MIT catalyst interjú
Gazdaság

Magyarországra érkezett a legnevesebb amerikai egyetem

Hamarosan útnak indul a bostoni székhelyű Massachusetts Institute of Technology MIT Catalyst nevű programja Európában, melynek célja, hogy paradigmaváltást hozzon a kutatás megközelítésében, a jövő kutatóinak képzésében. Az egyik legnevesebb amerikai egyetem szakemberei által kidolgozott platformban Magyarországról a Debreceni Egyetem és a GE Healthcare kap stratégiai szerepet. Martha Gray, Ernest Lara, Enrique Shadah, az MIT szakemberei, valamint Ascsillán Endre, a GE Hungary alelnöke exkluzív interjú keretében mutatták be a Portfolio-nak a program részleteit. A beszélgetésből az is kiderül, hogy a bostoni székhelyű egyetem illetékesei kétnapos magyarországi látogatásuk során az innovációs és technológiai miniszterrel is tárgyaltak.
Ascsillán Endre, a GE Hungary alelnöke ott lesz az október 17-i konferenciánkon.

Kezdjük a legelején természetesen, hogy az olvasók is megértsék, mit keres egy MIT-program, nevezetesen az MIT Catalyst Európában, mi a célja?

Martha Gray: Az MTI Catalyst program célja, hogy paradigmaváltást hozzon a kutatás megközelítésében, a jövő kutatóinak képzésében annak érdekében, hogy kutatás végső eredménye nagyobb valószínűséggel hasznosuljon az akadémián kívül és valós hatást fejtsen ki világunkra. A program az Egyesült Államokban hét éve az MIT és a madridi kormány együttműködéseként indult el és ma már az akadémia, kormányzatok és vállalatok szélesebb körű együttműködéseként folytatódik.

Ez a program arra öszpontosít, hogy a jellemzően fiatal kutatók, akik munkájukkal hatással kívánnak lenni a világra, képesek legyenek arra, hogy másképp gondolkozzanak a kutatási javaslatok megfogalmazásában,

figyelembe véve kutatásuk valós társadalmi szükségleteit. Lehetőségünk van arra, hogy történelmi együttműködést alakítsunk ki a Debreceni Egyetemmel, az Innovációs és Technológiai Minisztérium égisze alatt, azzal a céllal, hogy elindítsuk a Catalyst programot 2020-ben - ezért vagyunk itt most Magyarországon, Debrecenben. Nyilván nem minden kutatás végződik sikerrel, de amelyek sikeressé válnak, azok esetében szeretnék, ha valós gazdasági és társadalmi hasznot is termelnének. A Catalyst program esetében ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy a kutatási folyamat legelejétől becsatlakozunk. Segítjük a kutatási lehetőségekről szóló döntések kialakítását, feltesszük a megfelelő kérdéseket, hogy a jó irányba induljon el a kutató.

Martha Gray MIT
Martha Gray

Vagyis már a kutatás indulása előtt kritikus kérdéseket tesznek fel, ami eldöntheti egy-egy projekt sorsát?

Martha Gray: Így van. Azt tapasztaltuk ugyanis, hogy a lehetőségek kritikus kiértékelésével - még mielőtt a kutató belépett volna a laboratóriumba – megelőzhetjük azon projektek elindítását, amelyeknek nem várható hozzáadott értékük valós helyzetben. Tapasztalataim szerint azokat, akik kutatói karrierre törekszenek, különösen az egészségügyi ellátás területén, a tudományban rejlő lehetőségek motiválják arra, hogy a betegeken segítsenek és javítsák a társadalom általános egészségi állapotát – azonban sokszor munkájuk csak a publikációig jut el, nem tovább. Ennek a kihívásnak a leküzdésére arra törekszünk, hogy az újfajta gondolkodásmódot beemeljük a kutatók képzésébe, amely révén kiértékelik és validálni tudják a kutatás várt hatását.

Nekem ez úgy hangzik, mintha a kutatónak már a legelejétől fogva startup-vállalkozó kellene lennie. Ez a cél?

Martha Gray: Valahogy úgy. Ösztönözzük a vállalkozói gondolkodásmódot. Célunk az, hogy a gondolkodásmódot változtassuk meg úgy, hogy a társadalmi igények kielégítése élvezzen prioritást. Az ilyen gondolkodás természetes következménye az új vállalkozások kialakulása, mivel ezek hatékony eszközei az új megoldások életre keltetéséhez. A program keretében megpróbáljuk beemelni azt a pragmatikus gondolkodásmódot, amely az akadémiai, kutató világban ma még nem általános. A kutatás végső kimenete lehet egy vállalkozás, egy startup megalapítása, de nem ez az egyetlen eredmény. Megvásárolhatja a kutatás eredményét egy nemzetközi vállalat, alkalmazhatják a klinikumban, vagy akár megváltoztathat bizonyos irányelveket.

Hogy kell elképzelni ennek a programnak a működését? Kik a legfőbb szereplői, és mi az egyes szereplők legfontosabb feladata?

Ernest Lara: A MIT Catalyst program szerepei a következők: Fellow, Faculty Mentor és Champion. A Fellow kategóriába a PhD hallgatókat várjuk, a program Faculty Mentor szerepe az egyetemi, klinikai és üzleti szakemberek számára nyitott. A Champion-ok járulnak hozzá az innováció fókuszának kialakításához, hogy a kutatási projektek olyan lehetőségeket képviseljenek, amelyek a nemzetközi egészségügyi technológiai vállalatok érdekeit is szolgálhatják, hiszen ez növeli annak esélyét, hogy a nagy jelentősségű megoldások sikeresen megvalósuljanak. Európában ilyen a GE Healthcare szerepe.

Ernest Lara
Ascsillán Endre és Ernest Lara (jobbra) 

Milyen egyetemekkel fognak Európában együttműködni? Milyen szerepe lesz Magyarországról a Debreceni Egyetemnek?

Ernest Lara: Magyarországon az MIT Catalyst Debrcenben alakítja ki egyik európai képzési pontját.

Így a Debreceni Egyetem vezető szerepet fog betölteni az MIT Catalyst módszertanának európai meghonosításában és alkalmazásában,

összekötve a debreceni ökoszisztémát az bostoni régió K+F és innovációs központjaival. Európában a Debreceni Egyetem további két egyetemmel működik majd együtt: a Friedrich-Alexander-Universität erlangeni egyetemmel, valamint a UPM madridi egyetemmel.

Kikkel terveznek még együttműködni?

Ernest Lara: Az MIT Catalyst program egy módszertan, amit az elmúlt 7-8 évben sikerrel építettünk fel és most érkeztünk el ahhoz a ponthoz, hogy Európára is kiterjesszük a kezdeményezést. A részletekről a következő hónapokban fogunk dönteni, a program ugyanis 2020-ban indul útnak. A 2010 és 2016 között madridi intézményekkel történt együttműködéseinknek köszönhetően vannak tapasztalataink. A Madrid-MIT M+Visión Consortium elnevezésű együttműködés révén a Catalystnak 4 egymást követő innovátorcsoportja volt (Fellows), akik a módszertant az orvosi képalkotás és az orvosbiológiai technológiák terén alkalmazták. Az eddigi tapasztalat megerősítést ad nekünk, hogy nyílt és befogadó módon építhetjük fel a Catalyst Europe programot.

Valójában Magyarország, mint központ létrehozása a magyar vezetők, köztük a GE Healthcare, a Debreceni Egyetem és a kormány bevonásával vált lehetővé.

A következő évre nem tervezünk a program további kiterjesztését, bár arra törekszünk, hogy olyan operatív struktúrákat hozzunk létre, amelyek több helyszínt tesz lehetővé.

Milyen szerepe lesz a programban az EIT Health-nek?

Ernest Lara: A Catalyst egy ösztöndíjprogram, amelyre gyakran, mint egy módszertanra, vagy platformra hivatkozunk. Az EIT Health támogatást ítélt oda egy európai egyetemek, kórházak és társaságok konzorciuma számára, amelybe az MIT is be van vonva, hogy elősegítsék a Catalyst Europe program indulását. A Catalyst Europe újdonság az EIT Health ösztöndíjprogramjainak portfóliójában, ezért szoros együttműködést folytatunk nemcsak az EIT Health-szel, hanem annak tagjaival is, ahol sok szinergia merülhet fel. Az EIT Health támogatása kulcsszerepet játszott a Catalyst Europe indulásában és egy olyan alapvető struktúra kialakításában, amely fantasztikus új lehetőségeket biztosít, mint például a konzorcium kibővítését a Debreceni Egyetem bevonásával.

Portfolio Private Health Forum 2019
Portfolio Private Health Forum november 6-án. A legújabb egészségügyi technológiákról is szó lesz:

Milyen cél vezérelte a GE Healthcare-t abban, hogy részt vegyen a programban?

Ascsillán Endre: Az MIT-hoz hasonlóan a GE Healthcare globális központja szintén Bostonban található. Globálisan szemlélve azt gondolhatnánk, hogy Magyarország nem lehet a kiinduló pontja a GE Healthcare-en belül egy ilyen kezdeményezésnek. Azonban 5-6 évvel ezelőtt a vállalat magyarországi leányaként elkezdtünk kiépíteni egy innovációs hub-ot. Felismertük ugyanis, hogy Magyarországon rendelkezésre áll az ehhez szükséges környezet, kompetencia tudás, infrastruktúra, gyakorlatilag minden: van 4 kiváló orvosegyetem, az egyik legjobb, vertikálisan integrált egyetem a debreceni, fejlett az ipari oldala. Közben azt is látjuk, hogy a politikai döntéshozói környezet is támogató és van ez irányú víziója a kormánynak.

Ascsillán Endre
Ascsillán Endre

Mennyire versenyeznek a kutatókért az Európában már finanszírozott hasonló akcelerátor programokkal?

Martha Gray: Valóban léteznek már akcelerátor és vállalkozásösztönző programok az egészségügyi technológiák kutatása területén, azonban azok elsősorban vállalkozásalapítási céllal jöttek létre. Mi egy platformot, módszertant adunk a képzésben résztvevőknek, amely révén elérhetővé válnak számukra ezek az akcelerátor programok. Ezért azt mondanám, hogy a mi programunk inkább kiegészíti a meglévő európai projekteket. Azt is hozzá kell tennem, hogy bár a kutatások legkorábbi szakaszaira összpontosítunk, a valós igényeken alapuló megközelítés általában megfigyelhető más programokban, különösen a vállalkozásösztönző és az akcelerátor programokban is.

Enrique Shadah: A világ több pontján működnek hasonló programok. És azt kell mondanom, hogy végső soron mindenkinek az a legjobb, ha minél több hasonló programunk fut, minél többen kapnak lehetőséget valós igényen alapuló kutatásra. Az új szemléletnek köszönhetően ugyanis csak növekszik annak az esélye, hogy a szemléletet követő programok keretében az egészségügyben hasznosuló tudás, technológia, szolgáltatás születik.

Az EIT Health, az MIT, a GE Healthcare és a Debreceni Egyetem mostani együttműködése akár másoknak is példát mutathat és ez egész Európának hasznos.

Ha valakinek például Magyarországról megtetszik a program, akkor mire készüljön, hogyan működik majd a kiválasztási folyamat?

Martha Gray: A világ minden pontjáról fogadunk jelentkezőket és a felvétel után döntjük el, hogy melyik képzési központba irányítjuk őket. A kiválasztási folyamat két lépcsőből áll: elsőként megvizsgáljuk a jelentkezők által beadott anyagokat. Nem konkrét ötleteket és projekteket várunk, amivel a kutatók jelentkeznek a programba, hanem a tehetségükre vagyunk kíváncsiak. Másodsorban pedig azt nézzük meg, hogy a pályázó mennyire hatékonyan tud csapatban dolgozni.

Milyen várakozásaik vannak az európai programmal kapcsolatban?

Martha Gray: A korábbi tapasztalataink azt mutatják, hogy egy-egy központban körülbelül 10 ösztöndíjast tudunk felvenni és képezni. Ez nyilván két dologtól függ: a rendelkezésre álló forrás összegétől és a bevonható mentorok számától. Jelenleg a kick-off egyeztetéseken vagyunk túl, így túl korai lenne már most számokat mondani, de a hároméves programban körülbelül majd 30-an vehetnek részt, és ehhez szükségünk van 50 mentorra, egyetemi tanárra, akik végigviszik őket a folyamatokon.

Enrique Shadah: Azt se felejtsük el, hogy egy ilyen programnak multiplikátor hatása is van. A folyamatnak ugyanis lesz egy olyan állomása reményeink szerint, amikor a kutatást fel kell skálázni. Ennek természetes következménye, hogy egyre többen csatlakoznak rá a programra külsősként, akár kutatóként az egyetemről, akár dolgozóként egy vállalattól.

Enrique Shadah
Martha Gray és Enrique Shadah

Említette, hogy most azért érkeztek Magyarországra, hogy elindítsák az együttműködést. Milyen tapasztalatokat, benyomásokat szereztek Debrecenben, illetve Budapesten járva? Hogyan látják ez alapján a kutatói-intézményi-kormányzati ökoszisztémát?

Enrique Shadah: Magyarországnak van egyfajta olyan hírneve a világban, hogy komoly mértékben támogatja a kutatói világot és hogy a humán kapacitás a kutatói, akadémiai területen rendkívül erős és rendelkezésre áll. Az itt töltött néhány napunk ezt megerősítette. Azt is külön öröm volt látni, hogy a kormány illetékes döntéshozói, nevezetesen az Innovációs és Technológiai Minisztérium képviselői, rendelkeznek a megfelelő gondolkodásmóddal, a tudással és tudásalkalmazással. Ezt annak ismeretében mondom, hogy volt lehetőségünk személyesen egyeztetni Palkovics László miniszterrel.

Láttam az elkötelezettséget, hogy a döntéshozók be akarják tölteni a híd szerepét, ami az egyetemi, akadémiai kutatások és az emberek igényei között húzódik.

Magyarország kitűzte maga elé, hogy a „made in Hungary” hozzáállást átalakítják: a fő cél a „made and invented in Hungary” megvalósítása a gyakorlatban. És ehhez az elhatározáshoz nagyon következetesen tartják magukat a döntéshozók. Az ilyen hozzáállás támogatólag hat az olyan egyetemek működésére, mint a Debreceni Egyetem, amely vertikálisan integrált intézmény a most megszerzett tapasztalatink alapján. Az MIT működési elve az, hogy olyan emberekkel, intézményekkel működjön együtt, amelyek képesek megoldani rendkívül nehéz tudományos kihívásokat.

Nem ismerjük a csodaszert minden problémára, nem ismerjük a választ minden kérdésre, az MIT-ra sokan így gondolnak,

de mi nem így működünk. Azonban a közös munka során fantasztikus eredmények születhetnek.

Martha Gray: Az MIT hisz a közös kutatás, felfedezések erejében, az együttműködések pozitív hatásában. A kétnapos magyarországi látogatásunk során megbizonyosodtunk arról, hogy a magyar partnerek erre nyitottak. Egy intézmény, egyetlen szereplő nem tudja megoldani egy csapásra a világ gondjait, de az együttműködések új lehetőségeket nyitnak. És úgy ítéltük meg, hogy Magyarországon megvan az ehhez szükséges környezet.

Ascsillán Endre: Annyit tennék még hozzá, hogy egy együttműködés csak akkor tud működni, egy ökoszisztéma akkor lehet versenyképes, ha a felek között megvan a bizalom. A második lényeges feltétel ahhoz, hogy egy ilyen kooperáció sikeresen működjön, a kiszámítható feltételrendszer és Magyarországon ez is rendelkezésre áll. Az elmúlt 10 évben a GE megtapasztalta, hogy a környezet támogató, rendkívül gyors döntések tudnak születni a versenyképesség támogatása érdekében. A harmadik fontos elem, hogy cselekvésre készen álló emberek álljanak az együttműködések élére.

Ascsillán Endre GE Hungary
Ascsillán Endre és Ernest Lara (jobbra)

Mik voltak az eddigi programjaik fő számai?

Martha Gray: Az elmúlt 6-7 évben 34 ösztöndíjas vett részt a programban 4 képzési központunkban, és őket 50 mentor segítette. Láttuk azt a multiplikátorhatást is, amelyre Enrique is utalt, amely révén jelentősen (nagyságrendben négyszeresen) növekedett az egyes régiókban a résztvevő közösség mérete.

Ha az eredmény az, hogy végül a kutatás a piacra kerül, akkor milyen számokat tudnak elmondani az elmúlt évekről?

Martha Gray: A 16 Catalyst program révén kezdeményezett projekt közül 8 kapott piaci finanszírozást, ami az MIT más programjaival összevetve rendkívül magas finanszírozott arányt jelent, az átlagos érték ugyanis 15% szokott lenni. A 8 projektre tehát már startup vállalkozások is alakultak, ezek jelenleg eltérő fázisban vannak. Van közöttük olyan, amelyik már valós termékkel rendelkezik, míg más még a korai szakaszában jár. És ha már az eredményeknél járunk. Gyakran megkapom házon belül azt a kérdést, hogy nem drágább-e így finanszírozni egy kutatási projektet, mintha egyszerűen az MIT keretein belül oldanánk meg. És erre az a válaszom, hogy nem, hasonlóak a költségek.

Fotók: Kereszturi Levente

wall street_shutterstock
Kiadta újabb hard-Brexit felkészítő anyagát Brüsszel: ez vár az emberekre és cégekre
Alteo klub
boeing 737NG
LONDON, ENGLAND - OCTOBER 03: British Prime Minister Boris Johnson leaves 10 Downing Street on October 3, 2019 in London, England.
barcelona katalán tüntetés rendőrség
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Befektetési termékek a magas hozam reményében.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Junior elemző/elemző

Junior elemző/elemző

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
2019. november 7.
Energy Investment Forum 2019
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
barcelona katalán tüntetés rendőrség