Infláció: volt, nincs
Hosszabb ideje arról beszélünk, hogy be kell rendezkednünk a negatív reálkamatokra, ez most minden eddiginél jobban érvényes – kezdte szerdai előadását Nagy Márton. „Azt gondoljuk, hogy az alacsony kamatkörnyezet ma már nem abnormális” – tette hozzá.
A probléma az MNB alelnöke szerint az volt, hogy korábban a szakemberek „elnézték” azt, mi határozza meg az inflációt. A válság után ugyanis olyan globális trendek váltak uralkodóvá, melyek az infláció jellegét megváltoztatták, ezek a digitalizáció, a demográfia, a globalizáció és a klímaváltozás.
Ma globálisan megfigyelhető, hogy az infláció lényegében eltűnt
- szögezte le. Nagy Márton szerint a következő öt évben sem számíthatunk ebben változásra, mert három alapvető nyersanyag ára nulla lett, ez a három nyersanyag a pénz, az információ és az energia. Innentől kezdve pedig nem is érdemes várni a „normális” infláció visszatérését, ez az új normalitás.
A jegybank szakembere szerint a negatív kamatok tartósan fenn fognak maradni, ma már 17 ezer milliárd dollár, a globális kötvénypiac 15%-a érintett ebben. Ezzel pedig nekünk is foglalkozni kell, már a régiós országokban megjelentek a negatív kamatozású eszközök, nem csak állampapírok, hanem vállalati kötvények is. Sőt, néhány helyen a lakosságot is elérte ez a folyamat, vannak nyugat-európai bankok, melyek bizonyos összeghatár felett a lakossági betétekre is negatív kamatot határoznak meg. Akár úgy is mondhatjuk, hogy megadóztatják a leggazdagabbak megtakarításait. Ezek az emberek pedig keresni fogják, hol tudnak még kamatot kapni, el fognak menni más országokba, más bankokhoz.
Az infláció hiánya miatt a fejlett jegybankok elkezdték normalizálni politikájukat, majd éles fordulattal újra lazítottak. Közben az MNB csak finomhangolást hajtott végre, óvatos megközelítést alkalmazott, amiben „igazunk is volt” – mondta Nagy Márton. Hozzátette: a normalizáció, mint kifejezés ma már nem létezik, helyette új kifejezés az adatvezérelt mód.
Az MNB-nek megérte óvatosnak maradni, nekünk lett igazunk, a fejlett piac pedig elszámította magát
- emelte ki az MNB alelnöke. Hozzátette: a világ jegybankjainak kétharmada ma sikertelen, nem tudja teljesíteni inflációs célját, az MNB viszont a sikeres egyharmadban van.
A magyar jegybank mérlege jelenleg a GDP 27%-át teszi ki, a készpénz nélkül ez 11%, ami a világon az egyik legkisebb. Ez pedig azért fontos, mert ez jelzi a mozgásteret – mondta Nagy Márton.
Magyarországot ma csak elrontani lehet
A magyar gazdaságot a következő négy-öt évben csak elrontani lehet, nagyon jó pályán vagyunk
- szögezte le az alelnök.
Hozzátette: elrontani a fogyasztásalapú növekedéssel lehet a beruházásalapú növekedés helyett. Az alelnök szerint a jövő magyar gazdaságának alapjai az alábbiak lehetnek:
- Legalább 2%-os növekedési többletet kell elérnie az eurózónához képest, a felzárkózást fenn kell tartani, nem a növekedés nominális üteme a lényeges.
- A beruházási rátának legalább 25%-nak kell lennie, aminek természetesen van importigénye, ezért romlik a fizetési mérlegünk, de ez nem fogyasztással, hanem beruházással jár, így tudunk kitörni a közepes jövedelem csapdájából.
- A hitelezésnek évente 10-15%-kal kell bővülnie a lakossági és a vállalati szegmensben is.
- Növelni kell a versenyképességet, további gazdaságvédelmi és családvédelmi akciótervek kellenek.
- A fizetési mérlegünk esetében fenn kell tartani az egyensúlyt.
- 10 százalékos lakossági megtakarítási ráta kell jellemzően lakossági állampapírokkal.
- A nettó külső adósságunk nullára csökkenjen 2021-ig.
- Az államadósság a GDP 50%-a alá csökkenjen 2030-ig.
- Meg kell tartani a MÁP+-t, mint sikerterméket.
- Tudatos, hatékony, a bizalmat visszanyerő modern bankrendszer kell.
A fenntartható növekedésnek pedig öt alappillére lesz a következő években:
- A monetáris politika
- A fiskális politika
- Az adósságmenedzsment
- A versenyképességi politika
- A makroprudenciális politika
A lehetséges további akcióterveket kifejtve az MNB alelnöke kiemelte: az új gazdaságvédelmi csomagnak a humán erőforrás védelmére és a hazai vállalatok védelmére kell koncentrálnia, míg a családvédelemben a családbarát egészségügy, a foglalkoztatáshoz kötött támogatások emelése és a mindennapi élet támogatása lenne a jó irány.
Teljes megújulás kell a magyar bankrendszerben minél előbb
A pozitívumok és az eredmények után az előadás harmadik részében a magyar bankrendszerről beszélt Nagy Márton, ez már jóval kevésbé volt optimista.
A magyar bankrendszerben teljes megújulás kell, ahogy halogatjuk, annál radikálisabb változásra van szükség
- emelte ki.
Az MNB alelnöke szerint a magyar bankrendszer nyomás alá került, de ez egyben előrelépési lehetőséget is jelent. Szerinte öt nagybankra van szükség Magyarországon, melyeknek fel kell venniük a versenyt a fintech cégekkel, irreális, hogy ma 35 banknak van engedélye a magyar piacon - hangsúlyozta.
Ezt követően Nagy Márton "elrettentő példákat" hozott fel a magyar bankrendszer jelenlegi helyzetére, például azt, hogy miközben itthon 4-5 hétig tart egy hitelfolyósítás, Nyugat-Európában ez 3-5 nap, emellett a bankok eszközarányos költségei indokolatlanul magasak, túl sok a fiók.
Címlapkép forrása: Stiller Ákos, Portfolio
