Gazdaság

Versenyképesség: Magyarország tartja a pozícióját, de reformok kellenek

Portfolio
Magyarország megőrizte tavalyi pozícióját, idén is a 47. helyen zárt az IMD üzleti iskola versenyképességi listáján. A tartósabb trend azt közvetíti, hogy a magyar versenyképesség meglehetősen törékeny - állapítják meg. A lista élén Szingapúr áll, mögötte Hong-Kong és az Egyesült Államok szerepel.
Kilenc év kellett ahhoz Szingapúrnak, hogy 2010 után újra az IMD versenyképességi rangsorának élére kerüljön. Látványos versenyképességi javulásának hátterében legfőképp fejlett technológiákkal operáló infrastruktúrája, a szakmailag magas fokon képzett munkaerő elérhetősége, az ország kedvező bevándorlás-politikája és vállalkozóbarát szabályozói környezete áll - derült ki az IMD svájci üzleti iskola Versenyképesség Központjának felméréséből.

Hong Kong (2. hely) főleg kedvező adópolitikájának és üzleti környezetének (pl.: könnyebb a vállalatoknak finanszírozási források után nézniük) köszönheti azt, hogy megőrizte második helyét. Az Egyesült Államok (3.) esetében kihunyni látszik a Trump-adminisztráció kezdeti versenyképességfokozó lendülete. A globális kereskedelmi háború, az üzemanyagárak alakulása, a gyengülő high-tech export-teljesítmény, a dollár-árfolyam ingadozása mind megalapozták, hogy az USA veszítsen nemzetközi versenyképességéből.

Svájc (4.) egy helyezést tudott javítani 2018-hoz képest, amit többnyire a robosztusabb gazdasági növekedés (a megfelelő minőségű human tőkét biztosító világszínvonalú egyetemi és menedzsment képzési, illetve egészségügyi szolgáltatási háttérrel), a svájci frank stabilitása és a high-tech infrastruktúra tett lehetővé.

Az európai kontinens számos országában az is erőfeszítéseket igényelt, hogy megőrizzék korábbi a versenyképességi szintjüket: az európai versenyképesség egyik legfontosabb motorjának számító északi régiónak idén nem sikerült jelentős javulást elérni. A Brexit pedig még mindig levegőben lévő esélye továbbra is versenyképesség-rontó tényező az Egyesült Királyság számára (20. helyezését idén a 23. helyre volt kénytelen cserélni). Írország szinte szárnyal, tavalyi eredményén 5 helyet javítva a 7. helyen zárt. E változást az üzleti környezet és a vállalkozási miliő minőségének emelkedése segítette. Továbbá, olyan tényezőket lehet sikertényezőként megemlíteni, mint a világgazdaságban is egyedülállóan jó teljesítményt mutató beruházás-ösztönzési intézkedések, a közszektorbeli szerződések hatékonysága, a márkaépítési és menedzsment gyakorlat. Portugália zuhant vissza a leginkább (6 hellyel a 39. helyre), ezzel gyakorlatilag hamvába hullt az elmúlt évek javuló versenyképességi trendje az Ibériai-félszigeten (Spanyolország is csak stagnál a 36. helyen).

Közép- és Kelet-Európa kettősségről árulkodik: bizonyos országoknak sikerült feljebb kerülniük a listán, míg mások rontottak, vagy legalább is megőrizték korábbi szintjüket. E régió legversenyképesebbje Litvánia (32. helyről a 29. pozícióba lépett elő), míg mondjuk Szlovákia (53) két helyet, Ukrajna (54) öt helyet romlott.

Versenyképesség: Magyarország tartja a pozícióját, de reformok kellenek
Horvátország (60) egy helyet tudott csak feljebb kapaszkodni. Szlovénia (37), Lettország (40), Magyarország (47), Bulgária (48) és Románia (49) stabil maradt. Csehország (33), Észtország (35) és Lengyelország (38) rontott, mind a három ország négy hellyel került hátrébb a rangsorban.

Magyarország megőrizte 2018. évi rangsorbeli pozícióját, idén is a 47. helyen zárt. A tartósabb trend azt közvetíti, hogy a magyar versenyképesség meglehetősen törékeny, hazánk a 2013-2019-es periódusban elenyésző javulást tudott összességében elérni (3 helyet sikerült csak javulni, míg ezzel szemben Szlovénia, Bulgária és Románia nagyobb tempót volt képes diktálni versenyképességi javulás terén). Azaz, a helyezés megőrzése részben siker csak, inkább a versenyképességi javulás kifulladását jelképezi. A magyar társadalmi-gazdasági innovációs ökoszisztéma gyengülő teljesítményével kell tehát kalkulálnunk.

  • Gazdasági teljesítmény: dacára annak, hogy a magyar gazdasági mérhető növekedési üteme az elmúlt évek egyik legmagasabbja, a növekedés meglehetősen sok kritikus instabilitást sejtet. Magyarország versenyképessége ebben a pillérben mutatja a legnagyobb mértékű tartós romlást (a 2015. évi 17. helyet egyre mélyebb és mélyebb pozíciók váltották, a 2018. évi 39. helyről pedig 2019-re visszaesett a 46. pozícióba). E mögött elsősorban a következő tényezőket lehet megjelölni: romló befelé és kifelé áramló közvetlen működőtőke-befektetési dinamika, fenntarthatatlan foglalkoztatási struktúra és trend (pl.: közmunkások magas száma, fokozódó agyelszívás és a fiatal és képzett munkaerő elvándorlása, aggasztó munkaerő-hiány).
  • Kormányzati hatékonyság: hazánk ebben a pillérben volt képes a legnagyobb javulást elérni, hiszen a 2015. évi 54. helyről 2018-ban a 48., idén pedig már a 45. helyre sikerült feljebb tornásznia magát. A legfontosabb tényezők a következők: fegyelmezettebb államháztartási gazdálkodás (közpénzügyek), ösztönző adórendszer (vállalati nyereségadó), relatíve alacsony kamat spread. Ezzel együtt természetesen sürgős strukturális és koncepcionális előrelépésekre volna szükség olyan területeken, mint a társadalmi kohézió erősítése (50), Fekete- és szürkegazdaság kiterjedése (53), az állami irányítású és tulajdonú vállalatok számbeli gyarapodása (54), világrekorder fogyasztási adó csökkentése (62) stb. Az egyenlőtlenségek növekedése, a szegénység és társadalmi kirekesztettség kockázatának emelkedése beavatkozásért kiált. Az OECD statisztikák szerint hazánkban egy szegény családba születő gyermeknek 7 generációba telik mire esélye lesz bekerülni a középosztályba.
  • Üzleti hatékonyság: csupán csak kis javulás figyelhető meg ezen a téren (2018-ban hazánk az 58. volt, míg 2019-ben az 56-ik). Úgy tűnik, hogy Magyarország nem képes érdemben és tartósan javítani üzleti környezetén, hiszen e téren 2015 óta lényegében stagnálás mutatkozik (2015-ben 57., míg 2019-re 56.). Az elakadást erősíti erők a következők: a jól képzett munkaerő egyre krónikusabbá váló hiánya (61), túlzott mértékű nacionalizmus, amit a globalizációval szembeni attitűd jelképez (61), a digitális technológiák visszafogott elterjedése és használata által igényelt tudás alacsony szintje (61), vállalatok közt növekvő egyenlőtlenség (a nagy és a kis és közepes méretű vállalkozások lehetőségei között (58)).
  • Infrastruktúra: 2015 óta a 39. helyet foglalja el hazánk e téren, azaz a stagnálás benyomását erősíti ez a pillér is. A következő magyarázó tényezőket lehet felfejteni a folyamat mögött: digitalis/technológiai készségek és képességek alacsony foka (61), hiányzó mérnöki bázis (59), a nyelvtudás és nyelvi készségek állapota is még mindig rendkívül szegényes (57), az oktatási és egészségügyi rendszerek eredményessége is alulmúlja a hasonló fejlettségű országokét, minekutána a társadalmi-gazdasági innovációs ökoszisztéma human-tőke bázisa szenved csorbát.


Összességében a magyar gazdasági kormányzás 2018-ról 2019-re képes volt fenntartani az ország nemzetközi versenyképességét, valójában azonban még mindig nagy a külső növekedési forrásoktól való függősége az országnak. E források megléte eddig még nem tette égetővé azokat a strukturális reformok implementálását, amelyeket egy fenntartható társadalmi-gazdasági rendszer megkövetelne.
elektromosroller
Westminster brexit brit kilepes tortenelmi dontes
Brexit london tuntetes1500
GettyImages-1167008922
Furjes Balazs Budapest Liget projekt1500
100 forint shutter
onlinevásárláse-kereskedelem
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
2019. november 7.
Energy Investment Forum 2019
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Junior elemző/elemző

Junior elemző/elemző

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Online előadás
Befektetési termékek a magas hozam reményében.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Brexit london tuntetes1500