A döntés nem okozott meglepetést, a piaci elemzők egységesen arra számítottak, hogy az októberi ülés eseménytelen lesz. Ezt a várakozást erősítette, hogy az MNB szeptemberben, a negyedévente megjelenő inflációs jelentés bázisán alaposan értékelhette a monetáris politika kilátásait, és akkor is kitartott a kondíciók változatlansága mellett. Mivel ezek az időpontok mindig hangsúlyosabbak az MNB számára, nagyon valószínűtlennek látszott, hogy egy hónappal később újragondolja a kamatpolitikát.
Az MNB szeptemberben látványosan nem aggódott a gyengülő forint miatt, sőt, azt sugallta, hogy a romló külső környezet sokkal nagyobb fékező hatással van az inflációra, mint amennyire devizaárfolyam változása emeli azt. Az azóta beérkező információk alapján megerősödhetett ebben a meggyőződésében, hiszen a vártnál alacsonyabb inflációs adat érkezett, a forint pedig kissé erősödött. A külső környezetről is inkább további romlást jelző adatok érkeztek, ami ugyanúgy növelte a jegybanki mozgásteret, mint az Európai Központi Bank lazító lépése.
Érdemes megjegyezni, hogy a jegybank tegnap tulajdonképpen már lazított egy keveset. A hétfői devizaswap-tenderek eredményét figyelembe véve ugyanis az MNB által biztosított bankrendszeri többletlikviditás 50 milliárd forinttal, 2074 milliárd forintra emelkedett. Az MNB a jegybanki swapeszközt a megcélzott kiszorítási hatás elérése érdekében az autonóm likviditási hatások ellentételezésére használja, így elvileg önmagában a swapállomány változása monetáris politikai szempontból nem értelmezhető, ám szeptemberben a jegybank utalt rá, hogy a nagyobb kiszorított likviditás szándékai szerint lazító jellegűek lesz.
15 órakor jelenik meg a jegybank közleménye, amelyben a monetáris tanács várhatóan továbbra is az óvatosságát, illetve a laza monetáris kondíciók indokoltságát fogja hangsúlyozni. Az utalások között azt lehet érdemes keresgélni, hogy lazul-e tovább a monetáris politika hangvétele.
