A Magyar Államkincstár táblája a Pest Megyei Kormányhivatal ügyfészolgálata falán az V. kerület Alkotmány utca 29-ben
Gazdaság

MÁP+, csak a kincstáron keresztül

A lakossági állampapírok banki értékesítése az államnak és a lakosságnak jól számszerűsíthető költségekkel jár: az állam a bankok részére forgalmazói jutalékot fizet, míg a háztartások számos különféle díjtétellel szembesülnek. Így amennyiben a háztartások állampapír-állományának 11 ezer milliárd forintra növelésében az elmúlt évekhez hasonló szerepet játszanak a bankok, az 2023-ig, közel 5 év alatt összesen 175 milliárd forint költséget jelenthet ezen két szereplőnek – amelyet egyéb, nehezebben becsülhető tételek tovább növelnek. Ennek fényében az államkincstári értékesítés előnyben részesítésével az állam és a háztartások jelentős költségeket takaríthatnak meg, ezért érdemes megfontolni a lakossági állampapírok forgalmazásának kizárólag állami értékesítési csatornákra való szűkítését is - írja Nagy Márton, az MNB alelnöke.
Nagy Márton, az MNB alelnöke előadást tart a Budapest Economic Forum 2019 konferencián.

Az állam a bankokat a nagybani piaci kötvényekénél magasabb forgalmazói jutalékkal ösztönzi a lakossági állampapírok értékesítésének növelésére. A lakossági állampapírok forgalmazói között célszerű elkülöníteni a piaci szolgáltatókat (bankok és brókercégek) és az állami forgalmazókat (Magyar Államkincstár és Magyar Posta). A piaci szolgáltatóknak fizetett jutalékok 2019. júniustól az állomány növekedése alapján kerültek meghatározásra (1. táblázat). Az értékesítésért az állami forgalmazók is kapnak jutalékot, de ez az állami költségvetésen belüli átcsoportosításnak tekinthető, így nem eredményez valós költségvetési kiadást.

Forrás: Államkincstár

Az állampapírok bankokon és más pénzügyi szolgáltatókon keresztüli vásárlása nemcsak az államnak jelent többletköltséget, hanem annak során a lakosság is számos különféle díjtétellel szembesülhet: a számlavezetési díj, az értékpapír-számlán megtakarított állományon alapuló díj, a tranzakciós díj és egyéb díjak (pl. számlanyitási díj, vásárlások utáni díjak) is felmerülnek költségként. Ezek közül a legnagyobb tételt az állampapír-állományon alapuló állományi díj jelenti, amelynek értéke a jelentősebb banki forgalmazóknál évi 0,1-0,6 százalék között szóródik és átlagosan évi 0,21 százalék körül alakul.

Ezzel szemben a Magyar Államkincstárnál való állampapír-vásárlás és számlavezetés számos előnnyel jár. A legfontosabb, hogy a Kincstárnál az értékpapírszámla-vezetés ingyenes, amely mellett a jegyzés, az adás-vétel, az újrabefektetés, a kamat- és törlesztésfizetés is díjmentes. Továbbá célszerű azt is szem előtt tartani, hogy készpénzfelvételi díj és pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség sincs, amellyel a lakosság további költségek alól mentesülhet. (Mivel a Posta a Kincstár függő ügynökeként forgalmazza a lakossági papírokat, így náluk is hasonlóan kedvező feltételek érvényesülnek.)

Mindezek mellett érdemes megemlíteni a Webkincstár – a Kincstár internetes forgalmazási rendszere – által nyújtott előnyöket is: ennek segítségével bárhol és bármikor kezdeményezhetők állampapírokkal kapcsolatos műveletek (vétel, eladás), lekérhető az aktuális egyenleg, módosítható a befektetések jövőbeli esedékességfizetéseinek módja (azaz például egyszerűen dönthetünk a kamatok újrabefektetésének módjáról), stb. – mindezt teljesen ingyenesen.

A fentiek fényében a banki értékesítés az államnak és a lakosságnak is jól számszerűsíthető költségekkel jár, így egyszerűen kiszámolható, hogy mekkora kiadást jelent, ha a háztartások állampapír-állományának 2023-ig való 11 ezer milliárd forintra növelésében az elmúlt évekhez hasonló szerepet játszanak a nem állami forgalmazók (azaz az értékesítés 75-80 százalékban hozzájuk kötődik). Ebben az esetben – a jelenlegi szabályok alapján – a forgalmazók az alap forgalmazói jutalék mellett bónuszjutalékra is jogosultak, ami az állam számára évente átlagosan 25 milliárd forint, 2023-ig összesen 110 milliárd forint kiadást jelenthet.

Ez a – lakossági állampapírok forgalmazásával foglalkozó – bankok éves hazai profitjának közel 10 százalékát teszi ki. Ez amellett, hogy jelentősnek tekinthető, egyben azt is jelenti, hogy a MÁP+ előnyeiből nemcsak a háztartások részesülnek, hanem bankok is számottevő – adófizetői pénzek által finanszírozott – többletbevételekhez jutnak, ami szembemegy a MÁP+ megindításakor deklarált kormányzati célokkal.

A háztartásokat terhelő költségek tekintetében az állományi díjakra készítettünk becslést, amely évente átlagosan 15 milliárd forint, 2023-ig összesen 65 milliárd forint kiadást jelent. (Ez a szám egyrészt lefelé torzít abban a tekintetben, hogy csupán az állományi díjat tartalmazza és az egyéb díjakat figyelmen kívül hagyja; másrészt viszont felfelé torzít abban az értelemben, hogy nem veszi figyelembe az állományi díjak sávos jellegét, azaz azt, hogy az értékpapírszámlán tartott állomány növekedésével párhuzamosan több szolgáltatónál a díjak mérséklődése tapasztalható.) Ez egy átlagos állampapírt tartó háztartásnak évente mintegy 16 ezer forint költséget jelent, amelyet a Kincstárnál történő számlavezetés esetén teljes egészében meg lehetne spórolni.

Végül érdemes szem előtt tartani, hogy ezen tételek mellett további, nehezebben számszerűsíthető költségek is felmerülnek. A háztartások számára ilyenek a további banki költségek, amelyek banktól, ügyféltípustól, illetve a tranzakciók jellegétől függően változhatnak. Az állam esetében pedig nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a banki értékesítés bővülése magában hordozza a banki sajátszámlás állomány növekedésének kockázatát. Ez egyrészt az államadósság „dupla finanszírozása” miatt az államadósság és az állam kamatkiadásainak növelése felé hat, másrészt ezáltal a lakossági állampapírok előnyeiből (kiemelkedő hozam) a háztartások helyett a bankok részesülnek.

A fenti előnyök ellenére a lakossági állampapírok értékesítésének érdemi része eddig nem az állami értékesítési csatornákon keresztül történt (2. ábra). A háztartások állampapír állományának 2012 óta tartó dinamikus bővülése legnagyobb részben a bankokhoz köthető, amellyel párhuzamosan a kincstári értékesítés részesedése csökkent és az utóbbi 3 évben 21-22 százalék körül stagnál. Mindazonáltal kedvezőnek tekinthető, hogy a MÁP+ indulása óta az új lakossági papír értékesítésében a Kincstár szerepe ennél némileg magasabb volt (átlagosan 25 százalék).

Megjegyzés: az állami értékesítési csatornák kategória a Kincstár mellett tartalmazza a Posta és a materializált értékpapírok forgalmát is.
Mindezek fényében az államkincstári értékesítés előnyben részesítésével az állam és a háztartások jelentős költségeket takaríthatnak meg. Az állami értékesítési csatornák térnyerésére a fentiek alapján jelentős tér van, ehhez azonban elengedhetetlen azok fejlesztése és hatékonyságuknak növelése, illetve a kincstári értékesítés díjmentességének és a Webkincstár előnyeinek tudatosítása. Amint ezek megtörténtek, érdemes megfontolni a lakossági állampapírok forgalmazásának kizárólag állami értékesítési csatornákra való szűkítését is.
Nagy Márton

Magyar Nemzeti Bank, alelnök

Nagy Márton, 2013. márciusától a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Stabilitásért és Hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatóság vezetői posztját töltötte be, jelenleg az intézmény alelnöke. A Pénzügyi
Tovább
Nagy Márton, 2013. márciusától a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Stabilitásért és Hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatóság vezetői posztját töltötte be, jelenleg az intézmény alelnöke. A Pénzügyi Tovább

Címlapkép: MTVA/Bizományosi: Róka László

donaldtrump
ott_one_2019_1500x844
horvátország
seychelle szigetek strandoló lány
szakács étterem restaurant
cimlap_rossz
budapest lánchíd_getty
20191130_141657
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Értékpapír üzletkötő

Értékpapír üzletkötő
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
donaldtrump