Mit csináljunk a lángoló brazil esőerdőkkel?
Gazdaság

Mit csináljunk a lángoló brazil esőerdőkkel?

Lángoló esőerdők képeivel és a brazil elnök bizarrnak ható nyilatkozataival vannak tele az újságok címlapjai. Zömében értetlenség és felháborodás a reakció a brazilok látszólagos közönye miatt, és a megszólalók nemzetközi beavatkozást sürgetnek. Egy olyan korban, amikor a klímaváltozás egyre fontosabb téma, a brazil fejlemények globális közügynek számítanak. Legalábbis így tekint rá a közvélemény jelentős része. De mit kezdjünk a lángoló Amazóniával? A támogatás megvonásától, a nemzetközi kooperációban végrehajtott gerilla-tűzoltásig sok minden felmerült, egy lehetőségről viszont kevés szó esik: fizessük Brazíliának. Sokat. Nagyon sokat. Provokatív tartalom következik.

Menjünk oda, oltsuk el!

A tűzben álló brazil dzsungel látványa tapasztalataink szerint az alábbi hirtelen reakciókat váltja a közvéleményből:
  • A brazil elnök felelőtlen, korrupt, tisztességtelen.
  • Oltsák el a gazdag országok a tüzet.
  • Ha Brazília nem hagyja, akkor a világ lépjen fel szelíd erőszakkal.


Két probléma van ezzel: 1. Brazília szuverén állam, nagyjából azt csinál a területén, amit akar. 2. Brazília esőerdőt akar irtani, mert úgy gondolja (nem megalapozatlanul), hogy ezzel élénkíteni tudja a gazdaságát, és javítani tudja a brazil emberek életszínvonalát. "Brazília first."

Hogy a kihívást magunkénak érezzük, egy pillanatra képzeljünk el egy alternatív Magyarországot. Ebben az Alföldet teljes egészében egy áthatolhatatlan, művetlen dzsungel borítja, amit sokan "Európa tüdejének" hívnak. Most képzeletben felezzük el a havi jövedelmünket a mostanihoz hasonló árak mellett. Ebben a szegény, 40%-ban erdővel borított országban jön egy politikus, aki azt mondja: irtsuk ki erdők egy részét, a fát adjuk el, a területen folytassunk agrárgazdálkodást, mert ezzel jövedelem nélkül tengődő százezreknek tudnánk értelmes munkát biztosítani. Vajon népszerű gondolat lenne-e? Egészen biztosan. Nem nagyon ismerünk olyan országot, amelyik a földterületének 40%-át önként és ingyen (sőt, költséget felvállalva) az emberiség boldogulásának szolgálatába ajánlotta volna.

Most már csak azt képzeljük el, hogy az erdőirtásra a nemzetközi közösség felháborodása a válasz. A klímaváltozástól való félelem légkörében a politika megváltoztatását követeli és beavatkozást sürget. Micsoda kényelmes, cinikus gondolkodásnak tűnik ez belülről nézve! Lássuk el tiszta levegővel a világot, fékezzük a felmelegedést, óvjuk a bioszférát ingyen, sőt, ennek haszonáldozatát viseljük el.

Ha esetleg valaki félreértette volna: a gondolatkísérlet nem azt bizonyítja, hogy Brazília a globális jövő szempontjából nem felelőtlen. Nyilván az. De legalább rövid távon (de talán hosszú távon is) a saját önös érdeke szempontjából racionálisan viselkedik, amikor kihasználatlan kapacitásokat próbál termelésbe vonni. Tiszta levegővel és biodiverzitással nem lehet embereket jóllakatni.

A tiszta levegőt nem lehet eladni

A kiirtott erdő területén értéket lehet előállítani például bányászattal, földműveléssel. De ahogy a felperzselődő brazil esőerdő nemzetközi fogadtatásából látjuk, értéke most is van az Amazonas-medencének. Az emberiségnek fontos a fenntartása és az általa biztosított termék, a tiszta levegő. Valójában azért a termékért, amit Brazília előállít a világnak fizetnie kellene. Ahogy megvesszük az ausztrál bauxitot, az arab olajat, az orosz gázt, a dél-afrikai gyémántot, a kínai foszfátot, az argentin marhát úgy kellene megvásárolnunk a brazil szénlekötést, biodiverzitást, klímavédelmet.

Ennek nagyjából a fordítottját csinálta Norvégia és Németország, amikor a napokban megvonta a brazil támogatást. Természetesen a két gazdag országnak igaza volt, hiszen Brazília nem teljesítette a vállalását (az erdőirtás megfékezését), tehát furcsa is lett volna folytatni az utalást. Ám ez egy segély jellegű transzfer volt, nem pedig áru- (vagy szolgáltatás-) kereskedelem. Az események bizonyítják, hogy a segély összege piaci alapon nem volt elegendő arra, hogy Brazíliát eltántorítsa attól, hogy erőforrásait más módon hasznosítsa.

A brazil fejlemények a legalapvetőbb, legismertebb közgazdasági problémákat, a piaci és kormányzati kudarcokat idézik fel. Hiába értékes Amazónia, azt sem a saját hasznuk alapján döntéseket hozó magánszereplők, sem pedig az állam nem képes hatékonyan megvédeni. Ennek egyik oka, hogy brazil őserők hasznából messze több ember részesül, mint amennyi a költségeit (elmaradt hasznait) viseli. A tiszta levegő az egyik legtipikusabb közjószág, pontosabban amerre a világ halad, egyre inkább csak közös készletű áru, ami nem áll korlátlanul rendelkezésre. De ettől még Brazília nem tud pénzt kérni a termékért. A terméknek nincs piaci ára, csak potyautasai vannak.

Ez nem azért van, mert bárki bűnös vagy hibás lenne: ez a Föld nevű bolygó természetéből adódó kihívás. Elméleti megoldás persze most is van: az országok fogjanak össze, számolják ki, mennyit érnek a bolygó erdői, és fizessenek az ezt birtokló országoknak. Mivel elég nyilvánvaló, nem megyünk bele annak a fejtegetésébe, hogy ez a megoldás miért elméleti, és hogy a gyakorlatban hány helyen vérzik el.

Az elméleti megoldás mellett létezik egy másik is, ez pedig a sci-fi világába sorolandó. Ez a Világkormány. A piaci kudarcokat általában a nemzetállami kormányok végzik. Nem állít elő a közjóhoz elegendő utat, iskolát, kórházat a magánszektor? Akkor az állam adó formájában elveszi a jövedelmet a magánszektortól és megcsinálja. Mivel az 5,5 millió négyzetkilométernyi őserdő nem egy országnak, hanem az egész világnak a kincse és problémája, intézményi megoldás csak az lehetne, ha egy legitim, globális szervezet felügyelhetné és kezelhetné a Föld egyre értékesebb (és szűkösebb) erőforrásait.

Van tehát egy elméleti és egy sci-fi megoldásunk. Ki kellene találni egy harmadikat. Ennek bizonyára a józan belátáson, a kooperáción, a szimpla önérdekkövetésen túllépő kompromisszumkeresésen kellene alapulnia. A három megoldásnak viszont biztosan van egy közös pontja: Brazíliát az eddigieknél sokkal nagyobb mértékben kompenzálni kell.
BÉT
Tarlos Istvan Budapest fopolgarmester valasztas
Orban Viktor Varhelyi Oliver unios biztos jeloles
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
2019. október 17.
Hiventures - Portfolio KKV Tőkefinanszírozás 2019
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Tarlos Istvan Budapest fopolgarmester valasztas