Nem mázli és nem csoda: Miért nő 5%-kal a magyar gazdaság?
Gazdaság

Nem mázli és nem csoda: Miért nő 5%-kal a magyar gazdaság?

Magyarország GDP-növekedése hosszabb ideje levált a nyugat-európaitól, a lassulás a várakozások ellenére elmaradt. A lendületet alapvetően a magyar makrogazdasági politika táplálja azzal, hogy tudatosan magas nyomás alatt tartja a gazdaságot. Erre a válság utáni különleges környezet teremti meg a lehetőséget, de kockázatok így is bőven vannak.
Miközben a közgazdászok folyamatosan az elkerülhetetlen gazdasági lassulásról beszélnek, a magyar GDP-növekedés hosszú ideje 5% körüli, vagyis egyenletesen magas ütemű. A nagyvonalú magyarázat szerint a kedvezőtlenné váló külső környezet hatásait ellensúlyozni tudják a belső motorok, a fogyasztás és a beruházás dinamikus bővülése. De ha ez ennyire egyszerű, akkor más országokban miért nincs így? A fő válasz abban keresendő, hogy Európában a magyar gazdaságpolitika hisz leginkább a válság utáni környezet különlegességében, és ezért a legbátrabban alkalmazza azokat az élénkítő eszközöket, amelyek erős keresleti nyomást generálnak.

Nem mázli és nem csoda: Miért nő 5%-kal a magyar gazdaság?

Magas nyomás

Az erős belső keresletet a gazdaságpolitika több eszközzel biztosítja. Az egyik leglátványosabb az alacsony kamatszint, amely a beruházást és a fogyasztást ösztönzi. A feltörekvő régióban Magyarországon a legalacsonyabb az inflációval korrigált kamat, vastagon negatív reálkamat a jellemző.

Nem mázli és nem csoda: Miért nő 5%-kal a magyar gazdaság?
A jegybank nagyon hisz abban, hogy a válság utáni időszak annyira különleges a világban, hogy a negatív reálkamatok időszaka tartósan fennmarad. A magyar helyzet még ehhez képest is extrém, a gazdaság szereplői pedig ilyen környezetben bátran adósodnak el, hiszen kivételes lehetőség ennyire olcsó hitelből finanszírozni a költéseket. A lakosság havonta bruttó 150 milliárd forintot vesz fel:

Nem mázli és nem csoda: Miért nő 5%-kal a magyar gazdaság?
A vállalatok esetében már a válság előtti időszakhoz hasonló lendületet láthatunk, évesítve 1000 milliárd forint nettó hitelfelvétellel:

Nem mázli és nem csoda: Miért nő 5%-kal a magyar gazdaság?
A jegybank az alacsonyan tartott kamatszinttel a forintot gyengén tudja tartani. Az MNB - bár mint minden más inflációs célkövetést folytató jegybanknak, neki sincs hivatalosan árfolyamcélja - jól érezhetően törekszik a forint gyengén tartására. Nem véletlen, hogy a negatív reálkamat, gyenge árfolyam kombót látva a magyar monetáris politikát a leglazábbnak tartják a feltörekvő térségben.

Nem mázli és nem csoda: Miért nő 5%-kal a magyar gazdaság?
Miközben a monetáris politika laza, a közvéleményben úgy él, hogy legalább a költségvetési fegyelem példás, nem beszélhetünk nagy élénkítésről. Ez azonban tévedés. A hazai fiskális politika legalább három szempontból nem tekinthető szigorúnak. Ha ránézünk a számokra, láthatjuk, hogy Európa egyik legmagasabb költségvetési hiányát mondhatja magáénak Magyarország. Kétségtelen, ahhoz bőven elég a hiányszint, hogy az államadósság lassan csökkenjen, de relatív összevetésben a magyar fiskális politika laza. Ráadásul az utóbbi öt évben, amikor az európai gazdaságok látványos élénkülést mutattak, az országok többsége a költségvetési egyenleg javításával reagált a ciklusra. Csupán néhány olyan ország volt, amelyik nem javította érdemben az államháztartás pozícióját, köztük Magyarország. Pedig tér lett volna a hiánycsökkentésre, a gyors növekedés és a gazdasági fehéredés éveken keresztül jelentős költségvetési bevételtöbbletet generált, amit csendben elköltöttünk.

Nem mázli és nem csoda: Miért nő 5%-kal a magyar gazdaság?
Ráadásul a fentiek még nem árulnak el mindent a költségvetés élénkítési hatásáról. Abban ugyanis bevételként és kiadásként egyaránt szerepelnek az EU-támogatások, ám miközben a bevétel nem keresletszűkítő (hiszen "ingyenpénz"), a kiadás keresletbővítő hatású. Vagyis minél inkább felfújja a költségvetést az EU-támogatás, annál inkább élénkítő a fiskális politika. Mint az alábbi ábrán látható, az utóbbi években az EU-transzferek effektív felhasználása rendkívül intenzív volt, a gazdaságpolitika tudatosan törekszik a hétéves költségvetési keret 3-4 év alatt történő felhasználására. Ez egyenletes lefutás helyett óriási csúcsot okoz a lehívásban és a felhasználásban.

Nem mázli és nem csoda: Miért nő 5%-kal a magyar gazdaság?
A kamat-, árfolyam- és költségvetési politika mellett a keresletélénkítés fontos eleme a laza jövedelempolitika. A reálbérek már több éve dinamikusan emelkednek, ami a lakossági fogyasztási keresletét dinamikus pályán tartja. Ezt a folyamatot természetesen a munkaerőhiány táplálja, de a kormány egyrészt a minimálbérek gyors emelésével, másrészt a járulékcsökkentésekkel ösztönzi azt.

Nem mázli és nem csoda: Miért nő 5%-kal a magyar gazdaság?
Összességében tehát a gazdaságpolitika több eszközével erős keresleti nyomás alatt tartja a gazdaságot, ami a növekedésre és a foglalkoztatásra pozitív hatást gyakorol, és így jelentősen hozzájárul az 5% körüli GDP-növekedéshez.

Csodaszer?

Természetesen adódik a kérdés: ha a módszerrel ilyen növekedési sikereket lehet elérni, akkor mások miért nem alkalmazzák? Az egyik válasz, hogy nem vagyunk egyedül, Romániában hasonló gazdaságpolitika mellett szintén gyors gazdasági növekedést láthattunk az elmúlt években. A másik válasz, hogy a "high pressure economy" nem csodaszer, sokan kifejezetten óvnak attól, hogy egy ország tartósan alkalmazza. A kereslet erőltetett növelése ugyanis súlyos egyensúlyi problémákhoz vezethet. Akik mégis azt gondolják, hogy érdemes erős keresletnövelő eszközöket bevetni, többnyire a válság utáni időszak különlegességével érvelnek.

Mitől különleges a válság utáni világ? Anélkül, hogy ebbe túlságosan belemennénk, röviden jelezzük ennek a felfogásnak a lényegét. A pénzügyi válság fő kérdése hosszabb távon, hogy mi lesz azzal a reálgazdasági visszaeséssel, amit elszenvedtek az országok. Tudnak-e a gazdaságok a válságból kievickélve olyan gyorsan növekedni, hogy visszatérjenek a korábbi kibocsátási pályára? Az általános tapasztalat az, hogy teljes korrekció nemigen létezik. Sőt, a fő félelem, hogy a válság romboló hatása miatt a gazdaság tartósan lassabb növekedésre vált ("secular stagnation"), vagyis a krízis nem csak egyszeri és tartós jóléti veszteséghez vezet, hanem hosszabb távon elhúzódva növeli a költségeket. Ez irányította rá a figyelmet a hiszterézis-elméletekre (pdf), amelyek ellentmondanak a főáramú elméleteknek: "Bár a hiszterézis fogalma nem újdonság a közgazdaságtanban, napjainkig a tudomány perifériájára szorult, a főáramú makrogazdasági elméletekkel pedig nehezen összeegyeztethető. A makroökonómiát uraló új neoklasszikus szintézis szerint egy olyan, átmeneti negatív keresleti sokkot követően, amilyen a 2008-as válság is volt, a piaci mechanizmusok hosszú távon visszaterelik a gazdaságot a sokkot megelőző egyensúlyi (potenciális) növekedési pályára. A konvergencia sebessége természetesen függ a gazdaság strukturális jellemzőitől, a piaci súrlódások mértékétől és a recesszió idején folytatott gazdaságpolitikától, de a válság előtti növekedési pályára való visszatérés hosszú távon ezektől függetlenül megvalósul." [Váry M.]

Nem mázli és nem csoda: Miért nő 5%-kal a magyar gazdaság?
Mivel ezt az elgondolást a válság tapasztalatai nem támasztották alá, felértékelődtek az erőteljes anticiklikus gazdaságpolitika mellett érvek, de a hagyományos konjunktúraciklusban használt eszközökön túli, még határozottabb keresleti beavatkozás ötlete is támogatókra talált. Azzal kapcsolatban azonban, hogy pontosan milyen intenzíven és főleg hogy meddig érdemes folytatni a keresletösztönzést, nagyon kevés a kapaszkodó.

A fentiek alapján két végletes álláspont fogalmazható meg a magyar gazdaságpolitikával kapcsolatosan:
  • A keresletélénkítő intézkedések a szabad kapacitások kihasználásával növekedési impulzust hoztak a magyar gazdaság számára, miközben a félelmek egyáltalán nem igazolódtak, és a folyamat a válság utáni különleges környezetben teljesen fenntartható módon ment végbe.
  • A gazdaságpolitika a növekedési ciklus felfelé ívelő szakaszában szétfűtötte a gazdaságot, a prociklikus lépések megbontották az egyensúlyt és elhasználták azt a muníciót, amire majd a kedvezőtlen gazdasági környezetben szükség lenne.

De vajon melyik felfogás áll közelebb az igazsághoz?

Igen, van ára

Bár a magyar gazdaság egyensúlyi fundamentumairól nem hallunk különösebben rossz híreket, az erőteljes keresletélénkítés tankönyvi mellékhatásai egyértelműen érezhetők. Azáltal, hogy a belső felhasználás bővülési üteme meghaladja a gazdasági növekedést, a külső egyensúlynak romlania kell. A fogyasztáshoz és a beruházáshoz kötődő egyre nagyobb importigény hatására a válság utáni években kialakult külső egyensúlyi többlet gyorsan leapadt. A magyar gazdaság finanszírozási képessége a GDP 6-8%-áról nulla közelébe csökkent.

Nem mázli és nem csoda: Miért nő 5%-kal a magyar gazdaság?
Az erős kereslet az árakra szintén nyomást gyakorol. Az infláció elérte, majd meghaladta a jegybank 3%-os célját, pedig a világgazdasági környezet rendületlenül hűtő hatású. A lakosság inflációs érzete még erőteljesebben növekszik, ami bizonyára összefüggésben van azzal, hogy az ingatlanárak rakétára ültek. A fővárosi lakáspiacon már a Magyar Nemzeti Bank is a túlfűtöttség jeleit látja.

Nem mázli és nem csoda: Miért nő 5%-kal a magyar gazdaság?
Leginkább a munkaerőpiacon látszik a hevültség. A munkaerőhiány magas, emiatt pedig a bérköltség több éve a munkatermelékenység növekedési ütemét meghaladó mértékben emelkedik. A bérhányad (munkaerő kompenzációjának aránya a teljes megtermelt jövedelmen belül) historikus csúcsa közelébe emelkedett, ami felveti a további gyors béremelkedés fenntarthatóságának a kérdését.

Nem mázli és nem csoda: Miért nő 5%-kal a magyar gazdaság?
Vagyis a munkaerőpiacon, az árupiacon és az ingatlanpiacon egyértelműen kimutathatók a túlfűtöttség jelei, azok a folyamatok, amelyek ezeken a területeken megfigyelhetők hosszabb távon nem látszanak fenntarthatónak. Mégsem érdemes pánikba esni.

Miért nincs (még) nagy baj?

Az alcímben feltett kérdéshez egy fontos dolgot érdemes tisztázni a fenntarthatóságról. Ezt ugyanis kétféleképpen lehet értelmezni, statikus és dinamikus felfogásban. A Magyar Nemzeti Bank a közelmúltban úgy értékelte a helyzetet, hogy a jelenlegi, évente 2 százalékpont körüli felzárkózási ütem "a makrogazdasági egyensúly fenntartása mellett valósul meg". Ez valóban igaz, ha úgy tekintünk rá, hogy
  • az infláció jelenleg is a célsávon belül van,
  • a külső egyensúlyi mutatóink enyhe többletet jeleznek,
  • a bérhányad még mindig nem sokkal magasabb a historikus átlagnál.

Dinamikusan nézve azonban azt mondhatjuk, hogy a folyamatok nem fenntarthatók, hiszen amennyiben ugyanilyen erős keresleti nyomással kívánja a gazdaságpolitika fenntartani az 5% körüli gazdasági növekedést, akkor a külső egyensúly tovább romolna, az inflációt keresleti és költség oldalon további sokkok löknék felfelé, és könnyen a román pályára csúszna a gazdaság, amiben nem sok irigyelni való lenne.

Az, hogy a helyzet egyelőre nem aggasztó, két tényezőre vezethető vissza. Egyrészt a magyar gazdaság a válságban kényszerűen "túlalkalmazkodott", ami jelentős egyensúlyi puffert jelentett a gazdaságpolitika számára. Nem mindegy ugyanis, hogy a külső finanszírozási képesség milyen pozícióból romlik 6%-ot, az infláció honnan emelkedik 3 százalékpontot, illetve a bérhányad hová kerül 4-5 százalékpontos növekedéssel, valamint milyen szintekről kezd emelkedni a lakossági és vállalati hitelállomány. Mint láthattuk, a fenti szempontok alapján a magyar gazdaság nagyon kényelmes pozícióból kezdte a hevítést, a folyamat jó része korrekciónak tekinthető. Ráadásul a külső környezet támogató volt: az európai gazdaság élénkülése, és az így is alacsonyan maradó importált infláció segítette, hogy a belső keresleti nyomás hatékonyan és visszafogott infláció mellett gyorsítsa gazdaságot.

Ezzel együtt már látszódnak a gazdaságpolitikai korrekció első halvány nyomai. A költségvetési tervek hirtelen szigorodtak, és a régóta várt egyensúlyi büdzsé belátható közelségbe került. A jegybank célozgat már rá egy ideje, hogy a béremelkedésnek vissza kell szelídülnie a termelékenységgel összhangban lévő pályára. Elvileg napirenden van a jegybanki szigorítás is a "monetáris politika időhorizontján belül". Mindezek mellett a kormányzati és jegybanki előrejelzésekben a gazdasági növekedés üteme jócskán lejjebb kerül a mostani 5%-ról. Ez azt mutatja, hogy a makrogazdasági pálya fenntarthatósága biztosítható, de ennek az az ára, hogy a keresleti nyomás mérséklése mellett a gazdasági lendület alábbhagy. Nem kell drasztikus fordulatra gondolni, bár ha az irányváltás késlekedik, meglehet, egyre látványosabb navigációra lesz kénytelen a gyorsnaszád.

Változó külső környezet

A fenti képbe zavar bele a világgazdaság egyre látványosabb gyengélkedése. A ciklikus okokra és egyedi sokkokra visszavezethető lassulás érdekes kihívások elé állítja a gazdaságpolitikát. Egyik oldalról nézve a közeljövőben kellene elindítani az igazi keresletélénkítést, amikor a növekedést egyre kevésbé támogatja a külső környezet. Másik oldalról viszont most lehet túlfeszíteni a húrt, hiszen ha a világgazdaság mégsem produkál egy karakteres ciklikus lefordulást, akkor a keresletélénkítés egyre látványosabban visszaüthet az infláció gyorsulásának és/vagy a külső egyensúly romlásának formájában. Ennek az esélyét csökkenti, hogy az egyik fontos keresleti elem, az uniós forrásfelhasználás mindenképpen visszaesik, vagyis a nyomás enyhülni fog a gazdaságon.
shutterstock_1488477983
Boris Johnson
General Motors sztrájk
shutterstock_1504552151
Frankfurt Stock Exchange
shutterstock_1277173258
baba_baby
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Digitalizációs szakértő

Digitalizációs szakértő

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
shutterstock_1488477983