crisespigswolf
Gazdaság

Farkasokat nem kiáltó juhász, avagy hogyan lássuk előre a válságokat?

Ha előre nem is látjuk mindegyiket, fontos, hogy tanuljunk a múltbeli válságokból. Minden boldogtalan válság „a maga módján boldogtalan”, ezért érdemes kompozit indikátorokat is használni megelőzésükhöz. A külső egyensúly figyelése és megőrzése kulcsfontosságú a válságok elkerüléséhez. Különösen, ha fizetésimérleg-, deviza- vagy államadósság-válságról van szó. Mindezek hazai szempontból is fontos eredménynek tekinthetőek - írja Erhart Szilárd, közgazdász, aki az Európai Rendszerkockázati Testület sorozatában megjelent, pénzügyi válságok előrejelzéséről szóló elemzését ismerteti.

A pénzügyi válság-előrejelzésről

Valóban vakok, semmit sem értők, mindent félrekezelők voltunk?

- teszi fel a kérdést Király Júlia, korábbi jegybanki alelnök a pénzügyi válság hazai történetét átfogóan elemző közelmúltbeli kötetében.

Az Európai Rendszerkockázati Testület friss tanulmánya (Exposition, Climax, Denoument, 2019) összekapcsolja a válság előrejelzését, illetve realizációját rögzítő két adatbázist:

  • az Európai Bizottság Makrogazdasági Egyensúlyhiány-eljárásának (MIP) indikátorkészletét és
  • az Európai Rendszerkockázati Testület (European Systemic Risk Board ESRB) pénzügyi válságokat tartalmazó adatbázisát.

A tanulmány kiterjeszti a válság feltárását mind térben, mind időben. Egyrészt minden EU tagország a vizsgálat tárgyát képezi. Másrészt a 2008–2009-es pénzügyi válság teljes életciklusát vizsgálja az elemzés (1. ábra), így átfogja mind (1) a válsághoz vezető éveket (túlhevülés/boom: 2005-2007), mind (2) a válságeseményeket (2008-2012), mind (3) a válságot követő visszaesés éveit (visszaesés/bust: 2012-2016). Az életciklus szemlélet miatt így a tanulmány remélhetőleg kevésbé van kitéve a gazdasági ciklikusságból fakadó torzításoknak.

1. ábra: a pénzügyi válság életciklusa az EU-tagállamokban (tagállamok száma, amelyek az adott kategóriába esnek évenként*)

*A válságtípusok pontos definíciója megtalálható az ESRB tanulmányban. 1. TÚLHEVÜLÉS (pozitív kibocsátási rés>2%p), 2. VÁLSÁG (ESRB módszertan), 3. VISSZAESÉS (negatív kibocsátási rés>2%p).

Mi a Makrogazdasági Egyensúlytalansági Eljárás (MIP)?

Az Európai Bizottság a „hatos csomag” jogszabály részeként 2011-ben vezette be a Makrogazdasági Egyensúlytalansági Eljárást (MIP) annak érdekében, hogy reagáljon a globális pénzügyi válságra és kezelje az Európai Unió (EU) makrogazdasági egyensúlyhiányát. A MIP indikátorkészlet célja, hogy a válság tanulságait feldolgozva segítsen a jövőben az egyensúlyhiány azonosításában: a válság életciklusának korai szakaszában (megelőző intézkedések beindítása érdekében), mind az egyensúlyhiány utólagos nyomon követése (a korrekciós intézkedések beindítása érdekében).

A MIP indikátorkészletét 11 mutatóra és azok küszöbértékeire alapozták. A küszöbértékek segítenek a normális és válsággyanús értékek elkülönítésében a cikk válság-előrejelzésről szóló részében írtak szerint. Az MIP indikátorokat két csoportba sorolták:

(I.) öt „külső egyensúlytalansági mutatóra” és

(II.) hat „belső egyensúlytalansági mutatóra” (az alábbi felsorolásban zárójelben szerepelnek az indikátorok felső és / vagy alsó küszöbértékei).

I. KÜLSŐ EGYENSÚLYTALANSÁGI MUTATÓK

  • Folyó fizetési mérleg egyenlege: a GDP %-ában, 3 év átlaga (felső: + 6% és alsó - 4%)
  • Nettó nemzetközi befektetési pozíció: a GDP %-ában (-35%)
  • Reáleffektív árfolyam: 42 kereskedelmi partner, 3 év %-os változás ((- / + 5)% az euro övezet országaira és (- / +) 11% az euróövezeten kívüli országok)
  • Export piaci részesedés: 5 év %-os változás (- 6%)
  • Nominális egységnyi munkaerőköltség-index: 3 év %-os változás (+ 9% az euro övezet országaira és + 12% az euróövezeten kívüli országokat illetően)

II. BELSŐ EGYENSÚLYTALANSÁGI MUTATÓK

  • Reál ingatlanárak: 1 év %-os változás (6%)
  • Magánszektor hiteláramlása: konszolidált, a GDP %-ában (14%)
  • Magánszektor adóssága: konszolidált, a GDP %-ában (133%)
  • Államháztartási adósság: a GDP %-ában (60%)
  • Munkanélküliségi ráta: átlagos, 3 év (10%)
  • A pénzügyi szektor összes kötelezettsége: nem konszolidált - 1 év %-os változás (16,5%).

Legfontosabb kutatási kérdéseink

Mely MIP mutatókat figyelje az elemző, befektető, vezető döntéshozó, ha nem akar bajt? A tanulmány fő kutatási célja az volt, hogy a legjobban teljesítő indikátorokat azonosítsa az Európai Bizottság korai előrejelző rendszerében (Early Warning System, EWS), így segítve az optimális MIP indikátorkészlet továbbfejlesztését. A következő fő kérdéseket tettük fel:

  1. Melyek a legjobbak a válságok korai megelőzéséhez (a 11 MIP indikátor közül)?
  2. Mely válságtípusok előrejelzésére alkalmas(abb)ak leginkább az MIP indikátorok (1. deviza-, folyófizetési mérleg-, 2. államadósság-, 3. bank-, 4. szignifikáns eszközár-válságok)?
  3. A válságok mely szakaszát lehet statisztikailag könnyebben azonosítani a jelenlegi küszöbértékekkel? (Preventív megközelítésben: túlhevüléseket(boom) vagy korrektív megközelítésben: súlyos visszaeséseket (bust)?

Jelzés módszertan (Signal approach)

A pénzügyi válságok előrejelzéséhez a közgazdasági irodalomban leginkább az úgynevezett Jelzés Módszertanát („Signals Approach”) alkalmazzák. Ennek a megközelítésének az alapgondolata az, hogy egy mutató vagy egy indikátorrendszer akkor jelzi előre a válságot, ha egy bizonyos küszöbértéket meghalad, vagy az alá esik.

A módszertan szerint összességében négy esetet különböztethetünk meg (A, B, C, D) a 2. ábrán ismertetett módon. A válságjelzések olyan módon generálódnak/azonosíthatóak, hogy az előrejelző indikátorok meghaladják/alulmúlják-e a felső/alsó küszöbértéket vagy sem. Ebben a keretben

  • A azon esetek száma, amelyben az indikátor helyesen jelet ad (válság lesz, és az indikátor jelzést ad).
  • B azon esetek száma, amelyek során a mutató pontatlanul válságjelet ad, mégsem lesz válság ("farkasokat kiáltó juhász" esete).
  • C azon esetek száma, amelyben a mutató pontatlanul NEM ad jelet, pedig válság közeleg (ez a címben hivatkozott "farkasokat nem kiáltó juhász" esete).
  • D azon esetek száma, amelyben az indikátor helyesen NEM szolgáltat jelet, és nem is következik be válság.

A válság egyik tanulsága éppen az volt, hogy az előrejelző rendszer nem jelzett (nem kiáltott farkast a juhászok serege, sem az elemzők, sem a közvélemény). Ugyan voltak éber, előrelátó juhászok, közzé is tették véleményüket, a hangjuk nem volt elég erős ahhoz, hogy eljusson a döntéshozók füléig. Az MIP indikátorkészlet célja, az előrelátó juhászok ismeretének, hangjának felerősítése volt.

A jelzések összesítéséből további mutatókat számíthatunk. Minél kevésbé szigorú a küszöbérték, annál több a helyes jelzés (A), ugyanakkor a másodfajú hiba (B/(B+D) is nő. Ugyanakkor a szigorúbb küszöbérték növeli azon esetek számát is, amikor válság történik és elmarad a riasztás (C), így az elsőfajú hibákat.

Az Európai Bizottság arra is figyelmet fordított, hogy egészséges egyensúlyt teremtsen az MIP küszöbértékek meghatározásakor, hogy elkerülhető legyen a túl gyakori „hamis riasztás”, és a jelzések elmaradása is (farkasokat NEM kiáltó juhász esete). A kétfajta hibát azonosan súlyozva (ϴ=50%, és 1- ϴ=50%) képeztük az úgynevezett hasznosság (usefulness) mutatót.

Az ESRB pénzügyi válság adatbázisa

Az ESRB pénzügyi válság adatbázisa a válságidőszakok legfrissebb kronológiai összefoglalását nyújtja a modellelemzések és makroprudenciális elemzése alapján. Válságtípusok az ESRB-adatbázisban:

  1. Deviza, fizetésimérleg, tőkeáramlás,
  2. Államadósság,
  3. Banki,
  4. Szignifikáns eszközár-korrekció.

3. ábra: Pénzügyi válságok gyakorisága kategóriánként az ESRB adatbázisában évenként (az adott válságkategóriába eső EU tagállamok száma)

Eredmény(ek): figyelj a külső egyensúlyra és sűrítsd a mutatókat!

Legfontosabb következtetésünk az, hogy minden boldogtalan válság „a maga módján boldogtalan”. Az MIP indikátorok előrejelző képessége jelentősen eltér a különféle típusú válságok esetében. Az előrejelzések pontosabbak a deviza – és fizetési mérleg krízisek, valamint az államadósság-válságok esetén. E két típus esetében a legjobb MIP-mutatók úgynevezett hasznossága 0,2 és 0,3. A banki válságok és jelentős eszközár-korrekciók esetén az MIP mutatók hasznossága bár jórészt pozitív, de jóval kisebb, körülbelül 0,1.

1. táblázat: MIP indikátorok előrejelzési képessége, "hasznosság" indikátor (előrejelzési időtáv = 3 év, küszöbérték a kompozit indikátornál= 4 jelzés, kerekített értékek)

esz5

A folyó fizetési mérleg minden válsághelyzet esetén a legjobb előrejelzési mutatók között szerepelt (hasznossága 0,1 és 0,3 között változott). A nettó nemzetközi befektetési pozíció, szintén viszonylag jó mutató volt a deviza – és fizetési mérleg krízisek, és államadósság-válságok esetében is (hasznosság = 0,2). Ezen két mutató hasonló előrejelző képessége feltehetően azzal is összefügghet, hogy a nettó nemzetközi befektetési pozíció a görgetett folyófizetési mérlegből és annak átértékelődéséből származtatható. Frankel és Saravelos (2011) hasonló eredményre jutottak 83 tanulmányt áttekintve: a folyó fizetési mérleg az egyik leggyakoribb statisztikailag szignifikáns mutató a válság előfordulásának magyarázatában.

A korábbi magyar és nemzetközi tanulmányok a válság életciklusának második felében megfigyelhető események azonosítására irányultak (válság, recesszió).  Elemzésünk azt is megmutatta, hogy egyes MIP mutatók jelezhetik a válság életciklusának első szakaszát, a gazdasági túlhevülést (overheating/boom) az EU-tagállamokban. Különösen a reál ingatlanárak és a pénzügyi szektor összes kötelezettsége teljesített jól ebben a specifikációban. A jelenlegi reál ingatlanár-emelkedésre vonatkozó 6 százalékos küszöbérték segíthet azonosítani a válságot megelőző túlhevülési (boom) szakaszt, de a korrekciókat nem (lásd a kétoldali küszöbértékek kiterjesztésének lehetőségéről más MIP indikátorokra Erhart et al. (2018) tanulmányát). Az MIP mutatók hasznossága általában is magasabb a gazdaság túlhevülések (boom) előrejelzésekor, mint a visszaesések felismerésénél. Ez a megállapítás azt sugallja, hogy a MIP megelőző része erősebb lehet, mint a korrekciós része, ami talán szakpolitikai választás, mivel „a megelőzés jobb, mint a gyógyítás”.

A válságok heterogenitása miatt nyilvánvalóan nehéz az előzetes felderítésük. Az MIP indikátortábla megalkotásának egyik célja ezért az információk aggregálása és összesítése volt. Ezen elvet követve, a küszöbértékek átlépéseinek számát összesítve egy kompozit indikátor képezhető (utolsó előtti oszlop az 1. táblázatban). Figyelembe véve, hogy nehéz a döntéseket egyedi mutatókra alapozni, több mutató szimultán figyelése viszont komoly kihívást jelent, a küszöbsértések számának követése segíthet a döntéshozóknak egy egyszerű, szabály-alapú döntéshozatali eljárás megalkotásában. A küszöbérték-sértésekre alapozott kompozit indikátor hasznossága a legtöbb specifikációban legalább olyan jó, mint a legjobb MIP indikátoré az adott válságtípus esetén.

A tanulmány eredményei összhangban vannak a nemzetközi szakirodalom fő megállapításaival (részletek az ESRB tanulmány bevezetés és eredmények fejezeteiben.). A hazai szerzők, Csortos és Szalai (2014) szintén kimutatták, hogy a folyófizetési mérleg egyenleg küszöbértékének túllépése egy relatíve megbízható mutató az válság-előrejelzésére, és az MIP indikátorok kombinációja megbízhatóbb válság-előrejelzést eredményez az egyedi MIP mutatóknál.

Hazai szempontból eredményeink megerősítik, hogy helyes volt a külső egyensúly helyreállítására tett gazdaságpolitikai lépések megkezdése a válságot követően. Az külső egyensúly megőrzése a jövőben is fontos feladat marad a krízisek elkerüléséhez. 

Erhart Szilárd közgazdász, a cikkben megfogalmazott álláspont kizárólag a szerző személyes véleményét tükrözi, semmiféleképpen nem jelenti azon intézmények hivatalos álláspontját, amelyekkel a szerző kapcsolatban áll vagy állt.

cimlap_olaj0916_2
Kiszivárgott: egy európai Apple-t vagy Google-t szeretne az EU
property awards 2019
The Gutenberg Bible is photographed in the Huntington Library in Pasadena, October 30, 2010.
frankfurtitozsde
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. december 4.
Agrárszektor Konferencia 2019
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
Online előadás
Tőzsdei hullámlovaglás kezdő kereskedőknek.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
cimlap_olaj0916_2