„A Monetáris Tanács megítélése szerint a korábban még szimmetrikus inflációs kockázatok az elmúlt negyedévben aszimmetrikussá váltak. A lassuló európai konjunktúra hatásai miatt tovább erősödtek a lefelé mutató inflációs kockázatok” – írta az MNB Monetáris Tanácsa a mai döntést követő közleményében. Ebből az is kiderült, hogy a negyedik negyedévre megcélzott, átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát 100 milliárd forinttal, a korábbi 200-400 milliárd forintos sávról, legalább 300-500 milliárd forintra emelték.
Ez mindenképpen némi fordulatot jelent, és enyhe monetáris lazításnak tudható be
– értékeli a lépést Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője. „A várakozásoknak megfelelően a forint gyengülését nem említették meg, a döntéshozók úgy ítélik meg, hogy az még nem veszélyezteti az inflációs célokat” – tette hozzá.
A forint napról napra dönt meg új történelmi mélypontokat, a legutóbbit az MNB kamatdöntése után regisztrálhattuk.
Trippon Mariann, a CIB Bank vezető közgazdásza kiemelte: a közlemény nem említette a forint árfolyamot, ami arra utal, hogy ameddig a forint gyengülése fokozatos marad, és a gyengébb árfolyam fogyasztói árakba való átgyűrűzése nem erősödik számottevő mértékben, a jegybank önmagában a forint árfolyam miatt nem szigorítja a monetáris kondíciókat.
„A jegybank tehát maximálisan kihasználva a rendelkezésére álló mozgásteret továbbra is teljes mértékben elkötelezettnek látszik a laza monetáris kondíciók fenntartása mellett. A döntések arra is utalnak, hogy a forintárfolyam jelenlegi szintje nem zavarja a döntéshozókat, ami megerősíti azt a korábbi várakozásunkat, mely szerint rövid távon tartós erősödő trend kibontakozására minimális az esély” – írta Trippon Mariann.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető közgazdásza kiemelte: a közlemény nem utal a forint gyengülése miatti inflációs hatásokra, így nem kizárt, hogy folytatódik a forint gyengülése.
Varga Zoltán úgy véli, hogy az infláció jövőbeni alakulását a keresleti tényezőkön túl két dolog befolyásolhatja érdemben, az olajárfolyam alakulása, illetve a forint mozgása. Az olajárfolyam tekintetében a közel-keleti feszültségek jelentik a legnagyobb kockázatot, láthattuk a Szaúd-Arábiában bekövetkezett támadás után, hogy rövid időn belül akár 15-20 százalékkal is tud emelkedni a jegyzés. A forint jelentős leértékelődésen ment keresztül az elmúlt hetekben, az üzemanyagárak szempontjából fontosabb dollár-forint árfolyama 2 hónap alatt, több mint 20 százalékkal emelkedett. A folyamatnak lesznek első- és másodkörös hatásai, várakozásunk szerint a negyedik negyedévben már jelentkezhetnek, melyre ráerősíthet a novembertől csökkenő bázishatás is. A jelenlegi árfolyamok még nem veszélyeztetik a jegybank által meghatározott, inflációs toleranciasáv tetejét (4 százalék), azonban az áremelkedés üteme ismét megközelítheti azt - fogalmazott a szakértő.
(Címlapkép: MTVA/Bizományosi: Juhász Gábor)
