Gyorgy Matolcsy, president of the Magyar Nemzeti Bank
Gazdaság

Matolcsy temeti az eurót - Igaza van?

Nemzetközi visszhangot váltott ki Matolcsy György írása, amelyben a Magyar Nemzeti Bank elnöke nagyon kritikus hangot ütött meg az euróövezet működőképességével kapcsolatban. A Financial Timesban megjelent cikkben Matolcsy leszögezi: az euróövezet sikeres működéséhez szükséges feltételek nem állnak fent, ezért a tagállamainak meg kellene engedni, hogy elhagyják a valutauniót az elkövetkező évtizedben, a bent maradó államoknak pedig fenntarthatóbb globális valutát kell építeniük. A jegybankelnök provokatív felvetése sokakat meglephetett, pedig a helyzetértékelése konszenzusosnak (vagy ahhoz közel állónak) tekinthető, a megoldási javaslata pedig valóban a mostani bénult állapotból való kimozdulás egyik lehetséges iránya. Tekintsük át, hogy milyenek az Európai Unió egykor dicsőségesnek látszó, mára azonban alaposan megtépázott projektjének a kilátásai!

Működésképtelen?

„Két évtizeddel az euró bevezetése után még mindig hiányoznak egy globálisan sikeres európai valuta feltételei” – mondja Matolcsy. Az elsőre erősen euroszkeptikusnak hangzó állítás valójában közösségi álláspont. Ugyanezt gondolják az európárti francia és német politikusok is, sőt, gyakorlatilag mindenki, aki a témával foglalkozik. Az is elfogadott, hogy az euró egy politikai projekt, amelynek célja az volt, hogy az európai békét garantáló sajátos francia-német kapcsolatot koordinálja, a feleket továbbra is „együttműködésre ítélje”.

A jegybankelnök súlyos ítélete, miszerint az euró káros és értelmetlen álom volt, egy mai vitában védhető álláspont, ám a bevezetés pillanatában nemigen születtek hasonló vélemények. Nem azért, mert az euróérettséget illetően vak illúzióban ringatta volna magát Európa. Még a válság előtt sem állította senki, hogy az eurózóna megfelelne azoknak a kritériumoknak, amelyek a hatékony működést biztosítanák.

Volt azonban két „mentő érv”.

A gazdasági érv, hogy az euróövezetbe belépő országok a szorosabb kapcsolatok hatására egyre inkább teljesíteni fogják a szükséges feltételeket. Vagyis éppen a monetáris unió, a közös pénz segíti majd elő a (nominális és reálkonvergencia) feltételek kialakulását. Az intézményi érv az volt, hogy az eurózóna a következő években a feltételek fejlesztésével úgyis megteremti az ideális működési környezetet. (Erről bővebben írtunk itt.) Ezt a megfontolást erősítette az a történelmi élmény, hogy az EU töretlenül mélyülő integrációja a megelőző években alapvetően sikertörténet volt. Ezért az euroszkeptikus erők gyengék voltak, az Európai Egyesült Államok ideája pedig erős.

Mindkét érv mögötti várakozás illúziónak bizonyult. A rosszul és gyengén szabályozott valutaövezet országai és politikusai nemtörődöm magatartásukkal a válság előtt még gyengítették is az euró életképességét. Ma már értelmetlen azon vitázni, hogy az euróövezeti problémákat a globális válság előidézte, felszínre hozta, vagy felnagyította. Ami a lényeg: az euróövezet nem működik jól, mert az ehhez szükséges gazdaságpolitikai unió csökevényes, az „európai polgár” nem létezik, a múltbeli hibák miatt pedig az országok egy része súlyos korlátozó tényezőként éli meg az önálló fizetőeszköz hiányát.

Ez azonban nem a szó hétköznapi értelmében jelent működésképtelenséget. Az euróövezet nem omlik össze, működik. Csak éppen a remélt hasznok helyett sokan (minimum rövid és közép távon) csak a költségeit tapasztalják. Ami felveti az egész projekt értelmetlenségét.

Bénultság

Ha messziről nézzük az Európai Unió utóbbi éveit, nemigen látjuk, hogy az összkép sokat javult volna. Az euroszkeptikusok nem elég erősek ahhoz, hogy szétszereljék az integrációt (már ha egyáltalán igazán akarják), a német-francia tengely pedig az óriási nekibuzdulások ellenére gyakorlatilag semmit sem tett a közös gazdaságpolitika kialakítása érdekében. Sőt, nem csak az Európai Egyesült Államok vízióját vetette el, de a válság keserű tapasztalatai által ihletett intézményi farigcsálás is leállt (lásd pl. bankunió).

Az euró körüli tanácstalanság hasonló dichotómiát mutat, mint amit a globalizáció, világkereskedelem, liberális demokrácia, szabadpiaci kapitalizmus körüli viták mutatnak. Nem világos, hogy ezek a fogalmak túlhaladottá váltak-e az elmúlt egy évtizedben és mint egyfajta szélsőségeket, vissza kell nyesni az intézményeit, vagy „csak” meg kell reformálni a hibás mechanizmusokat, és haladhatunk tovább, nagyjából a válság előtt elképzelt úton.

Ma az eurózóna bénult állapotban van, és ha így várja meg a következő válságot, annak súlyos következményei lehetnek. Ebből a helyzetből az egyik kiút a lassú, evolutív fejlődés. Ez nagyjából az, amit a válság előtt elképzeltünk, bízva abban, hogy az újabb kísérletet nem szakítja meg egy újabb válság. A másik a Matolcsy György által javasolt „többsebesség”. Aki nem akar vagy nem tud az euróövezethez szükséges gazdaságpolitikai unióban részt venni, annak meg kell teremteni a távozás lehetőségét. Utóbbi még pragmatikusabbnak is látszik, bár kérdések azért bőven vannak. Például az, hogy egyelőre egyetlen országnak sem sikerült megtalálni azt a módot, ahogyan az eurózónát érdemes lehet elhagynia. Pedig a görögök és az olaszok bőven ösztönözve voltak, hogy megfeleljenek ennek a kihívásnak. Az is komoly stabilitási kérdéseket vet fel, hogy az eurózóna szűkülése hogyan hat majd az euró tőkepiaci értékelésére, illetve az európai gazdaságra.

Akkor vége a magyar eurónak?

A hazai euróbevezetéshez való kormányzati viszony óriásit fordult az elmúlt másfél évtizedben. A 2000-es évek elején a Járai Zsigmond vezette MNB is aktívan képviselte azt az álláspontot, hogy cél az „eurónirvániába” való mielőbbi eljutás. Tulajdonképpen hivatalosan ugyanezen az állásponton volt az akkori baloldali kormányzat is, csak – divatos szóval élve – alkalmatlan volt a feltételek megteremtésére. Az elmúlt években újra a jegybank kristályosított ki egy olyan hazai feltételrendszert, amely mellett a közös fizetőeszköz már átvehető lenne. A feltételek a jegybank ambiciózus felzárkózási pályáját elfogadva 2030 körül teljesülhetnének. Ebben kevés szó esett arról, hogy az euróövezet mennyire fogadóképes, csak a magyar felkészültség oldaláról folyt a vizsgálódás. Ezért úgy tűnt, hogy az MNB és a kormányzat a mai eurózóna állapotát figyelembe véve alkotta meg a csatlakozáshoz szükséges saját kritériumokat.

Az MNB elnökének friss írásából azonban a korábbiaknál is sokkal kritikusabb hazai gazdaságpolitikai álláspont rajzolódik ki a magyar euróbevezetést illetően. Úgy tűnik, hogy az eurózónát törékeny és fenntarthatatlan képződménynek látja Matolcsy, amely csak szűkebb körben és nagyon erős gazdaságpolitikai unióval életképes.

A két álláspont közötti ellentmondás még feloldásra vár.

Ahogyan az is megválaszolatlan egyelőre, hogy a magyar kormányzat számára egyáltalán elfogadható-e egy olyan eurózóna, amelynek – az MNB-elnök szavai szerint - része kell, hogy legyen (1) a közös állam, (2) a közös, az eurózóna GDP-jének legalább 15-20%-át kitevő költségvetés, valamint (3) az euróövezeti pénzügyminiszter és a hozzá tartozó minisztérium. A kormányzat ugyanis eleve a lazább integráció, kisebb föderalizmus híve. Ennek fényében úgy tűnik, hogy a magyar gazdaságpolitika gyakorlatilag letett arról, hogy Magyarországnak bármikor is érdemes lenne belépni az eurózónába.

Címlapkép: Justin Chin/Bloomberg via Getty Images 

Roska Botond
Ader Janos 2050 Magyarorszag klimasemlegesseg GettyImages-810451352
Varga Judit magyar vetoGettyImages-1156220693
unios tagsag visszaforditas Emmanuel Macron GettyImages-1187821001
Motor app Continental
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Első lépések a tőzsdei megtakarítások felé.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
2019. november 20.
Big Office Day Konferencia 2019
2019. november 20.
Big Office Consumption Based IT 2019
2019. november 21.
Property Investment Forum 2019
Roska Botond