A Világörökség részét képezõ Hollókõi Falumúzeum részlete a fatornyos Szent Márton római katolikus templommal
Gazdaság

Budapesten kívül szinte mindenhol zuhanni fog a népesség, egész régiók halhatnak ki az országban

Portfolio
A tágan értelmezett fővárosi agglomeráció és kisebb mértékben a regionális központok szűkebb környezete is vándorlási nyereségre számíthat 2051-ig, ennek következtében – az országos trendekkel dacolva – a budapesti agglomerációs gyűrű várhatóan tovább tudja növelni népességszámát – írja Lennert József, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézetének szakértője a Területi Statisztikában megjelent cikkében. A városok népessége 7–17, a városkörnyéki vidéki tér népessége 1–11, a félreeső vidéki tér népessége pedig akár 16– 31%-kal is csökkenhet. A szerző szerint Magyarország területének jelentős részén vándorlási veszteség várható, különösen (a regionális központok környezetét leszámítva) az Alföldön és Dél-Dunántúlon.

Míg a pesszimista (a jelenleginél némileg alacsonyabb teljes termékenységi arányszámot és a jelenlegi trendeknek megfelelő születéskor várható átlagos élettartam növekedését feltételező), alacsony forgatókönyvek alapján Magyarország népessége 2051-re 8 millió 342 ezer főre csökkenne, addig az optimistább közép és magas forgatókönyvek szerint 8 millió 747 ezer, illetve 9 millió 138 ezer főre.

nép0

Lennert József „A magyar vidék demográfiai jövőképe 2051-ig, különös tekintettel a klímaváltozás szerepére a belső vándormozgalom alakításában” című cikkében kiemeli, hogy a lakónépesség számán túl annak korösszetételében is jelentős változások várhatóak. Mindhárom forgatókönyv esetében elkerülhetetlen, hogy a korfa a fogyó társadalmakra jellemző „urna alakot” vegye fel.

alapnép

A 0–14 éves népesség 2051-re várható létszámában viszonylag csekélyek a különbségek az egyes modellek között (2011: 1448 ezer fő; 2051: 975–1197 ezer fő), ezzel szemben a 65 évesek és idősebbek esetében már ennél nagyobbak a különbségek (2011: 1677 ezer fő; 2051: 2780–3140 ezer).

E mögött a termékeny korban lévő és a már megszületett, jövőben termékeny korba lépő korosztályok alacsony létszáma áll. A modellszámítás során ezért a termékenység javulásánál a születéskor várható átlagos élettartam növekedésének sokkal nagyobb hatása volt a várható népességszámra. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az időskorúak eltartottsági rátája (a 65 évesek és idősebbek száma a 15–64 éves aktív korúakhoz viszonyítva) jelentősebben romlana, amennyiben a magasabb népességszámot előrevetítő forgatókönyv valósulna meg (2011: 25%; 2051 alacsony forgatókönyv: 61%; 2051 magas forgatókönyv: 65%).

A Jelenlegi trendek (JT-) forgatókönyvekben a jelenlegi folyamatok trendforduló nélküli folytatódását tételezi fel a szerző, és az első modellezési ciklusra kialakított (a jelenlegi állapotokat tükröző) vándormozgalmi szabályokat tekintette érvényesnek az egész modellezési időszakra. A Paradigmaváltás (PV-) forgatókönyvekben ezzel szemben alapvető változást tételezett fel a munkavállalás és a munkahely-lakóhely viszonylatában. Ezen folyamatok egy része – az atipikus munkavállalási formák előretörése; az automatikus, rugalmas közlekedési módozatok jövőbeni elterjedése; a közlekedési hálózatok átstrukturálódása – a fejlett világban már most is kibontakozóban van, illetve az innovációs és a gazdaságszervezési előrelépésekből valószínűsíthető a modellezési időszakra. A paradigmaváltásnak több mélyreható következményét beépítette a jövőbeli vándormozgalmi feltételezésekbe, például a munkavállalás céljából történő vándorlás valószínűségének csökkenését, a potenciális ingázási övek kiszélesedését, és – a munkahely-lakóhely fellazuló kapcsolatából következően – az életminőség optimalizálására törekvő jóléti vándorlásban részt vevők arányának növekedését.

Ha folytatódik a trend

A Jelenlegi Trendek (JT) alapján a szuburbanizáció, a munkavállalási célú és a jóléti vándorlás összegződéseként egy várhatóan pozitív vándorlási egyenleggel rendelkező – a Balaton térségét, Észak-Dunántúl zömét és a fővárosi agglomerációt is magában foglaló – egységes tömb rajzolódik ki 2051-re.

Magyarország területének fennmaradó részén viszont vándorlási veszteség várható, különösen (a regionális központok környezetét leszámítva) az Alföldön és Dél-Dunántúlon.

A – Székesfehérvárig és Tatabányáig terjedő, tágabb értelemben vett – budapesti agglomerációs zóna népessége tehát várhatóan növekedni fog 2051-ig, ezt leszámítva azonban a modell csak két járás (a Veszprémi és a Hajdúhadházi) esetében jelzett előre kismértékű népességnövekedést. Dél-Dunántúl és Dél-Alföld viszont – a regionális központjaik környezetének kivételével – várhatóan jelentős népességcsökkenésre számíthat.

nép1

Számottevő népességnövekedés várható azonban a Kisalföld belső perifériáin. A Pilisvörösvári járás növekedése lesz várhatóan a legnagyobb (74%), a Gödöllői járás pedig 65 ezer fővel is gyarapodhat. A JT alapforgatókönyv alapján a Bácsalmási járásban 2051-ben várhatóan a 2011. évi népesség mindössze 60%-a fog élni, de Budapest is 200 ezer fő feletti népességvesztést könyvelhet el. Ha a vándorláshoz hozzávesszük a természetes fogyást, akkor még nagyobb változásokat tapasztalhatunk.

nép2

A regionális klímaforgatókönyvet felhasználó számítás 2051-ig mintegy 14 ezer fő (járási szinten) eltérő lakóhelyválasztását jelzi, ami elenyésző az egyéb vándormozgalmi folyamatok okozta várható változásokhoz képest. Míg pozitív elmozdulás elsősorban a Balaton-felvidéken, valamint az Északi-középhegység egyes részein várható, addig a vándorlási egyenleg klímaváltozás miatti romlása elsősorban az Alföldre jellemző. A különböző klímaforgatókönyvek eredményeinek egymástól való eltérései hasonlóan csekélyek.

Mit hoz a paradigmaváltás?

A klímaforgatókönyvektől eltérően a PV-forgatókönyvek számítása jelentős változásokat mutatnak. A PV alap természetes népmozgalmi feltételezéseket tartalmazó forgatókönyve mintegy 160 ezer fő járási szinten eltérő lakóhelyválasztását jelezte 2051-re a JT alapforgatókönyvhöz képest, ami egy nagyságrenddel meghaladja a klímaforgatókönyvek hatását.

nép5

A forgatókönyv feltételezései a várakozásoknak megfelelően segítették a jóléti vándorlás kibontakozását. Míg ez elsősorban a Balaton térségében, valamint az Északi-középhegységben mutatott számottevő plusz vándorlási nyereséget, addig a budapesti agglomerációba áramlás jelentős lassulása várható (illetve az agglomeráció külső peremének felértékelődése).

A városkörnyéki és a félreeső vidéki tértípusok esetében míg a városi és a városkörnyéki vidéki tér vándormozgalmi folyamataiban csupán mérsékelt változás várható (az előbbi veszteségének és az utóbbi nyereségének kismértékű növekedése), addig a félreeső vidéki tér esetében a PV-forgatókönyvek szerinti számítás alapvető változást jelzett, a jelentős vándorlási veszteséget számottevő nyereséggé fordítva. E nyereség viszonylag koncentráltan jelenik meg, és a félreeső vidéki tér nagyobb része – a trendforduló ellenére – továbbra is vándorlási veszteséggel jellemezhető.

„Még nagyobb” Budapest, zuhanó vidéki népesség

Összességében a tágan értelmezett fővárosi agglomeráció és kisebb mértékben a regionális központok szűkebb környezete is vándorlási nyereségre számíthat, ennek következtében – az országos trendekkel dacolva – a budapesti agglomerációs gyűrű várhatóan tovább tudja növelni népességszámát.

A települések lélekszáma és a nagyvárosok elérhetőségének közúton mért időtávolsága alapján lehatárolt tértípusok esetében a városi tér népessége 7–17, a városkörnyéki vidéki tér népessége 1–11, a félreeső vidéki tér népessége pedig akár 16– 31%-kal is csökkenhet.

A félreeső vidéki tér esetében a jelenlegi trendek és a munkahely-lakóhely viszonyában paradigmaváltást feltételező forgatókönyvek eltérő belső vándormozgalmi folyamatai okozzák a nagyobb különbséget. Ez utóbbi jelentősebb, elsősorban a vonzó természeti adottságú félreeső vidéki tájakra irányuló jóléti vándorlást jelez, ami egyrészt javíthatja e tértípus népességmegtartó képességét, másrészt viszont ezeknek a – jellemzően az idősebb korú jóléti bevándorlók révén az országos trendekhez képest is nagyobb mértékben elöregedő – térségeknek társadalmi fenntarthatóság szempontjából várhatóan jelentős kihívást jelent.

Ezzel szemben a klímasemleges forgatókönyvekhez képest a különböző klímaforgatókönyvek modellbe építése csak minimális mértékben módosította a belső vándormozgalmi folyamatokat. Ennek több oka is lehet. „Az éghajlati tényezők változását a jóléti vándorlás vonzó- és taszítóerőinek egyik alakító mutatójaként építettem be a modellbe” – írja a szerző. A Jelenlegi Trendek alapján az élhető környezetet (abszolút mértékben) előtérbe helyező jóléti vándorlás jelentősége – többek között a korszerkezeti eltolódással összefüggésben várható növekedése ellenére – a jövőben is kisebb lesz a többi vándorlástípusénál.

Mivel a jövőben várhatóan kedvezőbb éghajlati viszonyokkal rendelkező területek nagy része domborzati, tájképi okok miatt már jelenleg is vonzó célterületnek számít, így a belső vándorlási pályák a klímaváltozással nem módosulnak jelentős mértékben, a vándorlás intenzitása (a potenciálisan abban részt vevő szűk társadalmi réteg miatt) csak korlátozottan emelkedhet még akkor is, ha annak negatív hatásai egyre érzékelhetőbbé válnak.

A lakóhely-változtatás szándéka és megvalósulása közötti szakadékot az akadályozó és egyéb vándorlási pályákat befolyásoló tényezők magyarázzák. Ezt jól mutatja, hogy olyan célterületek jelennek meg (például Budapest, Pest megye, Győr-Moson-Sopron megye), amelyek inkább hagyományos, például munkaerőpiaci motivációkkal jellemezhetők, mintsem a klímaváltozás hatásának mérséklésével.

A Területi Statisztika c. folyóirat 59. évfolyam 5. számában megjelent, Lennert József által írt, A magyar vidék demográfiai jövőképe 2051-ig, különös tekintettel a klímaváltozás szerepére a belső vándormozgalom alakításában c. tanulmány alapján.

(Címlapkép: MTVA/Bizományosi: Farkas Melinda)

cimlap_olaj0916_2
Kiszivárgott: egy európai Apple-t vagy Google-t szeretne az EU
property awards 2019
The Gutenberg Bible is photographed in the Huntington Library in Pasadena, October 30, 2010.
frankfurtitozsde
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Tőzsdei hullámlovaglás kezdő kereskedőknek.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
2019. december 4.
Agrárszektor Konferencia 2019
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
cimlap_olaj0916_2