Digitális átalakulás nélkül egy vállalat sem lesz sikeres – mondta el Lepsényi István, a Valor Hungariae Zrt vezérigazgatója. A szakember hozzátette: sajnos jelenleg viszonylag kevés innováció van Magyarországon. Évi 8-10 ezer szabadalmat adnak be hazánkban, a németeknél ez a szám 20 ezer, ami azt jelenti, hogy hatalmas potenciál van a magyar innovációban, de kevés szabadalom éri el a tényleges megvalósítást. A Kutatás-Fejlesztési alapból Magyarországon 100 milliárd ment ki, a GINOP és VEKOP alapoknak közel fele ment a kkv-kba, de kevés széles körben használt termék látta meg a napvilágot. Ennek oka, hogy kevés az innovatív vállalat, a magyar kkv-k 71%-a semmilyen innovációval nem foglalkozik.
Az innováció-hiánynak az oka elsősorban az ökoszisztéma, a K+F iránti belső igény alacsonysága, a bizalmatlanság, az eljárásrend és folyamatok bonyolultsága, a szabadalmaztatás kérdése, a forrás-feltételek hiánya, a kockázati tőke és az értékesítés, illetve az export. A Valor Hungariae része az innovációt támogató állami rendszernek, célja, hogy magyar ötletekből értékesíthető termék legyen és ehhez komplett támogatási rendszert biztosít, mely akár finanszírozókkal is összeköti a kkv-kat és szakmai, szabadalmi segítséget is nyújt nekik.
Tóth Gyula, az Asseco Central Europe szenior csoportvezetője a Twin Factory modell működéséről beszélt, ami a kkv-szektor innovációját segítheti. Ennek lényege, hogy akár egy komplett üzemet digitálisan le lehet modellezni, majd dinamikusan szimulálni lehet, akár csavarra pontosan. Ezt a megoldást különféle eszközök (pl. targoncák) kezelésének megtanítására is lehet használni vagy éppen kiterjesztett valóság (AR) segítségével maguk a dolgozók is részei lehetnek a szimulációnak. A Twin Factorykkal egyes eszközök kihasználtságát is jelentősen (akár háromszorosan) meg lehet növelni, egy szlovák vasútikocsi-gyártó pedig 20%-kal több gyártóterületet tudott felszabadítani, 20%-kal csökkentette a belső áruszállítási idejét és 6000 nm-nyi anyagraktár-területet tudott felszabadítani a modellnek köszönhetően. A Twin Factory modell különösen fontos tényező lehet az automatizált járművek (AGV-k) és robotok elterjedésében is, ahol gyakorlatilag a teljes gyár működését folyamatról folyamatra le lehet modellezni.
Az előadásokat követő panelbeszélgetésben a kkv-k szemszögéből került sor az Ipar 4.0-ás megoldások kitárgyalására. A beszélgetést Koleszár Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezető IKT tanácsadója moderálta és a következő fontosabb kérdésekre adtak választ a szakemberek:
Mik az Ipar 4.0-val kapcsolatos fejlesztések fő motivációja?
Rácz Erika, a Julius-Globe Kft. minőségügyi vezetője elmondta, hogy egy családi kisvállalkozás kulcsa a szakmaiság és a folyamatos fejlődés, ha pedig a vállalat Ipar 4.0-ás fejlesztéseket szeretne végre hajtani, fontos, hogy jól mérje fel a termelését, folyamatait. Egyedi gyártás esetén szűkösebbek, szériagyártásnál szélesebb lehetőségei vannak a cégeknek az automatizálásra. Nagyon fontos, hogy a fejlesztések előtt a költséget, hasznot, hozzáadott értéket és a megtérülést is megvizsgáljuk. A kihívásokkal kapcsolatosan Rácz Erika elmondta, hogy több éven keresztül kerestek olyan vállalatirányítási rendszert, ami a termelési folyamataikat legoptimálisabban leköveti. Az egyedi és kisszériás gyártás miatt volt olyan évük, amikor több, mint 47 ezer különböző alkatrészt gyártottak le. Két évvel ezelőtt vezették be az ERP rendszerüket, amely standard állapotban körülbelül 60%-ban fedte volna le a cég igényeit, ezért - a vállalat egyedi gyártása miatt - a fennmaradó részben cégspecifikusan rá kellett szabni az irányítási rendszert a termelés egyéb folyamataira. Hennel Tamás, az ARH Informatikai Zrt. regionális igazgatója ismertette, hogy sok különféle megoldást használtak a szervezetben, a sztenderdizálás viszont nagy áttörést hozott a hatékonyság növelését illetően. Egy informatikai cégnél az is fontos szempont, hogy hibamentes terméket állítsanak elő. Tóth Péter, a Mobile Solutions Kft. kereskedelmi vezetője, aki a Hirschler Glas képviseletében érkezett a konferenciára elmondta, hogy az erőforrás-optimalizáció mind emberi, mind technikai oldalon fontos kérdés egy kkv-nál, egy ilyen cégnél sokszor a megrendelői igényekhez igazítják a fejlesztéseket.
Mennyire voltak kulcsrakész megoldások azok, melyeket a kkv-k meghonosítottak?
Tóth Péter úgy véli, hogy sok olyan kkv van, amely nem mer belevágni az innovációba, nekik az egyszerűbb, kisebb, kulcsrakész megoldások hozhatnak segítséget. A következő lépés viszont személyre szabottabb kell, hogy legyen vagy modulárisan felépíthető. Hennel Tamás elmondta, hogy dobozos megoldást kerestek, de nem találtak, inkább figyelték, hogy a nagyok hogy csinálják, bevontak szakértőket és állapotfelmérést végeztek. Hasonlóan vélekedett Rácz Erika is, mivel sokáig kerestek megfelelő megoldást, az ERP rendszerük 40%-át személyre kellett szabni, az alapos előkészítés ellenére a bevezetés is nehezen ment, ami hónapokig nehezítette a termelésüket is. Szériagyártásnál egyébként el tudja képzelni a dobozos megoldásokat, egyedi gyártásnál viszont ez az egyedi gyártási jelleg miatt nehezen kivitelezhető.
Hogy lehet segíteni a kkv-kat az Ipar 4.0-hoz kapcsolódó fejlesztésekben?
Tóth Péter úgy véli, az IFKA például jó támogatást nyújt az Ipar 4.0 projektekkel kapcsolatosan, a mintagyárakon kívül viszont érdemes más projekteket is indítani. Hennel Tamás elárulta, hogy aktívak a külföldi piacokon és rendszeresen meglátogatnak olyan üzemeket, melyek jóval előttük járnak digitalizáció tekintetében és innen próbálnak „ellesni” megoldásokat. Rácz Erika elmondta, hogy szerinte példaértékű a magas szinten automatizált japán ipar.
Mennyire érződik az alkalmazottakon az Ipar 4.0 fejlesztésekkel kapcsolatos félelem?
Rácz Erika elmondta, hogy náluk biztos az alkalmazottak munkahelye, egyedi gyártás esetén szűkösek az automatizálási lehetőségek. Hennel Tamás szerint fontos kommunikálni, hogy a termelést akarják bővíteni és nem a munkaerő létszámát leépíteni. Tóth Péter is úgy véli, vannak, akik aggódnak a robotizáció miatt, viszont az általános tapasztalata az, hogy azok a dolgozók, akik hosszú távon terveznek a munkahelyükkel, általában ösztönzően fognak fel egy újfajta támogatószoftvert. Persze olyan esettel is találkozott, amikor valaki felmondott, mert nem akart együttműködni egy termelésfelügyeleti rendszerrel.
Mennyire támogatják a magyar Ipar 4.0-ás pályázatok a kkv-kat?
Rácz Erika elmondta, hogy adódott ugyan pályázati lehetőség, de a kötelező vállalások miatt nem merték bevállalni, mert ott 7% -os éves nettó árbevétel- vagy üzemi eredmény növekedést kellett volna produkálni. Annak ellenére, hogy cégük a HGC vállalatok közé tartozik, a világ gazdasági változásai miatt nem akarták kitenni magukat ilyen kockázatnak. Tóth Péter szerint hullámvasútra ülteti a céget a pályázati rendszer, mivel utófinanszírozottak, plusz ÁFA-terhet jelent. Kell hozzá egy olyan tőkeerős kkv, amely az átmeneti időszakot meg tudja finanszírozni.
