A pénzügyminisztérium - megjegyezve, hogy Kínában nem új gyakorlat a nemzeti deviza, a jüan leértékelése -, leszögezte:
az elmúlt napokban Kína konkrét lépéseket tett devizája leértékelésére, miközben fenntartja alapvető külföldi devizában meglévő tartalékait.
Amint tegnap megírtuk: a "leértékelés" valójában egy "félrenézést" jelent a kínai jegybank részéről, azaz hagyta, hogy a piaci erők a kerek 7-es jüan/dollár szint fölé tolják az árfolyamot, hogy ezzel az egy éve halmozódó, a jüan gyengülésére irányuló piaci spekulációt is enyhítsék, illetve reagáljanak a Trump által múlt héten váratlanul felrúgott kereskedelmi tárgyalási "tűzszünetre". A jegybank annyit tett, hogy gyengébben állapította meg a tegnapi és a mai napra érvényes jüan/dollár középárfolyamot, azaz engedte a további jüangyengülést és a piaci erők ezt kihasználva el is tolták a gyengébb irányba a jüant (a napi középárfolyamhoz képest+/-2%-os az engedélyezett ingadozás). Ez elvileg persze segíthet a kínai exportcégeknek, illetve fékezheti a kínai importot.
Az amerikai törvények (1988-as, illetve 2015-ös frissítése) alapján nem lehetett volna Kínát deviza-mainpulátornak minősíteni. Ezt az elmúlt évek jelentéseiben sem sikerült kihoznia a folyamatos nyomás alatt lévő pénzügyminisztériumnak, most viszont kénytelen volt aláírni Steve Mnuchin ezt a szimbolikus jellegű közleményt. Azért nem lehetne ilyen címkével illetni Kínát, mivel egyszerre nem felel meg a 2015-ben hozott amerikai törvény három szükséges kritériumának (jelentős kereskedelmi többlet az USA-val és a világ többi részével szemben, illetve folyamatos egyoldalú intervenció az árfolyamban). Most, hogy ezt megkerülve mégis kihozták Kínát manipulátornak, két következménnyel jár a fejlemény: tárgyalásokat kell kezdenie Kínával az USA-nak (ez már egyébként is zajlana, bár épp most akadt el), az IMF-nél kell kezdeményeznie tárgyalásokat (az IMF már eddig is következetesen elutasította, hogy árfolyam-mainpulátornak minősítsék Kínát).
Elemzők felhívják a figyelmet arra: Peking azt követően cselekedett, hogy Donald Trump a múlt csütörtökön 10 százalékos vámemelést jelentett be 300 milliárd dollár értékű kínai árura. A tervek szerint szeptembertől bevezetendő pótvámokat az amerikai elnök azzal indokolta, hogy Peking újra akarja tárgyalni a tervezett kereskedelmi megállapodást, nem teljesítette a több amerikai agrártermék vásárlására tett korábbi ígéretét, és nem állította le az amerikai kábítószerválságért rendkívüli mértékben felelős, opiát tartalmú fájdalomcsillapító, a fentanil forgalmazását sem. Az elnök pénteken még a beígért 10 százalékos pótvám további emelését is kilátásba helyezte.
Kína azonnal ellenlépéseket ígért, és hétfőn leállította az amerikai agrártermékek importját.Címlapkép forrása: Chip Somodevilla/Getty Images
