.

Mik a fő kérdések a magyar EP-választás eredményeivel kapcsolatban?

Mekkora győzelmet arat a Fidesz? (A magas részvételi adatok alapján valószínűleg nagyot.) Ki lesz a második legtöbb szavazatot kapó párt? (A Jobbik, a DK és az MSZP fej-fej mellett álltak a közvélemény-kutatóknál.) Megugorja-e a bejutási küszöböt az LMP és a Momentum? (Ehhez a magas részvételi arány miatt minden korábbinál több, kb. 172 ezer szavazat szükséges, ez csökkenti az esélyeiket.

Osztrák eredmények

Az ÖFP a gyenge szereplésével mindössze 3 mandátumot tudott elhozni az Ausztriának járó 18-ból. A maradék 15 képviselői helyből 7 jutott a konzervatívoknak, köszönhetően annak, hogy a botránytól megtépázott Szabadságpárt gyengélkedéséből a nagyobbik koalíciós partner húzott hasznot. A szociáldemokraták kissé csalódottak lehetnek az 5 mandátummal.

Vége a választásnak, mi történik most?

A szavazókörök zárása után a szavazatszámláló bizottságok (szszb) elkezdték összesíteni a leadott voksokat, de a külképviseleteken és a levélben leadott szavazatok "bevárása" miatt az európai parlamenti (EP-) választás eredményét csak később lehet megállapítani, addig csak előzetes eredményről lehet beszélni. A szavazókörök vasárnap esti zárása után a 10 277 szavazókörben elkezdték összeszámolni a szavazatokat, és jegyzőkönyvet is kiállítanak a szavazás szavazóköri eredményéről. Azt követően, hogy az szszb megállapította a szavazókörben a szavazás eredményét, a szavazatok újraszámlálására csak jogorvoslati eljárás keretében van lehetőség. A 132 külképviseleten leadott voksokat nem számlálják meg a külképviseleteken, hanem csütörtök éjfélig Magyarországra szállítják a voksokat tartalmazó urnákat és a Nemzeti Választási Bizottság felügyelete mellett a Nemzeti Választási Iroda (NVI) számlálja meg ezeket a szavazatokat. Ugyancsak az NVI számlálja meg a sem Magyarországon, sem más uniós tagállamban lakcímmel nem rendelkező magyar választópolgárok levélben leadott szavazatait, a postán visszaérkezett szavazatok azonosító nyilatkozatait az NVI keddtől ellenőrizte, a szavazatok számlálását pedig csak a szavazókörök bezárását követően kezdhette meg. Az NVI-be ugyancsak csütörtökig kell megérkezniük a külképviseleteken leadott levélszavazatoknak, valamint az országgyűlési egyéni választókerületi székhelyeken leadott levélszavazatoknak. Az NVI ezek azonosító nyilatkozatait is ellenőrzi, és az érvényes szavazási iratot visszaküldők voksait ugyancsak összeszámlálja. Az NVB külön határozatban állapítja meg a külképviseleti szavazás eredményét, valamint a levélszavazás eredményét, amelyek ellen jogorvoslattal lehet élni. A jogorvoslati határidő letelte után állapítja meg az NVB a magyarországi szavazóköri jegyzőkönyvek, a külképviseleti szavazás eredményét megállapító jegyzőkönyv és a levélben leadott szavazatok megszámlálásának eredményét megállapító jegyzőkönyv alapján az EP-választás eredményét. (MTI)

Újabb rekord 18:30-kor: 41,74% szavazott

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint este fél 7-ig a választásra jogosultak 41,74%-a adta le szavazatát, ami lényegesen magasabb, mint a 2004-es 36,89%. Budapesten ma a jogosultak 49,76 százaléka, 653 403 választópolgár adta le szavazatát 18:30-ig. A megyék közül Vas megyében volt a legmagasabb, 47,02%-os a részvételi arány eddig, a legalacsonyabb pedig Hajdú-Biharban, 35,2%.

Ezek alapján továbbra is az valószínűsíthető, hogy este 7-ig a jogosultak 43-44%-a adta le voksát valamelyik párt listájára, ami szintén rekord lenne az eddigi három EP-választás eredményeihez képest.





EP-frakciók "gyorstalpaló"

A nagy EU-párti (integrációpárti) frakciók az Európai Parlamentben a következők: Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége ("szociáldemokraták") Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért ("liberálisok") Európai Néppárt ("konzervatívok") Jellemzően egy EU-párti koalícióba bevonható partnerként szokták hivatkozni a Zöldeket is, akiket az egydimanziós politikai palettán mérsékelt baloldali irányultsággal szoktak jellemezni. Radikális baloldali frakció az Egységes Európai Baloldal / Északi Zöld Baloldal, olyan tagokkal, mint a görög Sziriza, a spanyol Podemos, a német Linke. A radikális euroszkeptikus jobboldal több frakcióra tagolódik: Európai Konzervatívok és Reformerek, ide tartoznak például a toryk, és a lengyel PiS, Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája, a tömörülés tagjai például az alapító Nigel Farage Brexit pártja és az olasz 5 Csillag, Nemzet és Szabadság Európája, többek között az osztrák Szabadság Párttal és az olasz Ligával

Mi várható?

Az eredmények értékeléséhez érdemes áttekinteni a Politico várakozását, amely szerint a nagy európéer frakciók többsége megmarad ugyan, de a frakciók jelentősen apadnak, elsősorban az euroszkeptikus pártok rovására.


Klikk a képre!

Holland eredmények

Belgiumban is a középutas Európa-párti erők zsebelték be a legtöbb szavazatot a becslések szerint. A szociáldemokraták (5), a zöldek (3), a liberálisok (6), és a konzervatívok (4) összesen 18 mandátomot nyertek, egy frakción kívüli mellett 7 képviselő ül majd valamelyik euroszkeptikus frakcióban. Ezek egyébként nagyjából ismert eredmények, a hét közben tartott választás exit pollja egyedülálló módon már korábban megjelent.


A németek frakciói

Az Európai Parlament az alábbi német mandátumeloszlást feltételezi:


Eszerint a konzervatív frakció a 96 német képviselői helyből 28-at szerzett meg, a zöldek 23-at. A szociáldemokraták 16 helyet kapnak, a liberálisok 8-at.

Német előrejelzés

Egy friss német előrejelzés szerint a korábbi várakozásokhoz hasonló szavazati arányok alakultak ki az EP-választáson. Eszerint a CDU/CSU magabiztosan győzött (de érdemben veszített erejéből), nagyot javultak a Zöldek, a párt még a szociáldemokratákat is bőven lekörözte. A radikális jobboldali AfD 10%-os eredménye nem jelent kiugrást, a liberálisok és a radikális bal eredménye visszafogott volt. (Még egyszer: ezek még csak közvélemény-kutatási eredmények.)

18 óra, jönnek az adatok

Ahogy jeleztük, szavazólapokon alapuló adatokat csak 23 órakor (az olasz zárás pillanatában) kaphatunk, de több országban mostantól már lehet exit pollokat, közvélemény-kutatási közölni. A fő kérdések, hogy az euroszkeptikus, többnyire a migráció témáját is felkaroló erők mennyire erősödnek meg, illetve a környezetvédelem ügyével kampányolók mennyire profitáltak az ezzel kapcsolatos választói érzékenység erősödéséből.

A keleti megyékben visszafogottabb a szavazási kedv

17 órás részvételi arányok: Budapest: 44,1% legmagasabb: Vas: 41,5%, az egyetlen megye 40% feletti aránnyal Veszprém: 39,23% Zala: 38,5% legalacsonyabb: Hajdú-Bihar: 31,3% Szabolcs-Szatmár-Bereg: 32,62% Borsod-Abaúj-Zemplén: 32,91%

Magas a részvételi arány

A délután folyamán sem lanyhult a szavazási kedv, továbbra is másfélszer annyian szavaznak, mint öt éve. Ezzel tovább nőtt a 43-44%-os részvételi arány valószínűsége.


17 órás részvételi adatok

Két órával a szavazókörök zárása előtt a szavazásra jogosultak 37,6%-a jelent meg az urnák előtt.


Regionális megoszlás

Budapesten 15 óráig a szavazásra jogosultak 36,89 százaléka adta le szavazatát. Ez magasabb, mint bármelyik megye részvételi aránya. A fővárosban hagyományosan sokan szavaznak, tehát a mintázat megegyezik a korábbi szavazásokon tapasztalttal. A legaktívabb megye címét (az ebéd utáni órák erős szavazási kedvének következtében) Vas megye (33,14%) vette át az eddig vezető Veszprém megyétől (31,93%). Továbbira is kevesen mennek a szavazókörökbe Szabolcs-Szatmár-Beregben (25,93%), ám a sereghajtó már a szomszédos megye lett, Hajdú-Biharban 25,9%-os részvételi arányt jelzett az NVI. Általában is igaz, hogy a keleti megyékben kisebb a voksolási kedv, míg nyugaton az országos átlagot kissé meghaladó részvételi arányok a jellemzők.

Mekkora lehet a végleges részvétel?

Továbbra is a 43-44%-os részvételi arány tűnik a legvalószínűbbnek, ehhez az kell, hogy az utolsó négy órában is ugyanolyan aktivitási többletet mutassanak a szavazók a két megelőző EP-választáshoz képest, mint a nap eddigi részében.


15 órai részvételi adatok

15 óráig a szavazásra jogosultak 30,52%-a járult az urnákhoz az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán. Az adatokat látva azt mondhatjuk, hogy az elmúlt két órában sem lanyhult a szavazási kedv: az öt évvel ezelőtti EP-választáshoz képest másfélszeres, a tíz évvel ezelőttihez képest 127%-os a voksolási aktivitás.


Budapesten nagyon magas a részvételi kedv

A vasárnapi európai parlamenti választáson 13 óráig a szavazásra jogosultak 29,06 százaléka adta le szavazatát a fővárosban a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint. Ez jóval magasabb, mint az országos átlag, de még a legmagasabb részvételi arány felmutató Veszprém megyénél (24,98%) is érdemben nagyobb. A legkisebb szavazási kedv továbbra is Szabolcs-Szatmár-Bereget jellemzi (19,39%), itt marad egyedül 20% alatt a mutató.

Egyenletesen többen mennek szavazni

Az eddigi időarányos részvételi adatok azt mutatják, hogy a szavazásra jogosultak arányában minden megfigyelt időpontban mintegy másfélszer nagyobb volt a szavazók száma, mint négy évvel ezelőtti, az igen alacsony részvétellel (28,9%) véget érő EP-választáson. Ha ez tartós marad, akkor 43% körüli részvétel adódna. Hasonló szám jön ki akkor is, ha a 8 évvel ezelőtti lefutásból indulunk ki. Természetesen ez továbbra is erős feltevéssel készülő becslés.


13 órás részvételi adatok

13 óráig a szavazásra jogosultak 24,01%-a járult az urnákhoz az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán.


Szlovák meglepetés a kiszivárgott adatok szerint

Meglepetésre egy liberális-konzervatív pártszövetség, a PS/Spolu nyerte a szlovák EP-választást a szavazatok 20%-ával - állítja a Dennik N napilap. A várakozásokhoz képest gyengén szerepelt a baloldali Smer, a kormányzópárt a 16%-ot sem érhette el. Két radikális párt, az SNS és a Sme Rodina nem érte el a bejutási küszöböt, de ez nem jelenti azt, hogy a politikai paletta széléről mindenki leszerepelt volna: az L'SNS a harmadik lett 12%-kal. A párt erősödött, de ennek a mértéke elmaradt a várakozásoktól. A magyar kötődésű pártok közül a Híd-Most biztosan nem jutott be, a Magyar Közösség Pártja épp a bejutási küszöbön áll, így ők izgulhatnak leginkább a 23 órakor megjelenő hivatalos adatok előtt.

A Political Capital szerint 40% feletti lesz a részvétel

Anélkül, hogy esélylatolgatásokba belemennénk, annyit elmondhatunk, hogy a magasabb részvételi arány természetesen azoknak a pártoknak előnyös, akiknek jobban sikerült a mozgósítás. Ezen kívül különös figyelmet érdemel, hogy a kisebb pártoknak a bejutási küszöb a magasabb részvétellel emelkedik: 40%-os részvétel mellett 155 ezer, 45%-os részvétel mellett pedig 175 ezer szavazat szükséges a küszöb megugrásához. (Persze ha az aktivitás éppen a kis pártok szavazótáborában nagyobb a várakozásoknál, akkor a bejutási esély a magasabb részvétellel elméletileg még javulhat is.)

A mai menetrend



11 óra - megyei részvételi adatok

Arányosan a legtöbben Veszprém megyében járultak eddig az urnákhoz, a szavazásra jogosultak 18,43%-a jelent meg. A legkisebb szavazási kedvet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből jelentette a Nemzeti Választási Iroda, 13,5%-ot. Budapesten reggel 11 óráig a szavazásra jogosultak 18,66 százaléka adta le szavazatát (tehát többen, mint Veszprém megyében), vagyis a fővárosban 9 és 11 között nagyon sokan szavaztak.

Megérkeztek a 11 órás észvételi adatok

Az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán vasárnap reggel 7 óráig a szavazásra jogosultak 17,16% százaléka adta le szavazatát a magyarországi szavazókörökben a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.


Mint látható, a részvétel jóval magasabb, mint az előző három EP-választáson. (Természetesen a hazai parlamenti választásokhoz képest azért alacsonyabb a szavazási kedv.) Bár jósolni továbbra is csak nagyon óvatosan érdemes, de a részadatok alapján nem elképzelhetetlen a 40% feletti részvételi arány sem.

Még egyszer a mai menetrendről

Az Európai Parlament (EP) vasárnap este 6 órától közli az EP-választás eredményeinek becslését a tagállamokban elérhető exit pollok, illetve korábban készült közvélemény-kutatások alapján, negyed 9-től pedig ezek alapján becsléseket közöl az új EP mandátumeloszlásáról, az első ideiglenes összeurópai eredményt várhatóan pedig 23:15-kor adják ki. Bár Magyarországon már este 7 órakor bezárnak a szavazókörök az EP-választáson, az előzetes eredményeket az uniós előírások alapján nem lehet közzétenni addig, amíg az unióban minden szavazókört be nem zárnak. Vagyis a magyarországi eredmények közlésével is meg kell várnia a Nemzeti Választási Irodának, hogy este 11 órakor bezárjanak az olaszországi szavazóhelyiségek. Az azonban nem tiltott, hogy a korábban készült közvélemény-kutatások, illetve exit pollok alapján becsléseket hozzanak nyilvánosságra az EP-választás várható eredményéről. (Magyarországon a helyi szabályozás miatt azonban a magyarországi szavazásra vonatkozó exit pollokat is csak a szavazóhelyiségek zárását követően lehet közölni.) Az EP Kommunikációs Főigazgatóságának közlése szerint vasárnap este 18 órától közli az egyes tagállamokra vonatkozó becsléseket, azokból a tagállamokból, ahol már lezárult a szavazás és van elérhető adat: először Ausztria, Ciprus, Írország, Hollandia, Málta és Németország adatait. Este hét órától adják közre a Magyarországról, Bulgáriából és Horvátországból elérhető adatokat, nyolctól pedig Franciaország, Dánia és Spanyolország előrejelzéseit, majd később a többi tagállam országos mandátumbecslését. Az EP 20:15 órakor adja közre az országos mandátumbecslésekből az új parlament mandátumeloszlására vonatkozó első össz-parlamenti kalkulációját. Ezt később óránként frissíti, ahogy az előrejelzések és - este 11 óra után - a hivatalos eredmények beérkeznek a tagállamokból. A tagállamok választási szervei este 11 óra után hozhatják nyilvánosságra a hivatalos, előzetes eredményeket, ezek alapján az EP 23:15-kor közli a választás első összeurópai előzetes eredményét. Ebben 18 tagállam (Ausztria, Belgium, Ciprus, Csehország, Észtország, Finnország, Görögország, Horvátország, Írország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Spanyolország és Svédország, Szlovákia, Szlovénia) hivatalos, előzetes eredményét veszik figyelembe, valamint további nyolc tagállam (Bulgária, Dánia, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Olaszország, Portugália és Románia) országos becslését, illetve Nagy-Britannia és Lettország választási preferenciákról készült legutóbbi, választások előtti közvélemény-kutatását. Az este folyamán a hivatalos eredmények beérkezésével az EP folyamatosan frissíteni fogja az új parlamentre vonatkozó mandátumbecslését 23:15 után is.

Az írek másról is szavaztak

A válás feltételének eltörlésére szavazott a pénteki írországi referendumon a szavazók túlnyomó többsége. Ötvenegy százalékos részvétel mellett a szavazásra jogosultak 82 százaléka mondott igent arra az alkotmánymódosításra, miszerint az elválni akaró pároknak ne kelljen legalább négy évet külön élniük az utóbbi ötből a kereset beadását megelőzően. Ez egy újabb jelentős változás az ír társadalom életében, amelyet sokáig a szigorú katolikus előírások határoztak meg. A referendumot az európai parlamenti választásokkal együtt tartották meg a szigetországban. Az ír kormány már előzőleg bejelentette, hogy ha a nép a válás feltételének eltörlésére szavaz, akkor törvénytervezetet nyújt be, miszerint a válás feltétele az volna, hogy a házaspárnak a megelőző három évből kettőt különélve kell töltenie. Az írek igent mondtak arra is pénteken, hogy az állam ismerjen el minden külföldön történt válást. Eddig az állam azért ismert el csak nagyon kevés külföldi válást, hogy az ír állampolgárok ne éljenek vissza a külföldi válás lehetőségével. A négyéves kötelező különélés 1995 óta volt érvényben, amikor az írek szűk - 50,3 százalékos - többséggel megszavazták a válás lehetőségét. A mostani referendum előtt napra pontosan egy évvel szavazták meg az írek az abortusz alkotmányos tilalmának eltörlését. Míg annak eredményét euforikus hangulatban ünnepelték Dublinban, a mostani népszavazás eredményét szinte közömbösen fogadták - jegyezte meg az AFP hírügynökség. Tavaly októberben is volt egy népszavazás: akkor azt a pontját törölték el az alkotmánynak, amely már régóta gúny tárgya volt, nevezetesen, hogy tilos a káromkodás. (MTI)

Megyei részvételi számok

Arányosan a legtöbben Békés megyében járultak eddig az urnákhoz, a szavazásra jogosultak 8,83%-a jelent meg. A legkisebb szavazási kedvet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből jelentette a Nemzeti Választási Iroda, 6,27%-ot. Budapesten reggel 9 óráig a szavazásra jogosultak 7,24 százaléka adta le szavazatát.

9 órás adatok

Az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán vasárnap reggel 7 óráig a szavazásra jogosultak 7,78% százaléka adta le szavazatát a magyarországi szavazókörökben a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.


Az eddigi legmagasabb részvételi arány az első órában

Az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán vasárnap reggel 7 óráig a szavazásra jogosultak 1,48 százaléka adta le szavazatát a magyarországi szavazókörökben a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.


Természetesen az első óra részvételi adataiból nem érdemes semmilyen következtetést levonni az általános szavazási kedvre vonatkozóan. Az EP-választásokon a részvétel hagyományosan alacsonyabb, mint az országos parlamenti voksoláson. Előzetesen a közvéleménykutatók 35-40%-os részvételt vártak a mai naptól, ami a 2004-es és 2009-es szavazási kedvhez hasonló lenne, jobb mint a leggyengébb eredményt hozó 2014-es választás esetében.

Cseh és szlovák részvétel

Csehországban becslések szerint magasabb, 25 százalék körüli volt a részvétel az idei EP-választáson, mint 2014-ben, amikor az arra jogosultak 18,2 százaléka járult az urnákhoz. A szombat délutáni urnazárás után nyilvánosságra hozott adatok az egyes régiókból, illetve a nagyobb városokból azt jelzik, hogy a részvételi arány az EP-választáson általában 20 és 30 százalék között mozgott. A Cseh Statisztikai Hivatal honlapján folyamatosan közölt adatok azt mutatják, hogy a legnagyobb érdeklődés a választások iránt Prágában nyilvánult meg, ahol néhány városkerületben meghaladta a 35 százalékot is. A szlovák EP-választáson rekordszámú, 31 párt küzdött a 13 megszerezhető képviselői helyért, amelyen öt évvel ezelőtt 8 párt jelöltjei osztoztak. A választáson 21 párt állított teljes listát, köztük a magyar választók voksaiért küzdő tisztán magyar párt, a Magyar Közösség Pártja (MKP) és szlovák-magyar vegyes párt, a Most-Híd is, ők 2014-ben egy-egy mandátumot szereztek. A helyi választási bizottságok első visszajelzései szerint a szombati voksolás iránt a legtöbb régióban alacsony volt az érdeklődés. Helyi megfigyelők szerint a fővárosban és környékén az urnákhoz járulók száma a kora esti órákig jóval alacsonyabbnak tűnt, mint a márciusi államfőválasztáson, amelyen a választásra jogosultak csaknem 42 százaléka vett részt. Az urnákhoz járulók száma ugyanakkor némileg magasabbnak tűnt, mint a 2014-es EP-választáson, amikor - az uniós tagországok közül és az ország történetében egyaránt - a legalacsonyabb volt a részvételi arány, mindössze 13 százalékos. (MTI)

Hogyan tovább a mai választások után?

A május 23. és 26. között esedékes európai parlamenti (EP-) választásokkal csak az első szakasz zárul le az uniós intézmények átfogó megújításának hónapokig tartó folyamatában. Tovább a cikkhez

A változó pártpaletta

Amikor Magyarország belépett az Európai Unióba, 2004-ben az EP-választáson 8 046 247 választópolgár volt jogosult szavazni, és 38,5 százalékuk (3 097 657) szavazott. Az érvényes voksok száma 3 075 450 volt, a mandátumszerzéshez szükséges 5 százalékos szavazathatár tehát 153 722 szavazat volt. Az induló nyolc listából ezt négy lépte át: a Fidesz, az MSZP, az SZDSZ és az MDF. Tíz évvel ezelőtt 8 046 086 választópolgár volt jogosult szavazni, és 36,31 százalékuk, 2 921 779 ember élt e jogával. Az érvényes voksok száma 2 896 179 volt, vagyis a mandátumszerzéshez szükséges határ ebben 144 808 voks volt. 2009-ben ugyancsak nyolc párt versengett és szintén négy lépte át a küszöböt: a Fidesz-KDNP, az MSZP, a Jobbik és az MDF. Legutóbb, 2014-ben szavazásra jogosult volt 8 041 386 ember, 28,97 százalékuk, 2 322 982 ember szavazott. Az érvényes voksok száma 2 319 493 volt. A nyolc listából hat lépte át a jogi küszöböt - 115 974 voks -: a Fidesz-KDNP, a Jobbik, az MSZP, a Demokratikus Koalíció, az Együtt-PM és az LMP. (MTI)

A részvételről

Az Európai Unió polgárai 2019-ben kilencedik alkalommal dönthetnek arról, ki képviselje őket Strasbourgban. Míg a kilenctagú közösségben 1979-ben a jogosultaknak még 61,9 százaléka ment el szavazni, a részvétel az évtizedek során folyamatosan csökkent. Legutóbb, 2014-ben, a 28 tagúra bővült Európai Unióban a választók nagyjából 42,5 százaléka járult az urnákhoz. A részvételi arány a magyar választáson is kiemelt szerepet kap. Az Európai Parlament magyar tagjainak választásán csak azt a pártlista juthat mandátumhoz, amelyik megszerezte a leadott szavazatok legalább 5 százalékát, ez az úgynevezett jogi küszöb. A korábbi választásokon magasabb választási részvételnél 150 ezer szavazatra volt szükség korábban ahhoz, hogy egy európai parlamenti (EP-) lista átlépje Magyarországon az ötszázalékos küszöböt, és így mandátumhoz jusson, alacsonyabb részvételnél ehhez elég volt 115 ezer voks is.

Egyre nagyobb hatalmú az EP

A 2009-ben hatályba lépett Lisszaboni Szerződés növelte az Európai Parlament hatalmát, s így immáron másodjára a képviselőtestület fogja megválasztani az Európai Bizottság elnökét, igaz, a tagállami vezetők jelölése alapján, amelynek során azonban figyelembe kell venni a választási eredményt. Továbbá az EP napjainkban már a legtöbb kérdésben egyenrangú jogalkotónak számít a tagállamok kormányait tömörítő tanáccsal. A korábban együttdöntésnek, míg most rendes jogalkotási eljárásnak nevezett procedúra immár a közösségi jog legtöbb területére kiterjed. Legyen szó bármifajta uniós rendeletről, irányelvről, módosításról, annak elfogadása lényegében már csak úgy lehetséges, ha arra a tanács és a parlament is rábólint.

Egy ábra az EP-választás rendjéről



Klikk a képre!

Van, ahol három napig kell várni az eredményre

Az Európai Unió előírása szerint addig nem hozhatja nyilvánosságra egyetlen tagállam sem az európai parlamenti választás hivatalos eredményét, amíg valamennyi tagállamban nem fejeződik be a szavazás. Ez a holland és a brit érdeklődőket kényszeríti a legnagyobb türelemre, hiszen ők már csütörtökön szavaztak. A magyar adatok megismerését az uniós szabályok csak néhány órával késleltetik. Bár este 7 órakor bezárnak a magyarországi szavazókörök, az NVI sem közölheti az adatokat este 11 óráig, amíg - az unióban utolsóként - be nem zárnak az olaszországi szavazóhelyiségek. Ez viszont azt is jelenti, hogy már az első, 23 órás adatközlés is nagy feldolgozottság mellett nyújt majd információkat.

Csütörtöktől máig zajlik a szavazás

2019. május 23. Hollandia - 26 mandátum Nagy-Britannia - 73 mandátum 2019. május 24. Írország - 11 mandátum 2019. május 24-25. Csehország - 21 mandátum 2019. május 25. Lettország - 8 mandátum Málta - 6 mandátum Szlovákia - 13 mandátum 2019. május 26. Ausztria - 18 mandátum Belgium - 21 mandátum Bulgária - 17 mandátum Ciprus - 6 mandátum Dánia - 13 mandátum Észtország - 6 mandátum Finnország - 13 mandátum Franciaország - 74 mandátum Görögország - 21 mandátum Horvátország - 11 mandátum Lengyelország - 51 mandátum Litvánia - 11 mandátum Luxemburg - 6 mandátum Magyarország - 21 mandátum Németország - 96 mandátum Olaszország - 73 mandátum Portugália - 21 mandátum Románia - 32 mandátum Spanyolország - 54 mandátum Svédország - 20 mandátum Szlovénia - 8 mandátum

Hányan lesznek?

Az Európai Unió polgárai 2019-ben kilencedik alkalommal dönthetnek arról, ki képviselje őket Strasbourgban. Hogy pontosan hány képviselője lesz végül az EP-nek, még nem tudni: a jövőbeni összetétel ugyanis a választások után is változhat az Egyesült Királyság kilépése miatt, ami a képviselők számát 751-ről 705-re csökkentené. Az Egyesült Királyság kilépésével az EP tagjainak száma 46-tal csökkenne, 27 képviselői mandátum pedig 14 másik tagállam között oszlana meg. Franciaország és Spanyolország 5-5, Olaszország és Hollandia 3-3, Írország 2, Lengyelország, Románia, Svédország, Ausztria, Dánia, Finnország, Szlovákia, Horvátország és Észtország 1-1 képviselővel küldhetne többet az EP-be.

Kezdődik az EP-választás legizgalmasabb napja - kövesd velünk!

Címlapkép: Laszlo Balogh/Getty Images
zöldpártok bern svájc tüntetés
BÉT
foldgazgetty
volkswagenshutterstock
Alteo klub
facebook libra szablyozás
shutterstock_1077065507
donaldtrumpgolf
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
2019. november 7.
Energy Investment Forum 2019
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Junior elemző/elemző

Junior elemző/elemző

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Online előadás
Befektetési termékek a magas hozam reményében.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
zöldpártok bern svájc tüntetés