önkormányzati választás
Gazdaság

Szavazott az ország: nagy változásokat hozott az önkormányzati választás

Portfolio
Nagy szavazási aktivitás mellett zajlottak az önkormányzati választások, amelyen polgármesterekről, megyei önkormányzati és települési képviselő-testületi képviselőkről döntött az ország, a budapestiek pedig főpolgármesterjelöltekre is voksoltak.

A főpolgármester Karácsony Gergely lesz, vagyis Tarlós elvesztette a választást.
A fővárosi közgyűlésben ellenzéki többség lesz, az összes megyei közgyűlés marad kormánypárti többségű.
A budapesti kerületekben a várakozásokat meghaladó számú ellenzéki polgámesterjelölt győzhet, 23-ból várhatóan 14.
A megyei jogú városokban is sok az éles verseny, kicsivel több kormánypárti jelölt (13) számíthat győzelemre, mint ellenzéki (10).

Török Gábor elmerült a választási adatokban és komoly dolgokat talált

Török Gábor politikai elemző értékelte az önkormányzati választások eredményét, aki azt emelte ki, hogy néhány erős fideszes bázist (Debrecen, Kaposvár, Sopron, Székesfehérvár, Zalaegerszeg) leszámítva a Fidesz a polgári világban vagy nagy küzdelemre kényszerült, vagy simán alulmaradt.

Tovább a cikkhez

Új világ jön a budapesti autósok számára a választás után?

Az új főpolgármester programja érintheti a Budapesten közlekedők, így az autósok mindennapjait. Többek között csökkenteni tervezi a lakók mobilitási igényét. Összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat.

Tovább a cikkhez

Választott a főváros: megmutatjuk, mit tervez az új vezetés Budapesttel

Karácsony Gergely kapta az önkormányzati választáson a legtöbb szavazatot a főpolgármester-jelöltek közül Budapesten, így a következő öt évben az ő vezetésével működhet a főváros. A főpolgármester programja rengeteg területet érint, amelyek a lakáspiacra is hatással lesznek, többek között a klímavédelem, a város- és közlekedésfejlesztés irányai, a zöldfelületek és a közterek kérdései. Emellett a lakáspiacra vonatkozóan önmagában is számos intézkedést tartalmaz, amelyeket az alábbiakban mutatunk be.

Tovább a cikkhez

Megszólaltak az elemzők az önkormányzati választás után

A kormány gazdaságpolitikáját várhatóan nem változtatja meg érdemben az önkormányzati választás eredménye, azonban gazdaságélénkítő lépésekre sor kerülhet az elemzők szerint. Többen azt várják, hogy erre alapvetően nem a kormánypártok gyenge szereplése, hanem a lassuló világgazdaság miatt lesz szükség. A szakértők úgy vélik, hogy elegendő lesz a költségvetési mozgástér, és a kormány várhatóan nem adja fel a hiány csökkentését. Az elemzők egyetértenek abban, hogy Budapest elvesztése kulcsfontosságú, az azonban nem világos, hogy ezzel a helyzettel mit kezd a kormány. Van, aki szerint több fejlesztés kell a fővárosban, míg mások azt várják, hogy a kabinet büntetni fogja Budapestet. Az egyik elemző megemlítette: mostanra világossá vált, hogy rendszerszintű reformok kellenek, és nem általános gazdaságélénkítés szükséges, hanem az oktatást és az egészségügyet kell rendbe hozni. A szakértők szerint a forint árfolyamát és a kötvényhozamokat nem befolyásolja a választás, azonban az Opus és a 4iG árfolyamát megviselheti a kormányzat gyenge szereplése.

Tovább a cikkhez

Az MKKP is nyert képviselőtestületi mandátumokat

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt is mándátumokat szerezett a vasárnapi önkormányzati választásokon. Budapesten négy kerületben is sikerült képviselői helyeket szerezniük. A párt közleménye szerint, ugyan egyénit nem sikerült nyerniük, de kompenzációs listán a "kb. 10 százalékot" elérték.

Ennek fényében az MKKP a 2., 12., 14. és a 15. kerületben került be az önkormányzatba. Ezek után a közpolitikában is megméretettheti magát az MKKP,  ami eddig mandátum nélkül politizált a magyar közéletben.

Címlapkép forrása: MTI/Sóki Tamás

Karácsony Gergely elárulta, mire készül Budapesten

Bevezetjük a legszigorúbb átláthatósági rendelkezéseket – nyilatkozta Karácsony Gergely, frissen megválasztott budapesti főpolgármester az Indexnek. Azt is elmondta, hogy az elmúlt öt év szerződéseit is nyilvánosságra fogják hozni és jogi elemzés alá vetik majd ezeket. Karácsony azt is bejelentette, hogy elindítják Budapest zöldítési programját, de emellett a rabszolgatörvényről és a menetdíj kedvezmények kiterjesztéséről is beszélt.

Tovább a cikkhez

Mit lép a kormány az önkormányzati választások után? - Megszólaltak az elemzők

A vasárnapi önkormányzati választási eredmények kapcsán, Karácsony Gergely budapesti főpolgármesteri győzelme és 10 megyei jogú város ellenzéki kézbe kerülése/maradása nyomán újabb politikai elemzők fejtették ki meglátásaikat a várható politikai irányról és a kormánypártok várható stratégiájáról.

Tovább a cikkhez

Külföldi címlapokra került Magyarország az önkormányzati választás miatt

A nemzetközi sajtó figyelmét is felkeltették a magyarországi önkormányzati választás eredményei. Nem véletlenül.

Tovább a cikkhez

Török Gábor értékelte a választást

Ami biztos: 2006 óta ez az első választás, amelyet a Fidesz - ha nem is vesztett el - nem nyert meg, így értékelte Facebook oldalán az önkormányzati választások eredményét Török Gábor politikai szakértő.

Tovább a cikkhez

90% feletti feldolgozottság: nincs változás

A 23 megyei jogú város esetében már 90% felett jár a feldolgozottság. Változás nem történt a korábbi táblázatban foglaltakhoz képest. A 23-ból 12+1-ben nyert a fideszes jelölt.

Értékel Karácsony Gergely, Budapest új főpolgármestere

Orbán Viktor beszédét követően néhány perccel Karácsony Gergely is kiállt a közönség elé. Az ellenzéki összefogás közös jelöltje megnyerte a választást Tarlós István, a Fidesz-KDNP jelöltje, eddigi főpolgármester előtt. Úgy vélekedett, hogy a megyei jogú városok megváltoztatás az első lépés, hogy megváltozzon Magyarország (10 megyei jogú városban lesz ellenzéki a polgármester.) Ezt követően megköszönte mindenkinek a munkát, és támogatást. 

Ami mögöttünk van, az nem egy szlogen, hanem a mi politikánk. Budapest holnaptól mindannyiunk közös otthona lesz

- hangsúlyozta Karácsony Gergely, aki azt ígérte ez alapján, hogy azokat is képviselni fogja, akik nem rá szavaztak vasárnap.

A kampány véget ért, a munka következik. Az a dolgom, hogy békét hozzak ebbe a felzaklatott városba és gyűlölettől hangos országba. Nem háborúra, hanem közös építkezésre készülünk - üzent a kormánynak. Esti beszédében egyébként Orbán Viktor is üzent az új fővárosi vezetésnek. "Annyit tudunk mondani, hogy mi készen állunk az együttműködésre" - mondta a kormányfő korábban.

Karácsony Gergely úgy fogalmazott ennek kapcsán, hogy méltányos együttműködésre törekednek a mindenkori magyar kormánnyal. Fontos tanulság szerinte az is, hogy érdemes választási programot írni. Azt is megjegyezte, hogy olyan város lesz Budapest, amely szövetségeseket keres majd az EU döntéshozói között is. Karácsony Gergely azt is elárulta, hogy Tarlós István néhány perccel ezelőtt telefonon gratulált neki.

Új korszak kezdődik, Budapestet fel kell készíteni a kihívásokra. Ezért 21. századi, európai városvezetési politikára készülünk

- zárta beszédét.

Karácsony Gergely
Karácsony Gergely megválasztott fõpolgármester (k) az önkormányzati választások eredményváró rendezvényén a budapesti 400 Bárban 2019. október 13-án. MTI/MTI Fotószerkesztõség/Balogh Zoltán

Őrült csata az első kerületben

Szinte minden jelentésnél néhány tucat szavazat különbség volt Nagy Gábor Tamás és Váradiné Naszály Márta között, 82%-os feldogozottságnál fordult az állás, és most újra az ellenzéki jelölt vezet, 90 szavazattal. Amennyiben a fordulat tartós lenne, akkor 14-9 arányban lennének többségben az ellenzéki polgármesterek, a kormánypártokhoz számolva a két független jelöltet, amelyekkel szemben csak ellenzéki jelölt indult.

Orbán Viktor értékelte az önkormányzati választás eredményeit

Nekünk továbbra is Magyarország lesz az első - hangoztatta értékelőjében Orbán Viktor.

Tovább a cikkhez

Tarlós sok szerencsét kívánt Karácsonynak

Országosan az eredmény szép, Budapesten el kell gondolkodni.

Van ilyen, és lesz még szebb is - mondja Tarlós, aki sok szerencsét kíván Karácsony Gergelynek.

tarlos istvan
Tarlós István, a Fidesz-KDNP fõpolgármester-jelöltje, leköszönõ fõpolgármester (elöl k) a párt eredményváró rendezvényén az önkormányzati választáson a Bálna Budapest központban 2019. október 13-án. Mögötte Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezetõ miniszter, Németh Szilárd alelnök, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Kubatov Gábor pártigazgató, alelnök. MTI/Koszticsák Szilárd

Megyei jogú városok, 74,4%-os feldolgozottság mellett

Így állnak a megyei jogú városok polgármesterei:

A kerületi polgármesterek: még mindig nem végleges adatok

Fővárosi helyzet

Budapesten a főpolgármester-jelöltek sorrendje a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint, a szavazatok 71,45 százalékos feldolgozottságnál a következő:

  • 1. Karácsony Gergely (MOMENTUM-DK-MSZP-PÁRBESZÉD-LMP) - 50,11 százalék (235 885 szavazat)    
  • 2. Tarlós István (FIDESZ-KDNP) - 44,82 százalék (210 992 szavazat)    
  • 3. Puzsér Róbert (ÁLLAMPOLGÁROK A CENTRUMBANEGYE) - 4,47 százalék (21 041 szavazat)    
  • 4. Berki Krisztián (Független) - 0,61 százalék (2851 szavazat)

A fővárosi közgyűlésben 19-13 arányú ellenzéki többség lehet.

Helyi önkormányzati választás: a legfontosabb eredmények egy helyen, táblázatban

Érkeznek az adatok, mi pedig összefoglaljuk a lényeget 2 táblázatban. Azt fontos megjegyezni, hogy egyes fővárosi kerületekben nagyon szoros az állás, ezért az első helyezett még változhat, lehet még ebben a tekintetben fordulat. A választási eredményekről részletesen írunk külön cikkünkben, mely folyamatosan frissül.

Tovább a cikkhez

Karácsony már nyithatja a hűtőt

Karácsony már 18 ezerrel vezet 56%-os feldolgozottság mellett. A 24.hu úgy tudja, hogy Tarlós István gratulált kihívójának.

karácsony gergely
Karácsony Gergely közös ellenzéki fõpolgármester-jelölt az önkormányzati választás részeredményit figyeli a budapesti Kazimír Bisztróban 2019. október 13-án. MTI/Balogh Zoltán

Budapestről

Rendkívül szoros néhány kerület, az alábbi táblázat tarkasága még sokat változhat oda-vissza.

Fővárosi RÉSZeredmények

A megyei jogú városok színezete

A 23 megyei jogú város közül eddig 12 esetében áll az élen a Fidesz polgármester-jelöltje.

A budapesti közgyűlés is ellenzéki lehet

18-13 arányban.  40% körüli feldolgozottság.

Karácsony növeli az előnyét

A feldolgozottság növelekedésével marad az 50-45%-os előnye Karácsonynak Tarlóssal szemben, így már bő 13 ezer szavazattal vezet.

Nyíregyházán is Fidesz jelöltje áll nyerésre

Nyíregyházán közel 24%-os feldolgozottság mellett Kovács Ferenc, a Fidesz-KDNP jelöltje vezet 53,31%-kal, az ellenzéki közös jelölt 46,69%-kal a második helyen áll.

Zalaegerszegen verhetetlen a Fidesz-KDNP

Zalaegerszegen közel 34,69%-os feldolgozottság mellett Balaicz Zoltán, a Fidesz-KDNP jelöltje vezet torony magasan, 69,67%-kal, az ellenzéki közös jelölt 22,67%-kal a második helyen áll.

Egerben Mirkóczi Ádámnak áll a zászló

Egerben közel 24%-os feldolgozottság mellett Mirkóczki Ádám, az Egységben a Városért Egyesület jelöltje vezet 47,49%-kal, a Fidesz-KDNP jelölt 43,58%-kal a második helyen áll.

Nagykanizsán a Fidesz vezet

Nagykanizsán közel 24%-os feldolgozottság mellett Balogh László, a Fidesz-KDNP jelöltje vezet 49,23%-kal, az ellenzéki közös jelölt 46,57%-kal a második helyen áll.

Szombathelyen a közös ellenzéki jelölt áll jobban egyelőre

Szombathelyen közel 24%-os feldolgozottság mellett Nemény András, a közös ellenzéki jelölt vezet 50,16%-kal, a Fidesz-KDNP jelölt 46,54%-kal a második helyen áll.

Helyzetjelentés a budapesti kerületekről

2. kerület 52-48%-os arányban vezet a kormánypárti jelölt

3. kerület 51-49%-os arányban vezet az ellenzéki jelölt Óbudán

5. kerület 48-46%-os arányban vezet a kormánypárti jelölt

9. kerület 57-40%-os arányban vezet az ellenzéki jelölt

10. kerület 52-46%-os arányban vezet a kormánypárti jelölt

Pécs

A baranyai nagyvárosban a jelek szerint az ellenzéki Péterffy Attila nyerhet a fideszes Vári Attilával szemben (51% vs. 41,3%).

Miskolcon a közös ellenzéki jelölt kezdett nagyon erősen

Miskolcon közel 24%-os feldolgozottság mellett Veres Pál, a közös ellenzéki jelölt vezet 55,25%-kal, a Fidesz-KDNP jelölt 40,53%-kal a második helyen áll.

Hódmezővásárhelyen Márki-Zay magabiztosan vezet

Hódmezővásárhelyen közel 24%-os feldolgozottság mellett Márki-Zay Péter, a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje vezet 57,74%-kal, Grezsa István független jelölt 42,26%-kal a második helyen áll.

Székesfehérvár

Szintén közel 35%-os feldolgozottság mellett a fideszes Cser-Palkovics András utcahosszal vezet az ellenzéki Dr. Márton Rolanddal szemben (61% vs. 33,2%).

Dunaújváros

Közel 35%-os feldolgozottság mellett Dunaújvárosban az ellenzéki Pintér Tamás jelentősen vezet a fideszes Cserna Gáborral szemben (56,2% vs. 41%).

Szeged

Szintén közel 24%-os feldolgozottság mellett Szegeden utcahosszal vezet Botka László jelenlegi ellenzéki polgármester a Fidesz által támogatott független Nemesi Pál előtt (60,15% vs. 36,74%).

Debrecenben a jelenlegi fideszes polgármester verhetetlen

Papp László, Debrecen jelenlegi polgármestere látványosan vezet: 62,35%-kal, második Varga Zoltán (DK-MSZP-PM) 20,8%-kal, míg Kőszeghy Csanád (Momentum, Jobbik, LMP) 12,2%-on áll.

Címlapkép forrása: MTI/Sóki Tamás

Kaposváron marad Szita Károly

A kormánypárti jelölt fölényesen vezet, nem fogják már megverni.

Érd

Érden 24% közeli feldolgozottság mellett az ellenzéki Dr. Csőzik László 49,2%-kal vezet a kormánypárti T. Mészáros András előtt (41%).

Furcsa feldolgozottsági számokat látunk

A legtöbb városban egységesen 23,91%-os a feldolgozottság az NVI adatai szerint, ami elég gyanús, valószínűleg a feldolgozottsági számok nem pontosak.

Szekszárdon éles a verseny

Az ellenzéki közös jelölt hajszállal van lemaradva a kormánypárti jelölttől a polgármesteri címért. 48,9-48,4%-os eredményeket látunk.

Salgótarján: magabiztosabb ellenzéki vezetés

Salgótarjánban Fekete Zsolt, az ellenzéki összefogás jelöltje 54,1%-os aránnyal vezet, utána következik a fideszes Szabó Csaba 42,9%-kal.

Győr: Borkai Zsolt az élen

Minden megyei jogú város esetén ugyanott állnak 20 óra után a feldolgozottsági adatok. Ezek szerint Győrben Borkai Zsolt fideszes jelölt vezet 45,16%-kal (úgy tűnik, az elmúlt napok kiszivárgott anyagai egyelőre nem hatnak látványosan). Glázer Tímea, az ellenzéki összefogás jelöltje 42,65%-kal áll a második helyen.

Sopronban magabiztosan vezet a Fidesz polgármesterjelöltje

Farkas Ciprián a szavazatok 56,6%-át gyűjtötte be Sopronban 24%-os feldolgozottság mellett, a független Varga Norbert 38,19%-kal a második. 

Szolnok: a fideszes jelölt vezet, de szoros a küzdelem

Szolnokon közel 24%-os feldolgozottság mellett Szalay Ferenc, a Fidesz jelöltje vezet 48,09%-kal, a közös ellenzéki jelölt 46,54%-kal a második helyen áll.

Szegeden Botka, Hódmezővásárhelyen Márki-Zay vezet

Szegeden még csekély, kevesebb, mint 1%-os feldolgozottság mellett a jelenlegi polgármester Botka László vezet a kormánypártok által támogatott független jelölt Nemesi Pál előtt (331:197 szavazat).

A nagyon magas, 65% feletti (fél 7-ig) részvételi aránnyal rendelkező Hódmezővásárhelyen már 27% feletti feldolgozottságnál a jelenlegi polgármester Márki-Zay Péter több mint 300 szavazattal vezet a kormánypárti Grezsa István előtt.

Tatabánya: ellenzéki vezetés, de közel áll a 2. fideszes jelölt

Tatabányán 20 óra után szintén 24% közelében van a feldolgozottság, itt Szücsné Posztovics Ilona áll az élen 49,2%-kal, Schmidt Csaba, a Fidesz jelöltje 46,38%-ot szerzett eddig.

Kecskemét

A fővároshoz hasonló kicsi feldolgozottság mellett a kormánypárti jelölt 53-34%-os arányban vezet a legveszélyesebb ellenzéki kihívójával szemben.

24%-os feldolgozottságnál az eredmény nem változik, ezt a várost behúzzák a kormánypártok.

Budapesten vezet Karácsony

49,5-45,5%-os arányban vezet az ellenzéki jelölt Budapesten, 24%-os feldolgozottság mellett.

Valószínűleg a feldolgozottásg csak 14%-os, az NVI adatai ellentmondásosak.

Jönnek az első adatok

Néhány 100 szavazat (3,81%) összeszámlálása után Karácsony Gergely minimális előnnyel vezet Tarlós Istvánnal szemben a főpolgármester-választáson. Egyelőre ez még iránymutatónak is kevés, várjuk a nagyobb feldolgozottság mellett készülő adatok.

Mihez viszonyítsunk?

A ZRI-Závecz közvélemény-kutató előzetesen úgy kalkulált, hogy 23 megyei jogú városból 17-18 lehet a kormánypárti, a 23 budapesti kerületből pedig 13-15.

Ehhez képest kellene a részleges tényadatokat értékelnünk, de a valasztas.hu (megint) összeomlott. 

Kilenckor már többet tudunk

Mivel az NVI ajánlása szerint először a polgármester-jelöltekre leadott szavazatokat számolják össze, ezért a megyei jogú városoknál - ha nem szoros az eredmény - akár már kilenc órakor sokat sejthetünk.

A városok voltak aktívak

Az Index számításai szerint a falvakban (ahol zömében független jelöltek indultak, és az átlagosnál erősebb kormánypárti fölény van a pártpreferenciákban) a részvételi arány 1 százalékponttal alacsonyabb volt, mint öt éve. A városokban viszont 3,8 százalékpontos, Budapesten 6,7 százalékpontos volt a szavazási kedv növekedése.

Budapesten 50% felett lehetett a részvétel

18:30-kor 49,19%-os volt a részvételi arány Budapesten, ez végül 50% fölé kerekedhetett az utolsó fél órában. A fővárosban is lanyhább volt a választási időszak vége, de összességében erős aktivitás volt a választáson.

Képkivágás

18:30-as országos részvételi adatok

Képkivágás

18:30-ig (tehát fél órával a szavazökörök zárása előttig) a szavazásra jogosultak 47,2%-a jelent meg a körökben. A nap végére valamelyest alábbhagyott a szavazási kedv, így végül várhatóan 50% alatt marad a teljes részvételi arány. Ez jóval magasabb, mint a megelőző két önkormányzati választáson, de kevesebb, mint a 2002-es és 2006-os voksolásnál.

Véget ért a választás

19 órakor bezártak a szavazókörök, hamarosan érkeznek az utolsó, 18:30-as időközi részvételi adatok, majd utána a szavazatok összeszámlálásról érkeznek majd az első részinformációk. Az utóbbi időben a számlálás felgyorsult, ezért várhatóan idén is gyorsan, az esti órákban kialakulhat már az a kép, hogy milyen eredménye lett az önkormányzati választásoknak.

Innentől homályban

A következő (és egyben utolsó) napközbeni jelentés a 18:30-as időpontra vonatkozik majd. Mivel eddig 19:00 órás adatokat láttunk, ezért nem lesz több összevetési lehetőségünk.

Mit mutatnak a friss adatok?

15 és 17 óra között a szavazásra jogosultak 8%-a voksolt. Az előző négy önkormányzati választáson 15 és 17:30 között 10-12% járult at urnákhoz. Ha ebben az időszakban egyenletes lenne a szavazási aktivitás, akkor a mai 17:30-as adat mintegy 2 százalékponttal lenne magasabb. Ez enyhe visszaesést jelentene az utóbbi órák választási aktivitásában, de természetesen összességében még mindig magasnak számítana. Ez a kalkuláció azonban erős feltételezéseken alapul, így megállapításunk nem igazán magabiztos.

Mindenesetre a kalkulációt elvégezhetjük a fővárosi számokkal is. Eszerint 15 és 17 óra között a szavazásra jogosultak 7,7%-a voksolt. Az előző négy önkormányzati választáson 15 és 17:30 között 8-11% járult at urnákhoz. Ha ebben az időszakban egyenletes lenne a szavazási aktivitás, akkor a mai 17:30-as adat szintén mintegy 2 százalékponttal lenne magasabb. Ez szintén visszaesést jelentene a választási aktivitásban, de még annál is enyhébbet, mint országosan. És persze a számolgatás az időszak egyenletes szavazói kedvén alapul, amennyiben késő délután erősebb az aktivitás, akkor nincs is szó visszaesésről.

Ezek alapján óvatosan azt mondanánk, hogy a részvételi aktivitásban nagy változás az utolsó két órában sem történt, ha mégis, akkor talán egy enyhe viszaesést tudnánk kimutanti. Valószínű, hogy Budapesten ebben az időszakban relatíve erősebb volt a szavazási kedv.

Most már tényleg nagy a külnbség a megyék között

A megyék közül a részvételi arány 17 órakor is Vas megyében volt a legmagasabb, 48,66 százalék, ami 101 567 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány továbbra is Hajdú-Bihar megyében volt: 37,04 százalék, 160 454 szavazó.

Budapesten nincs megállás, erős a részvételi kedv

A fővárosban a szavazásra jogosultak 44,1%-a jelent meg a szavazókörökben. Itt is érvényes a megállapítás: mivel a korábbi választásokon 17:30-as részvételi adatokat közölt az NVI, így az összevetés nehézkes. De azért mindjárt megpróbáljuk.

17 órakor az országos részvétel:

17 órakor a részvételi arány: 42,69%.

A friss adatot a várható részvételi arányt illetően azért nehéz értelmezni, mert - hasonlóan a tavalyi országgyűlési választáshoz - a korábbi 17.30-as jelentést előrehozták 17 órára, vagyis nincs a korábbi választásokról 17 órás adat.

A lengyelek is nagy kedvvel szavaznak

Vasárnap délig a szavazásra jogosultak 18,14  százaléka járult az urnákhoz Lengyelországban a parlamenti választások napján, ez az arány  valamivel nagyobb, mint az előző parlamenti választások idején - közölte délutáni sajtóértekezletén a lengyel országos választási bizottság (PKW) alelnöke, Sylwester Marciniak.

A rendszerváltás óta eddig kilenc alkalommal tartottak parlamenti választást Lengyelországban. A legutóbbi, 2015-ös szavazáson délig 16,47  százalékos volt a részvételi arány, vagyis 1,67 százalékkal  kevesebb, mint most. A szavazóhelyiségek bezárásáig 2015-ben az erre jogosultak viszonylag nagy hányada,  közel 51 százalék voksolt. Leszámítva az első, részben szabad 1989-es választást, amelyen 62,7 százalékos volt a részvételi arány, a legtöbben eddig a 2007-es parlamenti választásokon szavaztak (53,9 százalék).

A PAP hírügynökség szerint rekordmagas részvétel várható külföldön, többek között a budapesti lengyel nagykövetségen, ahol többen mint bármikor, 1,3 ezren  regisztráltak a szavazásra, és a választópolgárok a délelőtt folyamán hosszú sorban várakoztak, hogy leadhassák voksukat.

A szavazáson az alsóház (szejm) 460 képviselőjét, valamint a felsőház (szenátus) 100 tagját választják meg. Felmérések szerint a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt ismét abszolút többségre tehet szert, rajta kívül három vagy négy ellenzéki tömörülés juthat be a parlamentbe. A szavazóhelyiségek este 21 óráig tartanak nyitva. Ezt követően a fő lengyel hírtelevíziók közlik az exit poll-felmérések eredményeit. A választás hivatalos eredményeit feltehetőleg kedden teszik közzé, hétfőn pedig ismertetik az ötszázalékos választási küszöböt átlépő tömörülések listáját.

Kinek jó a magas részvétel?

A részadatokból meg lehet próbálni óvatos következtetéseket levonni az eredményekre vonatkozóan, de előtte kötelező felhívni a figyelmet, hogy ezek a spekulációk nagyon bizonytalanok. A 2018-as országgyűlési választások előtt például nagy egyetértés volt a tekintetben, hogy a magas részvétel az ellenzéknek jó. Ezt leginkább arra alapozták a közvélemény-kutatók, hogy a jól szervezett kormánypártok sikeresebbek a megszólításban, ezért akkor lehet több szavazó, ha az ellenzéknek is sikerül ugyanez. Végül azonban viszonylag magas részvételi arány mellett is nagyon fölényes volt a kormánypártok győzelme.

Valójában az egyes területeken látott magasabb részvétel még nem ad információt arra, hogy ki mozgósít jobban. Most például a magasabb részvételi arány Budapesten, Csongrád megyében (Szeged) vagy Vas megyében (Szombathely)

  • egyszerre értelmezhető úgy, hogy itt az országos átlagnál erősebb ellenzéki jelölt gyűjti a többletszavazatokat
  • de úgy is, hogy itt volt fontosabb a kormánypártoknak a mozgósítás, és ez sikeres lehetett.

Az látszik, hogy a nagyvárosok aktivitása összességében is nagyobbat ugrott, mint a falvaké - ha minden politikai oldal hasonló mértékben aktivizálta volna a választóit, akkor az összességében inkább az ellenéki erőket segíthette. Erre azonban a fentiek alapján semmilyen bizonyíték nincs egyelőre, ráadásul az országosan elnyert több szavazat sem ér sokat egy helyi önkormányzati választáson.

A közvélemény-kutatók egyébként most kevésbé koncentráltak a várható részvételi arányra, néhány nappal a választások előtt egy konferencián abban egyetértés mutatkozott, hogy a 2014-es 43%-nál magasabb lesz a fővárosi részvétel. Így aztán az sem biztos, hogy a felmérésekhez képest sokkal nagyobb mozgósítást láthatunk.

Regionális változások

A 15 órás részvételi adatok alapján az alábbi helyeken a legnagyobb a szavazási kedv növekedése 2014-hez képest:

  • Budapest +7,3 százalékpont
  • Vas megye +7,3 százalékpont
  • Csongrád megye + 6,7 százalékpont

Egyetlen megyében látunk visszaesést, Borsodban (-1 százalékpont).

Tör előre a nyugat

A megyék közül a részvételi arány 15 órakor Vas megyében volt a legmagasabb, 38,19 százalék, ami 79 721 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Hajdú-Bihar megyében volt: 30,11 százalék, 130 455 szavazó. (Az egyébként gyakran megfigyelhető minta, hogy a nyugati megyék szavazói inkább a nap későbbi időszakában aktivizálódnak, ezért délutánra ugranak a részvételi arány listáján előre.)

A fővárosban is erős a szavazási kedv

Budapesten 15 óráig 36,4%-os volt a részvételi arány, jóval magasabb, mint öt éve (29,1%). A korábbi önkormányzati választások szavazási mintája alapján továbbra is 52-53%-os végső részvétel adódik.

15 órás országos részvételi adatok

15 óráig a szavazásra jogosultak 34,69%-a voksolt. A friss adat továbbra is erős szavazási kedvről tanúskodik, olyannyira, hogy az időarányos adat csúcsközeli számot jelent. Az utóbbi két órában 8,1%-os volt a részvétel, ez 2002 óta a legnagyobb részvételt jelent 13 és 15 óra között. A kétóránként érkező részadatok egyenletesen erős részvételt jeleznek, ezért a korábban jelzett 51% körüli végső részvételi előrejelzés nem változott.

Egyre jobban látszanak a regionális különbségek

A megyék közül a részvételi arány 13 órakor Heves megyében volt a legmagasabb, 29,36 százalék, ami 71 523 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Hajdú-Bihar megyében volt: 23,39 százalék, 101 338 szavazó.

Budapesten is jóval többen mennek szavazni

Délután 13 óráig a szavazásra jogosultak 28,36 százaléka adta le szavazatát a fővárosban a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint. Ez a harmadik legmagasabb szám a 2000-es évek öt választása közül, 2006-ban és 2002-ben volt magasabb csak az arány. Igaz viszont az is, az előző választáshoz képest jóval karakteresebb a különbség (23,2% vs 28,4%). 

13:00 órás országos részvételi adat

Tizenhárom óráig a választásra jogosultak 26,6%-a jelent meg a szavazóurnáknál. Ez az adat jóval magasabb, mint az 5 évvel ezelőtti (23,5%), de kisebb, mint a 2006-os (27%) részvétel. A részvételi arány egyértelműen magasnak mondható, amennyiben a szavazási minta az előző négy alkalomhoz hasonló (amire természetesen nincs garancia), akkor 52% körüli részvétel lehet. Ezt a becslést minden új adatnál frissíteni fogjuk.

Már látszanak a regionális különbségek

A megyék közül a részvételi arány 11 órakor Heves megyében volt a legmagasabb, 20,96 százalék, ami 51 045 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Hajdú-Bihar megyében volt: 16,64 százalék, 72 073 szavazó.

Budapesten is sokan szavaztak 11 óráig

A fővárosban a szavazók 17,48 százaléka, 239 057 választópolgár adta le szavazatát 11 óráig. Ez pontosan ugyanolyan mintát követ, mint az országos szavazási kedv, vagyis a részvételi arány inkább hasonlít a 2002-es és 2006-os magas aktivitásra, mintsem a következő két alacsonyabbra. Ez alapján (szintén csak mechanikusan becsülve a korábbi adatokból) Budapestre 53% körüli részvételi arány adódna.

11 órás országos részvételi adat

11 óráig a választásra jogosultak 18,25%-a jelent meg az urnáknál. A részvételi arány egyértelműen magasnak mondható, amennyiben a szavazási minta az előző négy alkalomhoz hasonló (amire természetesen nincs garancia), akkor 52% körüli részvétel lehet. Ezt a becslést minden új adatnál frissíteni fogjuk.

Miért lesz érdekes a 11 órás adat?

Bár 11 óráig még mindig csak a szavazásra jogosultak 16-18%-a szokott megjelenni a szavazókörökben, mégis kiemelten érdekes számok jöhetnek. A 2000-es évek önkormányzati választásait alapul véve ugyanis azt láthatjuk, hogy a 11 órás adat előrejelző ereje a végső szavazási kedvre óriásit ugrik a 9 órás adatokhoz képest. 

Ez azt jelenti, hogy a magas korrelációs együttható miatt elég nagy biztonsággal meg lehet mondani, hogy a korábbi önkormányzati választásokhoz képest milyen szavazási kedv jellemzi az idén a polgárokat. Két dolgot érdemes azért megjegyezni: egyrészt csak négy korábbi választás adatait vettük figyelembe, ez pedig nem tú sok egy ilyen vizsgálódáshoz. A másik fontos dolog, hogy egy átlagos részvételi hajlandóság mögött településenként nagyon eltérő számok állhatnak, ami az önkormányzati választások eredményét tekintve sokkal befolyásolóbb mint egy országgyűlési választáson.

Budapesten egyébként az időközi részvételi adatok magyarázó ereje még nagyobb, ott még inkább érdekes lesz figyelni a 11 órás adatokat.

Békésben ébredtek legkorábban

A megyék közül a részvételi arány 9 órakor Békés megyében volt a legmagasabb, 8,6 százalék, ami 24 665 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Pest megyében volt: 6,53 százalék, 67 607 szavazó.

Erősen kezd Budapest

Reggel 9 óráig a szavazásra jogosultak 5,72 százaléka adta le szavazatát a fővárosban a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint. Ez ugyanúgy második legmagasabb szám a 2000-es évek öt választása közül, mint ahogy az országos viszonylatban. Igaz, az előző választáshoz képest karakteresebb a különbség (4,8% vs 5,7%). 

9:00 országos részvétel:

Kilenc óráig a választásra jogosultak 7,2%-a jelent meg a szavazóurnáknál. Ez az adat kicsivel magasabb, mint az 5 évvel ezelőtti (7,0%), de kisebb mint a 2006-os részvétel.

Továbbra sem érdemes elhamarkodott következtetéseket levonni a szavazási kedvre. 2014-ben magasabb volt a 9 órás részvételi adat mint 2010-ben és 2002-ben, végül mégis kiebb lett a részvételi arány.

Megyei részvételi adatok

A megyék közül a részvételi arány 7 órakor Békés megyében volt a legmagasabb, 1,35 százalék, ami 3877 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Komárom-Esztergom megyében volt: 0,95 százalék, 2359 szavazó. Természetesen a megyei adatokra is érvényes az a megállapítás, hogy a nap eleji számokból még nem kell következtetést levonni a végső részvételi arányokra.

Továbbra is érvényes, hogy a szavazási kedvre még nem érdemes következtetéseket levonni: 2014-ben például a 9 órás részvételi adat magasabb volt, mint a 2010-es vagy a 2002-es, ám végül kisebb lett a részvételi arány.

Hol szavazhatok?

Ha valaki nem tudja, pontosan melyik szavazőkörhöz tartozik lakóhelye szerint, gyorsan megtalálhatja a Nemzeti Választási Iroda szavazóhelyiség-keresőjében:

Képkivágás

Magas a 7 órás részvétel

Kizárólag a számok iránti tiszteletből írjuk le, hogy az első országos és fővárosi részvételi adatok a 2006-os választási részvételre hasonlítanak leginkább, amikor végül a 2000-es évek legmagasabb választási részvételét láthattuk. Természetesen a 7 órás számokból még semmilyen komolyan vehető következtést nem lehet levonni.

Budapest is választ

A fővárosban a szavazók 0,92 százaléka, 12 555 választópolgár adta le szavazatát 7 óráig.

Első részvételi adatok

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán vasárnap reggel 7 óráig a szavazásra jogosultak 1,12 százaléka (89 867 szavazó) járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

A választáson is fogyunk

A pénteken lezárt hivatalos névjegyzékben 8 millió 25 ezer 372 választópolgár szerepel, ennyien vehetnek részt a vasárnapi önkormányzati választáson. Öt évvel ezelőtt a lezárt névjegyzékben 8 millió 170 ezer választópolgár szerepelt. A csökkenés elsősorban demográfiai eredetű, hozzávetleg ennyivel kevesebben is élünk Magyarországon.

Függetlenek csendes csatája

www.valasztas.hu adatai szerint a vasárnapi önkormányzati választáson 7363 polgármester-jelölt indul, több mint 80 százalékuk -  6146 jelölt - függetlenként. A legtöbb független polgármester-jelölt - kilenc - Hermánszegen indul, de 8 független induló van Görcsönyben, Királyegyházán és Zalatárnokban. Hét független polgármester-jelölt indul összesen 15 településen.

A 3177 településből 2256 olyan van, ahol csak független polgármesterek indulnak vasárnap, összesen 5050.

A 2256 településből 712-ben csak egy, 800-ban csak két független polgármester indul a választáson. 311 településen egyáltalán nem indul független polgármester-jelölt.

Magyarországon összesen 1121 településen indul két polgármester-jelölt, 615-ben három, 329-ben négy, 137-ben pedig öt polgármester-jelölt indul.

A szavazás menete

A szokásos módon zajlik a voksolás:Szavazni kizárólag a személyazonosság, valamint a lakcím vagy a személyi azonosító (személyi szám) igazolása után lehet az ország 10 278 szavazókörében reggel 6 és este 7 óra között.

Kizárólag személyesen és - a korábban átjelentkezésüket kérők kivételével - a választópolgár lakóhelye szerint kijelölt szavazókörben lehet szavazni. A szavazóhelyiségben csak az a választópolgár szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel.

A szavazatszámláló bizottság előtt a választópolgárnak igazolnia kell személyazonosságát és lakcímét vagy személyi azonosítóját (korábbi elnevezés szerint személyi számát).

A magyar állampolgár bármilyen típusú személyi igazolvánnyal igazolhatja a személyazonosságát: a kártyaformátumúval és a régi típusú, könyvecske formájú személyi igazolvánnyal egyaránt (utóbbi lehet a régi, kemény borítójú a népköztársasági címerrel vagy a puha borítójú a köztársasági címerrel). A bizottság elfogadja a kártya formátumú ideiglenes személyi igazolványt, a kártya formátumú gépjárművezetői engedélyt (jogosítványt) és a lézergravírozott útleveleket is. Az egyes okmányok igénylése során, a kérelem benyújtásakor kapott átvételi elismervény (A4-es nyomtatott lap) azonban nem alkalmas a személyazonosság igazolására.

Ha a személyazonosító igazolvány nem tartalmazza a lakcímet, akkor a lakcím igazolására is szükség van a szavazáshoz: vagy lakcímkártyára, vagy a lakcímbejelentésről szóló átvételi elismervényre. A személyi azonosító, vagyis a személyi szám a lakcímkártya hátoldalán van, és tartalmazza a hatósági bizonyítvány, illetve az igazolást a személyi azonosító jelről is.

A bizottság nem engedi szavazni azt, aki nem tudja a személyazonosságát és a lakcímét igazolni vagy lejárt valamelyik dokumentumának érvényessége. A szavazásra nem jogosult, visszautasított polgárokról jegyzéket vezetnek. Ha a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság átadja a választópolgárnak a szavazólapokat, amelyeket a bizottság egy tagja a választópolgár jelenlétében hivatalos bélyegzőlenyomattal lát el. A választópolgárnak alá is kell írnia a névjegyzéket, a nemzetiségi választópolgárnak pedig külön a nemzetiségi névjegyzéket is.

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának szavazólapjai fehér színűek; a választópolgár a szavazólapokkal egy fehér borítékot is kap, abba teheti szavazatát, mielőtt az urnába dobja. A nemzetiségi választás szavazólapjai zöld színűek, a választópolgárnak ezeket zöld színű borítékba kell tennie és le kell ragasztania, mielőtt az urnába dobja, különben a szavazata érvénytelen lesz.

Amennyiben a helyi önkormányzati választás fehér szavazólapjai a zöld borítékba kerülnek, azokat nem lehet figyelembe venni az eredménymegállapításnál.

Így lehet szavazni

A választópolgárok - attól függően, hogy a fővárosban, megyei jogú városban, tízezer lakosúnál nagyobb vagy annál kisebb településeken voksolnak - két vagy három szavazólapon adhatják le szavazataikat a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek vasárnapi választásán.

  • Két szavazólapot a megyei jogú városban élők kapnak kézhez. Magyarországon 23 megyei jogú város van: a 18 megyeszékhely mellett még Dunaújváros, Érd, Hódmezővásárhely, Nagykanizsa és Sopron. (Budapest Pest megye székhelye és egyben az ország fővárosa, de nem tartozik a megyei jogú városok közé.) A megyei jogú városokban élők az egyik szavazólapon a polgármesterre, a másikon a közgyűlés tagjaira szavazhatnak, akik egyéni választókerületi jelöltek.
  • Három szavazólapot kapnak a nem megyei jogú városban élők: a polgármester és a képviselő-testület tagjai mellett szavazhatnak a megyei közgyűlés pártjaira, egyesületeire is.
  • A tízezernél kevesebb lakosú településeken úgynevezett egyéni listán osztják ki a mandátumokat: valamennyi jelölt szerepel a szavazólapon, és a választónak annyi szavazata van (vagyis annyi jelöltre szavazhat), ahány tagú a település képviselő-testülete. Az egyéni listán képviselők azok a jelöltek lesznek, akik a megválasztható képviselők száma szerint a legtöbb érvényes szavazatot kapták.
  • A fővárosban élők szintén három szavazólapot kapnak: a kerületi polgármester és a kerületi képviselő-testület tagjai mellett a főpolgármester személyére is szavazhatnak. A Fővárosi Közgyűlés tagjait nem közvetlenül választják, a közgyűlésnek a főpolgármester és a 23 kerületi polgármester mellett kilenc képviselő lesz a tagja, de ők a fővárosi kompenzációs listáról juthatnak mandátumhoz, a vesztes polgármesterjelöltekre leadott szavazatok arányában.

A tízezer lakosúnál nagyobb településeken, függetlenül attól, hogy megyei jogú város-e vagy sem, vegyes választási rendszerben - egyéni választókerületben és kompenzációs listán - osztják ki a mandátumokat: a választó csak az egyéni választókerületi jelöltre szavaz (és az lesz képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta a választókerületében). A kompenzációs mandátumokat az egyéni választókerületekben mandátumot nem eredményező úgynevezett töredékszavazatok alapján, arányosan osztják szét a jelölőszervezetek között.

Nem csak Magyarországon lesz választás

Lengyelországban országgyűlési választásokat rendeznek ma, az esélyekről itt írtunk:

29 ezer átjelentkezett szavazó van

Az önkormányzati választáson 29 ezren kérték, hogy ne a lakóhelyükön, hanem átjelentkezéssel a tartózkodási helyükön szavazhassanak. Öt éve 18 ezren voltak az átjelentkezéssel szavazók.

Nem mindenhol lesz teljes szavazás

Jelölt hiányában nem lehet polgármester-választást tartani a Zala megyei Lakhegyen és a Veszprém megyei Balatonszepezden. A szavazatszámláló bizottság azonban így is működni fog, és várja a 388 voksolót a megyei közgyűlés tagjainak választására.

Lakhegyen jelölt hiányában képviselőtestületi képviselő-testületi választást sem tartanak, ahogy képviselőjelöltekre a Baranya megyei Apátvarasdon és a Győr-Moson-Sopron megyei Rábaszentandráson sem szavaznak.

A nemzetiségiek saját jelöltekről is szavaznak

Az önkormányzati választással egy időben a nemzetiségiek is megválasztják a települési, megyei és országos önkormányzatok tagjait. Vasárnap 2188 települési szintű választást tartanak a nemzetiségi választópolgárok, emellett 62 megyei és 13 országos választás is lesz. A nemzetiségiként regisztrált választópolgárok ugyanabban a szavazókörben szavazhatnak a települési, területi (megyei, fővárosi), illetve országos nemzetiségi önkormányzatokra, ahol a helyi önkormányzati képviselőkre és polgármesterekre. A nemzetiségi névjegyzékben 318 ezren szerepelnek, közülük 15 ezren indulnak jelöltként.

Amit tudni érdemes Amit tudni érdemes

 

  • A választás egyfordulós, és az nyer, aki a legtöbb szavazatot kapja. Mivel nincs eredményességi küszöb, akár egyetlen szavazattal is polgármesterek vagy képviselők lehetnek a jelöltek.
  • Vasárnap reggel 6 és este 7 óra között 8 millió 25 ezer választó szavazhat az ország 10 278 szavazókörében.
  • Nem csak a magyar állampolgárok, hanem a letelepedettek, bevándoroltak, menekültek, valamint az Európai Unió többi tagállamának magyarországi lakcímmel rendelkező, névjegyzékbe vett állampolgárai is szavazhatnak.
  • A választáson négy főpolgármester-jelölt és 7363 polgármester-jelölt indul.
  • A tízezernél kevesebb lakosú településeken - ahol egyéni listán választják a képviselőket és minden választópolgár annyi jelöltre szavazhat, ahány tagú a testület - 34 788-an indulnak jelöltként.
  • A 169, tízezernél több lakosú településen vegyes választási rendszerben, egyéni választókerületben és kompenzációs listán juthatnak a jelöltek mandátumhoz. Az egyéni választókerületekben 5729-en indulnak, a települési kompenzációs listákon - amelyekre a választók közvetlenül nem szavaznak, ezeket a mandátumokat a vesztes jelöltekre leadott töredékszavazatok alapján osztják szét - 549 listán 5147 jelölt indul.
  • A 381 megyei közgyűlési mandátumért 1852-en indulnak 104 listán.
  • Az önkormányzati választásra 341 jelölőszervezetet vettek nyilvántartásba az országban, a nemzetiségi voksolásra 97-et.
  • Az önkormányzati választással egy időben a nemzetiségiek is megválasztják a települési, megyei és országos önkormányzatok tagjait. Vasárnap 2188 települési szintű választást tartanak a nemzetiségi választópolgárok, emellett 62 megyei és 13 országos választás is lesz. A nemzetiségiként regisztrált választópolgárok ugyanabban a szavazókörben szavazhatnak a települési, területi (megyei, fővárosi), illetve országos nemzetiségi önkormányzatokra, ahol a helyi önkormányzati képviselőkre és polgármesterekre. A nemzetiségi névjegyzékben 318 ezren szerepelnek, közülük 15 ezren indulnak jelöltként.     
  • Az önkormányzati választáson 29 ezren kérték, hogy ne a lakóhelyükön, hanem átjelentkezéssel a tartózkodási helyükön szavazhassanak. Öt éve 18 ezren voltak az átjelentkezéssel szavazók.

Címlapkép: Akos Stiller/Bloomberg via Getty Images

cimlap_olaj0916_2
Kiszivárgott: egy európai Apple-t vagy Google-t szeretne az EU
property awards 2019
The Gutenberg Bible is photographed in the Huntington Library in Pasadena, October 30, 2010.
frankfurtitozsde
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Tőzsdei hullámlovaglás kezdő kereskedőknek.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
2019. december 4.
Agrárszektor Konferencia 2019
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
cimlap_olaj0916_2