Tomas Sedlacek,  (Photo by Beata Zawrzel/NurPhoto via Getty Images)
Gazdaság

Figyelmeztet a sztárközgazdász: Függővé vált a világ, lehet, hogy nincs visszaút

Lehet, hogy már függővé vált a világgazdaság az alacsony kamattól és a költségvetési hiánytól, jelenleg olyan kísérlet szemtanúi vagyunk, amire még nem látott példát az emberiség – mondta a Portfolionak Tomás Sedlacek cseh közgazdász, aki október elején a magyar CFA egyesület budapesti konferenciájának előadója lesz. „A Jó és a Rossz közgazdaságtana” című könyvvel befutott szakember szerint komoly változás közepén áll a civilizációnk, ennek az átalakulásnak természetes velejárói azok a „döccenők”, amiket most látunk a Brexittel vagy az amerikai-kínai kereskedelmi háborúval.

Az idei év legfontosabb világgazdasági eseménye az amerikai-kínai kereskedelmi konfliktus. Mit gondol erről, ez valódi háború, vagy csak kisebb súrlódás?

Az elméleti fizikusok meggyőzően érvelnek amellett, hogy jelenleg egy lényeges civilizációs átalakulás felé haladunk: a nulladik típusú civilizációból az egyes típusú felé a Kardasev-skálán. Az egyes típusú civilizáció fontos ismérve pedig az, hogy meg tudja szervezni önmagát, a bal kéz többé nem harcol a jobbal.

Jelenleg a nulladik típusú civilizáció kamaszkorát érjük, a Brexit, a nacionalizmus kiújulása, Trump mind ennek az integrációs körforgásnak a részei.

Ezek mind döccenők, melyek átmenetileg megakasztják a túl gyors átalakulást.

Hetek óta mindenki a lehetséges recesszióról és az inverz amerikai hozamgörbéről beszél. Reális veszély a recesszió a következő hónapokban? Elképzelhetőnek tart egy új gazdasági válságot, vagy megússzuk lassulással?

A világgazdaság jelenleg olyan állapotban van, mint egy csilli-villi autó, ami belül rozsdás.

Első ránézésre őrülten jó időket éltünk az elmúlt években, elég csak ránézni a részvényindexekre, belülről viszont a gazdaság tele van adóssággal, egyensúlytalanságokkal, csiszolatlan és hiányoznak belőle a lényeges reformok.

Az újabb világgazdasági válság biztosan jönni fog, csak még nem tudjuk, mikor. 2007-ben is minden tökéletesnek tűnt kívülről egészen addig, amíg a belső feszültségek szét nem robbantották a gazdaságot. Az akkori helyzethez képest most több az adósság a világban, vagyis kisebb a költségvetési mozgástér és a jegybankok eszköztára is szűkebb, mivel felnőtt a bankárok új generációja, akik elhiszik, hogy a nulla százalék alatti alapkamat a normális. Emellett ma a politika sokkal kevésbé hajlik az együttműködésre, a társadalom öregszik, a fontos intézmények, mint az EU vagy az ENSZ reformja várat magára és nem történtek lényeges strukturális reformok a legutóbbi válság óta.

Az elmúlt hónapokban nagyot fordult a globális jegybankok politikája, hiszen a Fed már július végén kamatot vágott, majd az EKB is visszatért a lazítás útjára. Mit gondol jelenleg a jegybankok és a kormányok szerepéről? Kinek kellene élen járnia az élénkítésben?

A jegybank általában az utolsó, aki hisz a gazdaság javulásában. Ha a piac nem hisz magában, akkor helyette a jegybank megteszi azt. A jelenlegi nulla kamatkörnyezet üzenete az, hogy nincs kockázat a jövőben. Ha nulla kamaton hitelezel valakit, akkor az azt jelenti, hogy abszolút megbízol a hitelfelvevő erőfeszítéseiben (vagy jótékonykodsz).

Tomas Sedlacek,  (Photo by Beata Zawrzel/NurPhoto via Getty Images)

Most a fenti időszaknak lassan vége, és a piacnak meg kell tanulnia bízni magában, láthatjuk, milyen nehéz ez. A tartósan alacsony kamatról való visszatérés is olyan dolog, amire egyelőre nincs tapasztalata az emberiségnek. Egész egyszerűen nem tudjuk, mit fog ez okozni. A piac most tanul újra járni a saját lábán.

Minden sokkal könnyebb, amikor nulla százalék az alapkamat és a fiskális oldalról is öntik a pénzt a gazdaságba. De ez függővé tesz.

Lehet, hogy a gazdaság máris függővé vált, és nem tud élni a jövőben az alacsony kamat és a költségvetési hiány párosa nélkül. Ezt egyelőre nem tudjuk.

2015-ben egy interjúban azt mondta, hogy néha összevonja a szemöldökét Magyarország miatt. Most gyakrabban fordul ez elő? Mit tart a leginkább aggasztó dolognak Magyarországon?

Aggódtam az új nacionalizmus előretörése miatt, és továbbra is aggódok. Ugyanezt a tendenciát látom otthon Csehországban is, de Magyarország és Lengyelország jár az élen ebben. A problémára közös válaszokat kell adnunk, nem minden érintett országnak külön-külön.

Jelenleg aggaszt az orosz ideológiai terjeszkedés is, illetve szomorú vagyok amiatt, mert elveszett a hit, hogy az európai úton közösen léphetünk fel. De ugyanezt látjuk jelenleg az Egyesült Királyságban és az USA-ban is.

Magyarországgal kapcsolatban szerintem most a legaggasztóbb az, hogy a CEU-t elkergették az országból, ami a régió legjobb egyeteme volt, mindig irigykedtem kicsit miatta.

Mit gondol a kelet-közép-európai országok gazdasági felzárkózásáról? Matolcsy György szerint tíz év múlva elérhetjük Ausztria életszínvonalát. Ez realitás, vagy csak álom?

Nem tudunk olyan gyorsan felzárkózni, mint korábban gondoltuk, haladunk előre, de az európai vonat is gyors. Csehország vásárlóerőn elérte az európai átlag 90 százalékát, de reál értelemben még mindig hosszú út áll előttünk. Rengeteg reformra lenne szükség, nyitottságra, oktatásra, és arra, hogy ne legyen korrupció, valamint ne féljünk a jövőtől.

Ősszel felállhat az új Európai Bizottság. Mi lehet számukra a legnagyobb kihívás a következő öt évben?

Az, hogy az EU-t a világ legirigyeltebb intézményévé tegye. Miért ne? A verseny nem olyan éles, ha jobban belegondolunk.

Az utóbbi években megjelentek politikai ellenálló mozgalmak Csehországban és Magyarországon is a kormányzó erőkkel szemben. Úgy tűnik, mintha az emberek politikailag aktívabbak lennének, hallatni akarnák a hangjukat. Mit gondol ezekről a változásokról?

Ironikus, de a politika sosem volt olyan közel az emberekhez, mint most, amikor a politikusok isszák a választópolgárok szavait, hogy gondoskodhassanak róluk. Ennek ellenére az emberek úgy érzik, hogy magukra hagyták őket. Arra számítok, hogy jön majd egy újabb nagy hullám a tiltakozásokban, de ezek a tiltakozások ironikus módon a demokráciában sokkal kevésbé hatékonyak, mint a totalitárius rezsimekben. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem kellene tiltakoznunk, csak azt mutatja, hogy egy diktatúra nem engedheti meg magánbak, hogy tömegek menjenek az utcára. A mi demokráciánk a jelek szerint ezt megengedheti magának.

A címlapkép forrása: Beata Zawrzel/NurPhoto via Getty Images

intel logo company
koronavirus2
usacapitolium
imf
koronavirus2
ferihegyi reptér
koronavírus
forint200124
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Szerkesztő - újságíró

Szerkesztő - újságíró

Event Driven Equity Analyst

Event Driven Equity Analyst

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
Esti webinárium
Közérthető előadás kezdőknek.
A tőzsdei könyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
koronavirus2