Történelmi tett: olyat tud Magyarország, amit utoljára az IMF-hitel előtt
Gazdaság

Váratlanul megjöttek az IMF ajánlásai is Magyarország számára

Portfolio
Miközben mindenki a friss World Economic Outlook (WEO) kiadvánnyal volt elfoglalva, az IMF váratlanul kiadta szokásos éves vizsgálatának eredményét is Magyarországról. Az úgynevezett negyedik cikk szerinti felülvizsgálatban megállapítják, hogy a magyar gazdaság fenntartható növekedéséhez a versenyképességet kellene erősíteni, a költségvetésnek pedig közelítenie kellene középtávú deficitcéljához, hogy a későbbi nehezebb időszakra kellő puffert képezzünk.

A jelenlegi nehéz nemzetközi gazdasági környezetben a magyar gazdaság növekedése továbbra is felülteljesíti a várakozásokat, egész Európában az egyik leggyorsabb ütemet mutatja – kezdődik a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közleménye. Kiemelik, hogy a gazdaság jelenleg kapacitása felett növekszik, a bérek erőteljesen nőnek és a munkanélküliség történelmi mélypontra esik.

A növekedés a következő időszakban valószínűleg lassulni fog, de összehangolt strukturális reformokkal javítható a gazdaság versenyképessége, így pedig fenntartható a jelenlegi növekedési ütem – vélik az IMF szakértői.

A Valutaalap közgazdászai szerint fontos lenne, hogy a kormány elérje a középtávú költségvetési célt, ezzel ugyanis mozgásteret tudna teremteni magának a későbbi visszaesések esetére. A középtávú költségvetési cél (MTO) a strukturális egyenlegre meghatározott célérték, mely 2020-tól 2022-ig a GDP 1,0%-ának megfelelő strukturális hiány. A kormányzat az elmúlt években az MTO-t rendre elvétette, pontosabban nem is törekedett rá, hogy költségvetési hiánycélját az EU által megfogalmazott MTO-céllal összhangba hozza. Ezért a nemzetközi szervezetek többnyire úgy értékelik, hogy a magyar fiskális politika az elmúlt években már indokolatlanul laza volt.

A korábbi évekkel ellentétben a szakemberek elismerik, hogy szükséges a támogató monetáris politika fenntartása, de a döntéshozóknak késznek kell lenniük, hogy reagáljanak az inflációs kilátások esetleges emelkedésére.

A Valutaalap szerint a kormány Versenyképességi Programja és az MNB 330 pontos javaslatcsomagja megfelelő lépéseket tartalmaz, melyek elsősorban a kkv-k versenyképességét tudnák növelni. A programok megalkotása után már arra lenne szükség, hogy azokat meg is valósítsák. A konkrét javaslatok között szerepel az építési engedélyek további egyszerűsítése és azok idejének rövidítése, emellett fel kellene gyorsítani a közszolgáltatásokkal kapcsolatos fejlesztéseket.

Fontos lenne a jogszabályi akadályok lebontása és a jogszabályi környezet stabilabbá tétele, hogy ritkábban változzanak a cégek számára fontos törvények. Az IMF által is támogatott reformokkal emellett elérhető lenne a nők munkaerőpiaci részvételének növelése. A munkaerőpiacon szükség lenne a közmunkaprogramok további fokozatos leépítésére is, illetve az abban részt vevők visszaterelésére a versenyszférába.

A költségvetési hiány további fokozatos csökkentése középtávon eltüntetheti a deficitet, ez pedig segíthet enyhíteni a belső keresleti sokkot, illetve további fiskális mozgásteret tudna teremteni az esetleges jövőbeli gazdasági visszaesések esetére. Egy ilyen lépéssel a kormány visszafordíthatná a jelenlegi prociklikus költségvetési politikát, ez pedig lehetővé tenné, hogy a jegybank monetáris politikája hosszabb távon laza maradhasson, így segíthesse a versenyképeség javulását.

Az IMF kiemeli, hogy a magyar kormány középtávú előrejelzése tovább javuló adóbeszedési hatékonysággal és lassuló beruházásnövekedéssel számol, a részleteket viszont a szervezet nem ismeri, ezért a stábjuk alapesetben kicsivel magasabb hiánnyal kalkulálnak.

A fentiek mellett a Valutaalap stábja növekedésbarát bevételi és kiadási intézkedéseket javasol a magyar kormánynak, hogy elérhesse a költségvetési céljait. A bevételeket lehetne növelni a különböző adózási kivételek visszafogásával, az adóalap szélesítése, közben viszont folytatni kellene a válság után bevezetett szektoradók kivezetését. Ezzel párhuzamosan a kiadási oldalon az állami költéseket lehetne visszafogni, illetve az állam bérterheinek csökkentésére is lenne mozgástér. Utóbbinak a hatékonyság vizsgálatával kellene kezdődnie, majd a digitalizáció elterjesztésével lehetne további hatékonyságjavulást elérni. A kiadási oldalon a közösségi közlekedés és a rezsitámogatások ésszerűsítése jelenthet további mozgásteret. Ha ezek a felsorolt intézkedések a kelleténél több megtakarítást tudnak felmutatni, akkor az államnak egy beruházási alapra is juthatna pénze, ami középtávon kompenzálhatná a várhatóan csökkenő EU-forrásokat.

Az adósságkezelésben a Valutaalap is elismeri azokat a magyar törekvéseket, melyek a devizakockázat jelentős csökkentését okozták, ugyanakkor következő célként fontos lenne elkerülni a kamatkiadások jelentős emelkedését, illetve meg kellene fontolni a futamidő esetleges hosszabbítását.

A jegybank szempontjából a közlemény kiemeli, hogy szükséges ugyan a támogató monetáris politika fenntartása, közben viszont kulcsfontosságú a világos és megfelelő időben végrehajtott kommunikáció, illetve a nem konvencionális jegybanki eszközök folyamatos vizsgálata.

csapatépítő_greenfield hr
digitalis jolet tokeprogram GettyImages-1048727098
Frankfurti tőzsde
shutterstock_239067772
kutatas fejlesztesi tamogatas hatasa GettyImages-1124557272
idős_nyugdíj_shutter
trump kim
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
2019. november 20.
Big Office Day Konferencia 2019
2019. november 20.
Big Office Consumption Based IT 2019
2019. november 21.
Property Investment Forum 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
Online előadás
Első lépések a tőzsdei megtakarítások felé.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
csapatépítő_greenfield hr