Kimondta az EU: kevés, amit Magyarország vállal a klímavédelemben
Gazdaság

Kimondta az EU: kevés, amit Magyarország vállal a klímavédelemben

Portfolio
A megújuló energiaforrások részarányának növelésében és az energiahatékonyság terén sem elegendőek a nemzeti stratégiai energia-és klímatervekben rögzített vállalások, ezért az Európai Bizottság kedden közzétett első értékelésében az ambíciószint együttes növelésére sürgette a tagállamokat, köztük Magyarországot is - írja a Bruxinfo.
Ha kevéssel is, de elmaradnak a 2030-ig érvényes uniós szintű kibocsátáscsökkentési és klímacélkitűzésektől a tagállamok által benyújtott és a Bizottság által kiértékelt nemzeti stratégiai energia- és klímatervek - állapította meg kedden a testület, amely ennek fényében az év hátralevő részében szükségesnek tartja az együttes ambíciószint növelését.

Az Európai Bizottság kedden mutatta be azoknak az integrált nemzeti terveknek az első értékelését, amelyekben a tagállamok azt vázolták fel, hogy 2021 és 2030 között miként, milyen politikai lépésekkel és az ezeket alátámasztó beruházásokkal kívánják elérni a 2030-ig EU-szinten rögzített megújuló és energiahatékonysági célokat.

Mint arra a Maros Sefcovic, energiaunióért felelős alelnökkel közösen tartott sajtóértekezletén Miguel Arias Canete, klíma- és energetikai biztos felhívta a figyelmet, a 27 uniós tagállam tervei összeadódva a megújuló energiaforrások részarányának 30-31 százalékra való növeléséhez elegendő uniós szinten, ami 1-2 százalékkal alatta marad a 32 százalékos célnak.

Ami a megújuló energiaforrásokat illeti, az eltérés elérheti a 1,6 százalékpontot is. Az energiahatékonyság esetében az eltérés 6,2 százalékpont (a primerenergia-fogyasztás tekintetében), illetve 6 százalékpont (a végső energiafogyasztás tekintetében) is lehet. Uniós szinten 32,5 százalékos célt rögzítettek az energiahatékonyságra 2030-as határidővel.

Maros Sefcovic emlékeztetett rá, hogy a célkitűzések menet közben történt módosítása azt jelenti, hogy EU-szinten évente plusz 260 milliárd eurónyi beruházásra lesz szükség 2021 és 2030 között.

Brüsszel az év hátralevő részében azon lesz, hogy meggyőzze a tagállamokat, emeljék az ambíciószintet annak érdekében, hogy az EU eleget tudjon tenni a párizsi klímakonferencián tett vállalásainak.

Miguel Arias Canete ugyanakkor hozzátette, hogy ha minden szakpolitikai döntést maradéktalanul megvalósítanának, 2030-ra 40 százalékos helyett 45 százalékos kibocsátás-csökkentést érne el az EU az 1990-es szinthez képest. Ez a spanyol biztos szerint teljesen összeegyeztethető az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó szakértői testületének (IPCC) iránymutatásaival.

És ezzel az EU-nak esélye lenne a klímasemleges (zéró szénkibocsátású) gazdaság elérésére 2050-ben, ahogy azt néhány hónappal ezelőtt egy közleményben az Európai Bizottság szorgalmazta.

Canete reményének adott hangot, hogy az állam- és kormányfők - akik csütörtökön ülnek össze Brüsszelben - a klímasemlegesség célját jóváhagyó nyilatkozatot tesznek, aminek esélyét - szerinte - számottevően megnövelte, hogy Németország hosszas vonakodás után átállt az ambiciózus országok táborába. Ismeretes, hogy Berlin mostanáig a túlzónak tartott vállalásokat elutasító V4-ek pártját fogta a vitában, akik így magukra maradhatnak.

A biztosok aláhúzták, hogy egyetlen ország sem tett le tökéletes és hiánytalan tervet az asztalra, ám a műveletnek éppen az a célja, hogy intenzív párbeszéd révén az év hátralevő részében kiküszöböljék az esetleges hiányosságokat.

A Bizottság e célból egy sor ajánlást fogalmazott meg valamennyi kormány számára, amelyeket az energiaunióra vonatkozó jogszabályok értelmében a tagállamoknak kellően figyelembe kell venniük, ellenkező esetben nyilvánosan meg kell indokolniuk, hogy miért nem így járnak el. A tagállamoknak az év végéig be kell vonniuk a nyilvánosságot a végleges tervek elkészítésébe.

Ami a Magyarországhoz intézett ajánlásokat illeti, a Bizottság szerint a megújuló energia részesedésének 2030-ra kitűzött 20 százalékos célértékét legalább 23%-ra kell növelni, Magyarország hozzájárulásaként a megújuló energiára vonatkozó 2030-as uniós célkitűzéshez, az (EU) 2018/1999 rendelet II. mellékletében szereplő képletnek megfelelően.
  • A fűtési és hűtési ágazatban a célok szintjét növelni kell az (EU) 2018/2001 irányelv 23. cikkében foglalt indikatív cél elérése érdekében, és meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek révén teljesülni fog a tervben meghatározott közlekedési cél.
  • Részletesebben ki kellene fejteni azon egyedi intézkedéseket, amelyek biztosítják a biomassza-ellátás és -felhasználás fenntarthatóságát az energiaágazatban, tekintettel a biomassza jelentős részarányára a magyar energiafelhasználásban.
  • A Bizottság szerint jelentősen növelni kell mind a végső, mind a primerenergia-fogyasztás csökkentése terén 2030-ig kitűzött célokat, figyelembe véve azt, hogy fokozni kell az erőfeszítéseket az Unió 2030-as energiahatékonysági célkitűzésének elérése érdekében. Ambiciózusabb szakpolitikákat és intézkedéseket kell előterjeszteni, amelyek révén 2030-ig további energiamegtakarítás érhető el.
  • Magyarországnak részletesebben ki kellene dolgoznia a dekarbonizáció, az energiabiztonság és a belső piaci dimenziók közötti szinergiákat, az "első az energiahatékonyság" elvét tartva szem előtt, kifejtve, hogy az energiahatékonyság miként járul hozzá a versenyképes karbonszegény gazdaság nemzeti céljainak költséghatékony megvalósításához.
  • Meg kell határozni a diverzifikációra és az energiafüggőség csökkentésére irányuló energiabiztonsági célkitűzéseket támogató intézkedéseket, beleértve a rugalmassági intézkedéseket, valamint a nukleáris anyagok és tüzelőanyagok hosszú távú ellátását biztosító stratégiát, különös tekintettel az atomenergia-termelési kapacitás bővítésére.
  • Jobban részletezni kell a piaci integrációval kapcsolatos előremutató célkitűzéseket és célszámokat, illetve be kell mutatni az ezek elérését szolgáló megfelelő szakpolitikákat és intézkedéseket. Emellett lehetővé kell tenni a hálózatüzemeltetők számára, hogy indokolt és ténylegesen felmerült költségeiket visszaigényelhessék, illetve hozzáférést kell biztosítani számukra a szabályozási döntések hatékony jogi felülvizsgálatához. Ki kell domborítani továbbá a teljes mértékben piaci alapú árak felé vezető stratégiát és ütemtervet.
  • Jobban számszerűsíteni kell a mostantól 2030-ig elérendő, az energiaunióhoz konkrétan kapcsolódó nemzeti célkitűzéseket és finanszírozási célokat a kutatás, az innováció és a versenyképesség terén.
  • Folytatni kell a szomszédos tagállamokkal a konzultációt és a regionális együttműködést a közép- és délkelet-európai földgáz-összeköttetésekkel foglalkozó magas szintű munkacsoport, valamint a Csehországot, Magyarországot, Lengyelországot és Szlovákiát összefogó Visegrádi Csoport keretében.
  • Fel kel sorolni valamennyi energetikai támogatást, ideértve különösen a fosszilis tüzelőanyagok támogatását, valamint az utóbbiak fokozatos kivezetésére irányuló létező és tervezett intézkedéseket.
  • Jobban be kell építeni a tervbe az igazságos és méltányos átmenettel kapcsolatos szempontokat, Jobban ki kell dolgozni az energiaszegénység problémáinak kezelésére vonatkozó koncepciót, többek között külön elemzést készítve az energiaszegénységről, az (EU) 2018/1999 rendelet előírásainak megfelelően.
orban viktor uj kozep-europa
élelmiszer étel getty
67-es gyors ut
dpd csarnokepulet market epito
recept kivaltas patika
vodafone birsag gazdasagi versenyhivatal
Népszerű
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
élelmiszer étel getty