Jelenleg az ipar, az építőipar és a piaci szolgáltatások terén Magyarország a legmagasabb növekedési dinamikát mutatja az EU-ban, és a legfrissebb becslések szerint ez tartható is. Az elemzők szerint jövőre 3 százalék körüli GDP-növekedés várható, a kormány 4 százalékot vár, de már a 3 százalék is jelentősen nagyobb az európai egyszázalékos átlagnál - mondta Kovács Árpád, Zalakaroson, a 43. Jogász Vándorgyűlés keretében tartott előadásában.
Mint mondta: a kis- és középvállalati szektorban minőségi változásra van szükség, hogy javuljon az ország versenyképessége. A régiók fejlődését tekintve pedig még mindig nagyon jelentősek a különbségek, a főváros fejlettségéhez képest Pozsony és Bécs is előrébb van, miközben Románia és Kelet-Szlovákia Magyarországgal határos területei szinte megduplázták a fejlettségi szintjüket.
A visegrádi országok növekedésükkel mára Európa motorjává váltak, a négy állam Németország legjelentősebb kereskedelmi partnerének is számít, ami "nagy öröm, de kemény kockázat is" - fogalmazott.
Kovács Árpád kitért arra, hogy a világgazdaságot és benne a magyart is jelenleg olyan veszélyek fenyegetik, mint az amerikai-kínai kereskedelmi háború, a kemény Brexit, amelyek hatásai rosszabbak lehetnek a 2008-as válságnál. A veszélyek közé sorolta az olasz gazdaság problémáit, a gyengélkedő német gazdaságot, a V4-ek erős német kitettségét.
A Költségvetési Tanács elnöke úgy látja, a magyar gazdaságban szükség van a tartósan alacsony vagy inkább nullszaldós államháztartási hiányra, az államadósság folyamatos csökkentésére, az adósság devizaarányának mérséklésére, a belföldi befektetői bázis erősítésére és a külföldi magyar befektetések ösztönzésére, valamint enyhén pozitív folyó fizetési mérleg elérésére és fenntartására.
"A külső környezetből fakadó kockázatok egyre markánsabbak", a belső kockázatok közül pedig a munkaerőhiány a leginkább kérdéses. "Kötelező menetben tartani a gazdaságot", de ehhez erősíteni kell az ország sokkhatásokkal szembeni ellenállóképességét - fejtette ki Kovács Árpád.
Kovács Árpád úgy vélekedett, hogy 2023-2025 körül a magyar gazdaság képes lesz minden kritériumot teljesíteni ahhoz, hogy maga dönthessen arról, kívánja-e az euró bevezetését.
(Címlapkép: MTI/Kovács Attila)
